milton.hu főoldal
   
RSS-Rendezvények
ELÉRHETŐSÉG BELÉPÉS GY.I.K. REGISZTRÁCIÓ INFORMÁCIÓ
MunkaügyGazdasági szakterületBér- és tb. ügyvitelKöltségvetési intézmények, ÖnkormányzatokNexon szoftver képzésekJogTréningekNEXON KreditOKJ-s képzések
Főoldal :: Munkaügy :: Hírek :: Szabadságszámítás: vége a káosznak? Itt a törvénymódosítás
HR, Munkaügy július 04.Hír
A HR-szakma új minőségét kínáló másoddiplomás képzés indul Magyarországon
Az üzletfejlesztésre és a nemzetközi környezetre felkészített személyügyi szakemberek a vezetés stratégiai partnerei lehetnek az üzleti célok megvalósításában.
tovább >>

HR, Munkaügy május 28.Hír
Alkotmányellenes egy kismamákra vonatkozó rendelkezés
Alaptörvény-ellenes a munka törvénykönyvének az a rendelkezése, amely szerint a várandós nőt csak akkor illeti meg a felmondási védelem, ha állapotáról még a felmondás közlése előtt beszámolt munkáltatójának - mondta ki az Alkotmánybíróság, és keddi határozatával megsemmisítette a kifogásolt rendelkezést.
tovább >>

HR, Munkaügy május 28.Hír
Elkeserítő adatok a magyar munkahelyekről
Minden második cég megbukik a munkaügyi ellenőrzéseken, sok a gond a feketemunkásokkal, a bérezéssel, de a munkaidő hosszával is - derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának friss jelentéséből.
tovább >>

HR, Munkaügy március 10.Hír
A HR értékajánlata üzleti érdekek, egyéni hitek és szakmai meggyőződések tükrében
Az eddigi cikkekben több szemszögből is vizsgáltuk a 2013. évi kutatásunk eredményeképpen kirajzolódó eltérő HR működési modelleket. A szervezeti struktúra, a vezetőkkel való együttműködés és a HR Business Partner szerep betöltéséhez szükséges kompetenciák vizsgálata mellett a kutatás során az is egyre izgalmasabbá vált számunkra, hogy milyen értékajánlat húzódik meg az egyes modellek mögött.
tovább >>

HR, Munkaügy március 06.Hír
HR Business Partner kutatás Magyarországon
Gyors elterjedése alapján a HR Business Partner modell a korszerű HR-működés egyik sarokkövének tűnik. Vajon mennyire egységes célok, elvek és gyakorlatok állnak a koncepció népszerűsége mögött, és mennyire váltja be a hozzá fűzött reményeket? Az alábbiakban bemutatjuk annak a 2013-ban, az OD Partner Kft. vezetésével végzett gyakorlatorientált kutatási programnak a kereteit, melynek célja a HR Business Partner modell hazai tapasztalatainak, dilemmáinak és a legjobb gyakorlatainak összegyűjtése és megosztása volt.
tovább >>

 
Szabadságszámítás: vége a káosznak? Itt a törvénymódosítás
2013-04-09 07:57:10 - HR, Munkaügy
 
Eltűnik a zűrzavart okozó 174-es osztószám a havibéres munkavállalókat szabadságuk idejére megillető távolléti díj számítására vonatkozó rendelkezésekből - derül ki a kormany.hu oldalán közzétett törvénymódosító javaslatból. A Nemzetgazdasági Minisztérium lényegében visszatér az alapokhoz: a Munka törvénykönyvének (Mt.) tervezett módosítása szerint ismét az adott hónap munkanapjainak számát kellene figyelembe venni az egy napra járó alapbér meghatározásakor, ami alapján a távolléti díjat számítani kell. A foltozgatás ugyanakkor hagy még kívánni valót maga után.

Óriási káoszt okozott február elején bérszámfejtők, könyvelők, adótanácsadók körében, hogy január elsejétől teljesen új szabályok szerint kell kiszámítani a szabadságnapokra járó távolléti díjat. A változtatás a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint elvileg azt a célt szolgálta, hogy megkönnyítse a szabadság kiszámítását, ennek érdekében bevezette az úgynevezett 174-es osztószám alkalmazását, amellyel a havi béresek egy napra járó alapbérét kell kiszámítani.

A jogszabály 149. paragrafusa szól arról, hogy havi bér esetén hogyan kell kiszámolni a távolléti díjat, ami egyebek között szabadság, betegszabadság esetén megilleti a dolgozót. A rendelkezés kimondja, hogy havi bér esetén az egy órára járó távolléti díj meghatározásakor az egy órára járó alapbért kell figyelembe venni. Az egy órára eső alapbért pedig a 136. paragrafus szerint úgy kell kiszámolni, hogy a havi alapbér összegét osztani kell általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával, általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidő esetén a 174 óra időarányos részével. A törvénymódosítás abból indult ki, hogy az összes hónapot figyelembe véve havonta átlagosan 21,75 munkanap van.

