<?xml version="1.0" encoding="ISO-8859-1" ?>
<rss version="2.0" xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom">

<channel>
<title>Milton Cikkek</title>
<link>http://www.milton.hu/</link>
<description>A Milton Oktatásszervező és Tanácsadó Kft. cikkjei</description>
<language>hu-hu</language>

<image>
<title>Milton Cikkek</title>
<url>http://www.milton.hu/logo.png</url>
<link>http://www.milton.hu/</link>
<width>25</width>
<height>25</height>
</image>

<atom:link href="http://www.milton.hu/rss-cikk" rel="self" type="application/rss+xml" />

<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=134]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Vagyonadó: kérni kell a visszatérítést]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=134]]></link>
<pubDate>Mon, 30 Aug 2010 09:38:53 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <span style="font-weight: bold;">Nem utal automatikusan az APEH; az új illetékmentességeknél sem árt figyelni.</span><br><br><div class="cikk390-content14px pl10"><span style="font-weight: bold;">Hatálybalépés</span><br>Bár a kormány a nyári 
törvénykezési hajrában eltörölte a vagyonadó még megmaradt elemeit, fennáll 
annak a veszélye, hogy &#8222;bennragadnak&#8221; a korábbi befizetések az Adó- és Pénzügyi 
Ellenőrzési Hivatalnál (APEH). Az adóhatóság ugyanis nem utalja vissza 
automatikusan az esetleges túlfizetéseket.<br>Az egyes nagy értékű 
vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény augusztus 16-án vesztette hatályát, 
így az adóköteles vagyontárgyak &#8211; a légi és vízi járművek, valamint a nagy 
teljesítményű személygépkocsik &#8211; után a 2010. évre bevallott adó második 
részletét már nem kell leróni. Könnyen lehet azonban, hogy egyes adózók &#8211; akár 
számítási hibából &#8211; az idén esedékes adó felénél többet fizettek már be az 
APEH-nek. E túlfizetéseket az adóhatóság nemcsak nem téríti automatikusan 
vissza, hanem más adónemen mutatkozó tartozásra sem vezeti át. Az adózóknak 
ilyen esetekben az 1017-es számú nyomtatvány benyújtásával kell kérniük a 
kérdéses összeg visszatérítését vagy átvezetését.<br><br>Más évközi változással 
kapcsolatban is felmerülhet probléma. Mint az APEH-tól megtudtuk: az új 
örökösödési és ajándékozási illetékmentességgel kapcsolatban szintén vannak 
teendők. Ugyanis július 1-jétől &#8211; visszamenőleges hatállyal &#8211; az egyenes ági 
rokonok közötti öröklés vagy ajándékozás esetén nem kell illetéket leróni, a 
vagyontárgyak értékétől függetlenül. Ennek ellenére mind az öröklés, mind az 
ajándékozás tényét a jövőben is be kell jelenteni az APEH-nek. A nyáron 
folyamatban lévő ügyek esetében pedig arra kell figyelni, hogy a mentesség 
nemcsak a július 1-je után bejelentett illetékügyekre vonatkozik, hanem mindazon 
ügyekre, amelyeket 2010. július 1-jén az állami adóhatóság még nem bírált el 
jogerősen. Vagyis illetékmentességet élveznek azok az egyenes ági rokoni 
kapcsolatban lévő adózók, akik az örökléssel vagy ajándékozással kapcsolatban 
már korábban kézhez vették az illetékkötelezettség megállapításáról szóló 
fizetési meghagyást, de az 2010. július 1. napján még nem vált jogerőssé. Némi 
bonyodalmat okoz, hogy a mentesség a mostoha- és a nevelt gyermekre, valamint a 
mostoha- és nevelőszülőre nem, az örökbe fogadott gyermekre azonban vonatkozik. 