Az egyes hónapokban eltérő számú munkanapok miatt azonban ez a kvázi egyszerű számítási módszer azt eredményezte, hogy a havi fix fizetésüknél kevesebbet kapnának azok a dolgozók, akik olyan hónapban mennek szabadságra, amelyben 22-nél kevesebb munkanap van. Ilyen hónap volt például a február, de ilyen lesz a június is, amikor csak 20-20 munkanap van. Azokban a hónapokban pedig, amelyekben 22-nél több napon kell dolgozni, a munkáltatóknak kellene többletkiadással számolniuk a szabadságolások miatt. Ilyen volt például a 23 munka-, illetve ünnepnapos január, valamint a május, a július, az augusztus, az október -, illetve a 20 munkanapos, de 4 fizetett ünnepnapos december is.

Legalábbis a Nemzetgazdasági Minisztérium így értelmezte az új jogszabályt. Más érvelés szerint viszont az új rendelkezések is lehetővé tennének olyan számítást, amellyel a havi béresek fizetése nem függne attól, hogy melyik hónapban mennek szabadságra, kivéve az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozókat, mint például a minisztériumi alkalmazottakat.


Az NGM által kezdeményezett törvénymódosítás nyomán a távolléti díjat a jövőben ismét az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra kifizetett teljesítménybér, valamint bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. A törvénymódosítás érthetetlen okból - az NGM jogszabály-szerkesztési szempontokra hivatkozik - külön pontokba szedte a távolléti díj számításakor figyelembe veendő kifizetéseket. A hatályos normaszövegtől eltérően azonban így nem egyértelmű, hogy a távolléti díj "összetevőit" külön kell kiszámítani, majd összeadni. Az sem világos, hogy a távolléti díjat a havi, az egy órára vagy az egy napra jutó alapbérből kiindulva kell-e kiszámítani.

Az viszont biztos, hogy az egy napra járó alapbér kiszámításakor lényegében visszatérne a tárca a múlt év végéig hatályos szabályokhoz: az Mt. 136. § (3) bekezdésének új havi alapbér esetén az egy napra járó távolléti díj az egy napra járó alapbérrel lesz azonos, amit úgy kapunk majd meg, ha az alapbér összegét elosztjuk az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számával. Tavaly december 31-ig így rendelkezett a jogszabály: havi időbér esetén az egy napra jutó távolléti díj az egy hónapra megállapított távolléti díj és a tárgyhó munkanapjai számának hányadosa.

Az egy órára járó távolléti díjat meghatározó alapbért is a korábbi szabályokhoz hasonlóan kell majd kiszámítani: egyszerűen az alapbér napi összegét el kell osztani a napi munkaidővel. Kiegészül a szabályozás egy új bekezdéssel is, amely az alapbér kiszámításának módjára vonatkozik abban az esetben, ha a munkavállaló csak részben teljesíti a beosztás szerinti munkaidőt, illetve ha a munkaviszonya a hónap egy részében áll fenn. Ebben az esetben a havi alapbérnek az általános munkarend szerinti munkaidővel arányos része illetné meg a dolgozót.

Szakszervezetektől származó információink szerint ez utóbbi rendelkezés problémás lehet amiatt, hogy az arányosításhoz nem a ledolgozott munkaidőt, hanem az általános munkarend szerinti munkaidőt kell figyelembe venni - értesült a Pénzcentrum.hu.

Kedvező módosítási javaslat ugyanakkor, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén is lehetőség lenne arra, hogy a szabadságot a napi munkaidővel, és ne a beosztás szerinti napi munkaidővel egyező óraszámban kelljen elszámolni és nyilvántartani.

És ahol marad a bűvös 174-es osztószám

A bérpótlék számítására vonatkozó rendelkezéseket is módosítja a törvényjavaslat. A bérpótlék számítási alapja nem általában véve a munkavállaló alapbére, hanem az egy órára járó alapbére lenne. Általános teljes napi munkaidő esetén a bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét el kell osztani 174 órával, rész- vagy az általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén pedig a 174 óra arányos részével. Az általunk megkérdezett szakszervezetek szerint a módosítási javaslat egyértelmű és elfogadható.

Mi lesz a vasárnapi bérpótlékkal?

A törvényjavaslat szerint azt a munkavállalót illetné meg vasárnapi munkavégzés esetén 50 százalékos bérpótlék, aki rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben, illetve kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál osztható be. Szakszervezeti értelmezés szerint a módosítás a hatályos szöveghez képest munkavállalói érdekeket sért. Úgy vélik, hogy a hatályos törvény alapján az a munkavállaló is jogosult vasárnapi pótlékra, aki a felsorolt pontokon kívül egyéb feltételek alapján is kötelezhető vasárnap munkavégzésre Például a többműszakos tevékenység keretében vagy a készenléti jellegű munkakörben dolgozó részére akkor is jár bérpótlék, ha rendeltetése folytán e napon is működő munkakörben foglalkoztatják.

A dolgozók számára kedvező változás ugyanakkor, hogy a munkaszüneti napon munkát végzőknek nemcsak a rendes, hanem a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén is járna a 100 százalékos bérpótlék.