Azt, hogy ez utóbbi kapcsolat is egyenes ági rokonságnak minősül, éppen az 
illetékmentességről szóló törvény fogalmazza meg.<br><br><span style="font-weight: bold;">Agrárszféra</span><br>Szintén 
mentességet élveznek minden július 1-jén még el nem bírált ügyben azok a 
mezőgazdasági termelők, akik az új FVM-rendeletben meghatározott gazdaságátadási 
támogatás lehetőségével élnek. Utóbbi esetekben a mentesség az ajándékozási 
mellett a visszterhes vagyonátruházási illetéket érinti.<br>KR<br><br>Forrás: <a href="http://vg.hu/gazdasag/adozas/vagyonado-kerni-kell-a-visszateritest-325897" target="_blank">Világgazdaság Online</a><br></div> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/jog/hirek&cikkid=133]]></guid>
<title><![CDATA[Jogi: Két hónappal később indul a gépjármű jelzálogjog nyilvántartás]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/jog/hirek&cikkid=133]]></link>
<pubDate>Thu, 26 Aug 2010 13:19:15 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <h3 style="font-family: Arial;"><font size="2"><span>A gépjármű zálogjogi nyilvántartás az eredeti rendeletbe foglalt 
július 1. helyett szeptember 1-jén indul - a rendeletmódosítás a Magyar 
Közlönyben jelent meg. </span></font></h3><p style="font-family: Arial;"><font size="2">A nyilvántartást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) építette ki. Az 
igazságügyi és rendészeti miniszter tavaly december végén hozott rendeletet az 
egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgok - a gépjárművek - 
zálogjogi nyilvántartásának a szabályairól. A rendelet 2009. július 1-jén lépett 
volna hatályba, de a közigazgatási és igazságügyi miniszter szeptember 1-jére 
halasztotta.</font></p>

<p style="font-family: Arial;"><font size="2">A MOKK egy külső fejlesztő céggel kiépíttette a nyilvántartást, júliusban a 
közjegyzők már teszt üzemmódban használhatják is. Tamási Attila, a MOKK 
informatikai ügyvezetője az MTI-nek elmondta, a mostani döntés meglepte őket, de 
annyi előnye mindenképpen lesz, hogy a hosszabb tesztüzem miatt az új rendszerek 
indulásakor gyakran előforduló hibajelenségek száma a szeptemberi indulásra 
jelentősen csökkenthető, ez elősegíti a zökkenőmentes bevezetést.</font></p>Forrás: <a href="http://www.automenedzser.hu/hirek/20100630_Jelzalogjog.aspx" target="_blank">www.automenedzser.hu</a><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/jog/hirek&cikkid=131]]></guid>
<title><![CDATA[Jogi: Véget érhet a körbetartozások korszaka]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/jog/hirek&cikkid=131]]></link>
<pubDate>Thu, 26 Aug 2010 10:07:48 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <p id="kopf"><span style="font-weight: bold;">Június óta már nem a bíróságok, hanem a közjegyzők készítik a 
fizetési meghagyásokat. A tartozások behajtásához szükséges papír most jóval 
gyorsabban készül el, mint korábban. </span><br></p><p>Három hónap alatt majdnem negyvenötezer fizetési meghagyás kibocsátását 
kérték az ügyfelek a közjegyzőktől, akik 37 ezer dokumentumot már ki is 
állítottak - ismerteti a csütörtöki Magyar Nemzet.</p>
<p>A cikk szerint a hitelezők a korábbiakhoz képest most jóval gyorsabban 
juthatnak hozzá követelésükhöz, s immár a pár ezer forintos kintlévőségeket sem 
hagyják veszni. A közjegyzők június elsején vették át az úgynevezett fizetési 
meghagyások kibocsátásának feladatát a bíróságoktól. A bíróságok néha fél-egy év 
alatt adták ki a tartozások behajtását lehetővé tevő dokumentumokat, emiatt 
sokan a kisebb összegű, pár ezer forintos követeléseik beszedéséhez nem is 
fogtak hozzá.</p><p>A közjegyzők új rendszere jóval gyorsabb: az interneten érkezett kérelmeket 
három, a papíron benyújtott igényeket 15 napon belül intézik el. Így akár 
negyedéven belül végrehajtás indulhat a tartozásokat ki nem fizetők ellen.</p>
<p>A gyors megoldás sokak érdeklődését felkeltette, magánszemélyek, kis- és 
közepes vállalkozások, valamint nagy közüzemi szolgáltatók is fordultak már a 
közjegyzőkhöz. A közjegyzői kamaránál abban bíznak, hogy a gyors rendszer gátat 
szabhat a körbetartozásnak - ismerteti a lap.</p><p>Forrás: <a href="http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/08/26/veget_erhet_a_korbetartozasok_korszaka/" target="_blank">Index.hu</a><br></p> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/koltsegvetes/hirek&cikkid=130]]></guid>
<title><![CDATA[Költségvetés: Új szabályokkal indul az új tanév]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/koltsegvetes/hirek&cikkid=130]]></link>
<pubDate>Wed, 25 Aug 2010 10:07:35 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <strong>Jövő szerdán becsengetnek és több mint egymillió gyermek kezdi meg a 
2010/2011-es tanévet. Az iskolakezdés idén is jelentős terhet jelent a 
családoknak: egy felmérés szerint a szülők negyven százaléka 15 ezer és 30 ezer 
forint közötti tanév eleji költséggel számol. Az új tanévben több jogszabály is 
változott.<br><br></strong><p>Már csak egy hétig pihenhetnek a diákok, jövő szerdán becsengetnek, 
megkezdődik a 2010/2011-es tanév. Az iskolakezdés idén is jelentős terhet jelent 
a családoknak, egy felmérés szerint a szülők negyven százaléka 15 ezer és 30 
ezer forint közötti költséggel számol. Az országos közoktatási tanévnyitót 
augusztus 28-án, szombaton Hódmezővásárhelyen tartják.</p>
<p><strong>A többség már augusztusban bevásárol</strong></p>
<p>A tanévkezdés az idén is jelentős költségekkel jár. Egy felmérés szerint a 
válaszadók 40 százaléka 15 ezer és 30 ezer forint közötti összeget tervez 
költeni az iskolakezdésre, 22 százalékuk 5-15 ezer forint között, 19 százalékuk 
pedig 30 ezer és 50 ezer forint között. A válaszadók alig több mint tizede szán 
50 ezer forintnál többet az iskolakezdésre.&nbsp; A magyarok 79 százaléka már 
augusztusban bevásárol az iskolakezdésre, míg 21 százalékuk csak az utolsó 
pillanatban, szeptemberben teszi ezt meg.</p>
<p><strong>Tankönycsomagok </strong></p>
<p>Az átlagos tankönyvcsomag ára az első évfolyamon hatezer, a második 
évfolyamon csaknem nyolcezer, a harmadikon nyolcezer, a negyediken pedig tízezer 
forint. Az ötödik-hatodik évfolyamon a tankönyvcsomagok ára szintén tízezer, a 
hetedik és a nyolcadik évfolyamon 13 ezer forint körül alakulhat. A legolcsóbb 
tankönyv az 1-2. évfolyam szövegértés-szövegalkotás feladatgyűjteménye, ez 106 
forintba kerül, a legdrágább a Hétszínvirág olvasókönyv egyik speciális 
változata az általános iskola 3. évfolyamán, 26 ezer forint. A tankönyvcsomagok 
kiválasztásakor az ár mellett tekintettel kell lenni a könyvek súlyára is, az 
1-4. évfolyamokon a tanítási napokon használt könyvek lehetnek nehezebbek három 
kilónál.</p>
<p><strong>Ingyen járhat a tankönyv</strong></p>
<p>Ingyenesen kaphat tankönyvet a hatályos jogszabály szerint minden tartósan 
beteg, fogyatékkal élő, vagy halmozottan fogyatékos, pszichés fejlődési 
zavarokkal küzdő tanuló. Ingyen jár a tankönyv akkor is, ha a diák három- vagy 
többgyermekes családban él, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, 
illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kap. A tankönyvek ingyenességét a 
kormány 2010-ben várhatóan 5 milliárd 183 millió forinttal támogatja, az utóbbi 
három évhez hasonló összeggel. Az ingyenes tankönyvellátás egyik módja az 
iskolákban korábban felhalmozódott tankönyvek kölcsönzése.</p>
<p><strong>Iskolakezdési támogatás</strong> <strong>adható</strong></p>
<p>Az iskolakezdési támogatás adómentessége január 1-jétől megszűnt, a 
munkáltatók kedvezményes adózás mellett, természetbeni és egyéb béren kívüli 
juttatásként adhatják a munkavállalóknak. A jogszabály szerint évi 22.050 
forintot kaphatnak ezen a címen a szülők. Iskolakezdési támogatás a tanévkezdést 
megelőző és követő 60 napban, vagyis idén július 1. és október 31. között vehető 
igénybe tankönyv, taneszköz és ruházat vásárlásakor. A kialakult gyakorlat 
taneszköznek tekint minden, a tanuláshoz általában szükséges eszközt, 
megítéléstől függően pedig ide sorolható az íróasztal és a tanuló széke is.</p>
<p><strong>Új szabályok</strong></p>
<p>Több jogszabályi változás is életbe lép az új tanévben: a nevelőtestület 
szülői beleegyezés nélkül ismét évfolyamismétlésre utasíthatja a diákokat, s a 
módosított közoktatási törvény rögzíti a szöveges értékelés feltételeit is. Az 
új szabályok értelmében kötelezően csak az 1-4. évfolyamon folyik nem 
szakrendszerű, azaz nem feltétlenül tantárgyankénti oktatás. Az 5-6. évfolyamon 
nem szakrendszerű oktatást maximum a kötelező és nem kötelező tanórai 
foglalkozások 50 százalékában, az iskola döntése alapján tarthatnak. 