Két hét tényleges lazítás egyhuzamban

Pontosítja a törvényjavaslat a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat is. A hatályos jogszabály is előírja, hogy a szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő tizennégy napot elérjen. A módosítás nyomatékosítaná, hogy naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő nap szabadság idejére mentesíteni kell munkavállalót a munkavégzés alól.

Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődik vagy szűnik meg, akkor alapesetben a szabadság arányos része jár. Kedvező módosítás, hogy az említett rendelkezés a jövőben nem vonatkozna az apáknak a gyermekük/gyermekeik születésére tekintettel járó pótszabadságra. A törvény szerint az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig 5, ikergyermekek születése esetén 7 munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

Mi lesz júniusban?

A változtatások a törvénycsomag kihirdetését követő második hónap első napján lépnek hatályba az előterjesztés szerint. A törvényjavaslatot azonban egyelőre még a kormány sem tárgyalta, a tárca ma estig várja a szociális partnerektől az észrevételeket. Még áprilisban ki kellene hirdetni a törvényt ahhoz, hogy június 1-jén hatályba léphessen. Ez azért lenne nagyon fontos, mert - mint korábban említettük - júniusban is csak 20 munkanap lesz, ahogy februárban is csak annyi volt. Ha még akkor is a jelenleg hatályos szabályok szerint kellene számítani a távolléti díjat a havibéreseknél, akkor több ezer forintot veszíthetnének az előszezonos nyaraláson.

A törvényjavaslat nem tartalmaz arra vonatkozó szabályokat sem, hogyan kaphatnák vissza esetlegesen elveszített keresetüket azok, akik februárban mentek szabadságra, és emiatt kevesebb fizetést kaptak, mint amennyi a havi bér alapján járt volna nekik.

Forrás: Pénzcentrum


 
Kapcsolódó rendezvények:
Dátum
Cím
Előadók
Információ
Jelen kategóriában nincs rendezvényünk!
Címkék:
Munka Törvénykönyve (62), Munkabér (36), Munkaügy (123), Szabadság (19), Távolléti díj (17)
 
Loading
Bejelentkezés
E-mail cím:
Jelszó:
 
Elfelejtettem a jelszavamat
Regisztráció
Rendezvénynaptár

 
Találkozzunk a Facebookon!



Címkék
Munkaügy (422), Gazdaság (371), Jog (191), Költségvetési intézmények (169), Munka Törvénykönyve (149), Munkabér (131), Nyugdíj (128), Egészségügy (119), Kormány (100), Adó 2013 (96), Bérszámfejtés (78), Polgári Törvénykönyv (70), Cafeteria (69), kkv (69), Önkormányzatok (68), Adó 2012 (65), NEXON (64), Adó (60), NAV (55), Kórházak (55), nexONBÉR (54), Társadalombiztosítás (53), Költségvetés (52), Adótörvények (52), Szja (51), Munkavállaló (48), Munkáltató (48), HR (39), Szabadság (39), Bérkompenzáció (37), Közalkalmazottak (36), Járulék (36), Adatvédelem (34), Távolléti díj (33), Munkaidő (33), Tréning (33), Csődtörvény (31), Áfa (31), NGM (30), Közbeszerzés (28), Köztisztviselők (27), Munkahelyvédelmi akcióterv (23), Oktatás (23), Öngondoskodás (22), Társasági adó (21), Munkaszerződés (21), Szociális hozzájárulási adó (20), Kommunikáció (19), SZÉP kártya (19), Bér- és tb. ügyvitel (19), kata (18), Szakképzési hozzájárulás (18), Munkajog (17), Kjt (17), Erzsébet utalvány (17), Hulladékgazdálkodás (16), Cégeljárás (16), Egészségbiztosítás (15), eva (15), kiva (15), Családjog (15), Felnőttképzés (15), Dr. Dudás Katalin (15), Környezetvédelem (14), Munkaügyi ellenőrzés (14), Szakképzés (14), Kisvállalkozói adó (14), Táppénz (13), OKJ (12), Motiváció (12), gyed (12), Gyógyszertámogatás (11), Közszolgálati tisztviselői törvény (11), Végrehajtás (11), Stressz (11), Tranzakciós adó (11), Időgazdálkodás (10), Öröklési jog (10), thgys (10), Szociális ellátás (9), Közfoglalkoztatás (9), OEP (9), Kttv (9), Online marketing (9), Adó 2014 (9), Kiválasztás (9), Btk. (9), Dologi jog (8), Rehabilitáció (8), Ügyelet (8), Illeték (7), Kbt. (7), Asszertív kommunikáció (7), Teljesítményértékelés (7), Számlázás (7), Marketing (6), Kereskedelem (6), Szerződési jog (6), Termékdíj (6), Felsőoktatás (6), Konfliktuskezelés (6), Kötelmi jog (6), Art (6), Zöld Növekedés (6), gyes (5), Számvitel (5), Könyvelés (5), Emmi (5), Kártérítési jog (5), Bíróság (5), Munkavédelem (5), Gyámügy (5), eho (5)