Módosulásnak számít továbbá, hogy a jövőben a kormány határozza meg, a 
felsőoktatási intézménybe történő felvételhez mely érettségi tárgyból vagy 
tárgyakból kell emelt szintű vizsgát tenni.</p>
<p><strong>A tanév rendje </strong></p>
<p>A 2010/2011-es tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet szerint a szeptember 
1-jén kezdődő és június 15-ig tartó tanév 183 tanítási napból áll. Az őszi 
szünet október 30-tól november 7-ig, a téli szünet december 22-től január 2-ig, 
a tavaszi szünet április 21-től 26-ig, míg a jövő nyári szünet június 16-tól 
augusztus 31-ig tart. Az első félév szorgalmi időszakának vége január 14-én 
lesz, ezen a napon zárják le a tanulók első félévi jegyeit, a bizonyítványokat 
pedig legkésőbb január 21-én osztják ki. Az utolsó évfolyamon tanuló 
középiskolások utolsó tanítási napja április 29-én lesz. Az írásbeli érettségi 
vizsgákat május 2. és 23. között rendezik, június 2. és 8. között az emelt 
szintű, június 14. és 28. között pedig a középszintű szóbeli vizsgákat 
tartják.</p><p>Forrás: <a href="http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/itthon/uj-szabalyokkal-indul-az-uj-tanev.html" target="_blank"><span style="font-weight: bold;">www.mr1-kossuth.hu</span></a><br></p><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=129]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Félreértés, hogy a 4 milliót is elérhetné a végkielégítés különadómentes része]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=129]]></link>
<pubDate>Tue, 24 Aug 2010 10:30:19 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ Félreértésen alapulnak azok a magyarázatok, amelyek szerint akár a 4 millió 
forintot is elérheti az elbocsátott dolgozóknál az az összeg, amely után nem 
kell különadót fizetni - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca 
tájékoztatása szerint a 98%-os különadó a távozással összefüggésben kapott 
(pénzbeli vagy más) juttatások különadó-köteles együttes összegének egyszer 
kétmillió forintot meghaladó részére vonatkozik. A Népszava múlt csütörtöki 
számában idézett olyan adószakértői véleményt, amely szerint a jogszabály 
végleges szövegét úgy is lehet értelmezni, hogy az elküldött személynek kétszer 
kétmillió forint feletti - egyszer a hatvan napon belüli, majd az azon túli - 
jövedelmét terheli csak a különadó.<br><br>A legutóbbi parlamenti ülésszak végén elfogadott gazdasági törvénycsomagból a 
kihirdetését követő 44. napot követő hónap első napján - azaz október 1-jén - 
lép hatályba az a rendelkezés, amely szerint 98 százalékos különadó sújtja a 
közszférában a végkielégítéseket és egyes jövedelmeket (például a felmentési 
időnek munkavégzési kötelezettséggel nem járó részre kifizetett munkabért, 
illetményt, az előző évi szabadságmegváltást), de a szabályozás a 2010. január 
1-jétől megszerzett jövedelmekre vonatkozik.


<p>A törvény szerint így aki október 1-jéig megkapta az adó alá vont pénzt, 
annak október 31-ig kell visszafizetnie a megszerzett jövedelem 98 százalékát; 
aki e határidőt követően jogosult végkielégítésre, annak a munkáltató (kifizető) 
már automatikusan levonja a különadót.</p><p>Forrás: <a href="http://www.mti.hu/cikk/2010/08/23/felreertes-_hogy_a_4_milliot_is_elerhetne_a_vegkielegites_kulonadomentes_resze-496361" target="_blank">MTI</a><br></p><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=128]]></guid>
<title><![CDATA[Munkaügy: Nyugdíjak a költségvetésben - Trükközés, kozmetika, jogos igény?]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=128]]></link>
<pubDate>Tue, 24 Aug 2010 10:22:09 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <b>A költségvetési mozgástér javításának eddig felmerült legindokolhatóbb 
eszköze - így jellemezhetjük a nyugdíjreform "költségeinek" elszámolhatóságára 
vonatkozó magyar törekvést. Kérdés, hogy elég indokolt-e, illetve jó-e, ha van 
(virtuális) mozgástér. A válasz nem is olyan egyértelmű.<br><br></b>A magyar költségvetés kimutatott hiánya 1-1,5 százalékponttal magasabb annál, 
amit "igazából" és "jogosan" ki kellene mutatni, mert a magán-nyugdíjpénztárakba 
befolyó járulékról a reform keretében az állam lemondott, és így az most 
hiányzik a büdzséből. Ezt a forrást indokolt lenne mégis elszámolni az 
államháztartás bevételei között, mert... és itt elakadunk, az ezzel kapcsolatos 
érvek ugyanis meglehetősen tisztázatlanok. Vegyük sorra, mi szólhat a 
nyugdíjpénztárak állami statisztikai körbe sorolása mellett! <br><br><b>Fenntarthatóbb lett a nyugdíjrendszer</b> <br><br>A leggyakoribb érvként az 
hangzik el, hogy a tőkefedezeti (magánnyugdíjpénztári) pillér bevezetésével a 
nyugdíjrendszer a fenntarthatóság irányába mozdult el, ne hozzuk hát hátrányba 
azokat az államokat, akik a jövőbeli stabilitásuk érdekében a jelenben hoznak 
költségvetési áldozatokat. E ponton azonban tisztázni kell, hogy mit is nevezünk 
fenntarthatóbb nyugdíjrendszernek. <br><br>Azzal ugyanis, hogy az állam 
lemondott járulékbevételeiről a nyugdíjrendszer fikarcnyit sem lett 
fenntarthatóbb. Ez mindössze annyit jelent, hogy a jelenben és a jövőben 
kevesebb pénz lesz az állami nyugdíjak kifizetésére, vagyis önmagában ettől a 
lépéstől a nyugdíjrendszer "egyensúlya" romlott. A fenntarthatóság szempontjából 
bekövetkezett javulás abból eredt, hogy ezen lépéssel párhuzamosan az állam 
jelentősen csökkentette a vegyes rendszerbe átlépők számára ígért nyugdíjat. A 
két lépés tehát csak együttesen értelmezhető, ebből viszont két elgondolkodtató 
kérdés adódik: <br><br>(1) Azonos módon kell-e megítélni minden olyan ország 
költségvetését, amelyik lemond a járulékairól? A fentiek alapján nem, hiszen 
nagyon nem mindegy, hogy az állam "grátisz" mond le a bevételeiről, vagy 
"cserébe" kisebb, nagyobb, vagy akár egészen drasztikus mértékben vágja vissza a 
jövőbeli időskorúak járadékait. Szinte biztosra vehető, hogy e szempontból a 
magyar és a lengyel helyzet sem tökéletesen egyforma. Erről viszont a mostani 
kezdeményezésben egy szó sincs, csak az az igény fogalmazódik meg, hogy a 
pénztárakba befolyó járulék ne növelje a hivatalosan kimutatott hiányt. 
<br><br>(2) Mi legyen azokkal az országokkal, akik más utat választottak a 
nyugdíjrendszerük stabilizálására? Például úgy mérsékelték a nyugdíjrendszerük 
jövőbeli hiányát, hogy korhatárt emeltek, vagy egyéb parametrikus változtatással 
égették szavazataik egy részét? Nos, az ő költségvetési számaikban egyáltalán 
nem jelentkezik, hogy a jövő immár kevésbé kockázatos - így tehát a demográfiai 
és egyéb problémák kezelési módozatai között nem valósulna meg az egyenlő 
bánásmód. Persze mondhatjuk, hogy ettől még a magánnyugdíjpénztári utat választó 
országok hiánya emelkedik, a többieké viszont nem változik, és ebben van is 
igazság. Ugyanakkor a példa azt is mutatja, hogy a pillanatnyi költségvetési 
hiány (vagy annak reform útján való növelése) semmit nem mond el a 
nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról, de még az erőfeszítésekről is csak igen 
bizonytalan kapcsolat állítható fel. (És akkor szándékosan nem emlegetjük fel a 
magánnyugdíjpénztárak elmúlt 10-12 évének elborzasztó tapasztalatait.) <br><br>A 
fenti gondolatok leginkább abba az irányba vezetnek, hogy ha valamilyen formában 
a jövőbeli költségvetési egyensúlyra szeretnénk tekintettel lenni, akkor arról a 
jelenbeli költségvetési hiánymutató vajmi kevés eligazítást ad. Ehelyett a 
jövőben várható költségvetési hiányokból adódó implicit államadósságot kellene 
figyelni, aminek a számítását azonban igen sok bizonytalanság övezi. A 
nyugdíjrendszerünk átalakítása a fenntarthatóságot csupán egy közvetett, 
fiskális jelentőségében megragadhatatlan módon szolgálja: a két pillér eltérő 
működési kockázatai megoszlanak, így például mérsékelhető annak a következménye, 
hogy a politikusok gyakran húzódoznak a felosztó-kirovó rendszer paramétereinek 
kiigazításától, vagy (szélsőséges esetben) a felosztó-kirovó rendszerben lévő 
társadalmi szerződést mondják fel az állampolgárok. <br><br>Mindezzel 
természetesen nem tudjuk és nem is akarjuk lesöpörni az összes érvet az 
elszámolási szabályok megváltoztatására, ám talán ebből is érezhető, hogy a 
kezdeményezés megítélése egyáltalán nem egyértelmű. Ha már a jövőbeli kockázatok 
irányából való közelítéssel bajban vagyunk, induljunk ki máshonnan, a 
pillanatnyi túlköltekezés mértékéből. <br><br><b>Ezt nem is kell 
finanszírozni</b> <br><br>Tegyük fel magunknak azt a kérdést, hogy vajon az 
állam jelenlegi finanszírozási igényét (túlköltekezésből fakadó kockázatait) a 
mostani uniós, vagy a nyugdíjkorrekciós költségvetési mutatók fejezik-e ki 
jobban! Ennek kapcsán elmondhatjuk, hogy a költségvetési hiány egy része valóban 
"automatikusan finanszírozódik", hiszen az állam által átengedett járulékokból a 
magánnyugdíjpénztárak (pontosabban az általuk megbízott vagyonkezelők) 
állampapírt vásárolnak. Így tehát az államadósság "felbruttósítása" történik, 
első pillantásra a kockázatok növekedése nélkül. Vagyis például ha a GDP-arányos 
hiány 4 százalék, akkor ebből 1,5 százalékért a nyugdíjreform a "felelős", és 
ennek egy része miatt nem kell aggódnunk. De pontosan mennyiért is? <br><br>Nos, 
a magánnyugdíjpénztárak folyamatosan egyre csökkenő arányban tartanak magyar 
állampapírt, jelenleg a portfóliójuknak durván a fele finanszírozza közvetlenül 
az államot. A nyugdíjreformból származó hiány többi részére az államnak már most 
is egyéb befektetőknél kell fedezetet találnia. A helyzet azonban ennyire sem 
rózsás. Egyrészt a növekedési portfóliók részvényfelöltési kényszere miatt a 
friss befizetésekből még kisebb arányú lehet az állampapír-vásárlás. Ami ennél 
is fontosabb: a magánnyugdíjpénztári szektor majdnem olyan autonóm szereplője a 
piacnak, mint bármely más befektető, forrásaival viszonylag kevés kötöttség 
mellett gazdálkodik, nem muszáj neki az államot jelentősen finanszíroznia. Ha 
bármilyen okból (például az állam fizetésképtelenségi kockázatai miatt) nem 
tartja jó üzletnek az államkötvényt, akkor nem vesz, sőt a régebbieket is 
eladja. <br><br>Vagyis a pénztárak csak annyiban megbízhatóbb vásárlói a magyar 
állampapíroknak, amennyiben <br>(1) olyan belföldi szereplőről van szó, akinek 
nem (vagy jóval kevésbé) számít az árfolyamkockázat, és szívesen vásárol 
belföldi pénzügyi eszközöket, <br>(2) saját kényelmességük az elmúlt évtizedben 
egészségtelenül magas kötvényállományt tartottak, <br>(3) az állam erősebb 
szabályozói erővel rendelkezik a pénztárak befektetési politikájának 
korlátozására. <br><br>Utóbbival kapcsolatban azonban nem érdemes túlzásokba 
esni, hiszen ha hatékony egy ilyen irányú intézkedés, akkor azzal a jövőbeli 
nyugdíjasok rovására dönthetünk. Ma egyetlen valamelyest effektív korlátozás 
van, a 30 százalékos maximális deviza megfelelési arány, hiszen a hazai 
részvénypiac szűkössége miatt a pénztárak jobb híján is ráfanyalodhatnak az 
állampapírokra. <br><br>Összességében mégis azt mondhatjuk, hogy az 
államháztartás gazdálkodási kockázatait, hiánynövelésének veszélyességét csak 
részben csökkenti az, hogy a nyugdíjrendszer második pillére nagy 
államkötvény-vásárló. Az államadósság (a múltban felhalmozott hiányok) 
tekintetében még inkább így van ez: ha a pénzügyi szektor ilyen nagy szereplője 
valamilyen okból elkezd "kitárazni" kötvényből, akkor ott igen sürgősen kellene 
sok finanszírozót találni az adósságmegújításra. <br><br><b>Ezek is mi 
vagyunk</b> <br><br>A harmadik lehetséges érvünk a pénztárak költségvetési 
elszámolási szabályainak változtatására az lehet, hogy az állam végül is egy 
klasszikus feladatát engedte át mintegy megbízásos alapon a magánszektornak. 
Fogjuk hát fel úgy, hogy a magánnyugdíjpénztárak az állam ügynökei, az oda 
beáramló és onnan kiáramló források pedig az állam bevételei és kiadásai. Mivel 
kiadás még nem nagyon van, ezért adódik, hogy a költségvetési hiánykimutatások 
kedvezőbb képet mutatnának. <br><br>Ezzel a logikával szemben is hozhatók fel 
érvek. Egyrészt ha az időskori jövedelemtranszferek mind állami feladatként 
értelmezendők, Európa államai nem csak a nyugdíjpénztárakkal, hanem minden olyan 
megtakarítással felduzzadnának (életbiztosítók eszközeivel, például), amelyek 
hosszú távú megtakarítást jelentenek. Ez persze durva példa, de érzékelteti, 
hogy az állam és a magánszféra határai messze nem olyan egyértelműek, ahogy azt 
esetleg laikusként gondolnánk. A határvonal meghúzása félig-meddig önkényes, ám 
ennek változtatása új és új kiskapukat nyit ki, trükközésekre ösztönöz stb. - 
gondoljunk csak arra, amikor a magyar kormány kitalálta, hogy ppp-ben kell 
autópályát építeni! <br><br><a href="http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=5&amp;i=137114&amp;sp=1&amp;p=1&amp;is=1" target="_blank">Ahogy 
az a Portfolio.hu korábban már írta</a>, a fő ok, amiért nem lehet a nyugdíjalapokat a 
kormányzati szektorban, hanem csak a vállalatiban (biztosítók és 
nyugdíjpénztárak alszektorban) kezelni, hogy a kötelező társadalombiztosítási 
alrendszerbe csak olyan egységek kerülhetnek be, ahol két kritérium is 
érvényesül egyszerre: törvény vagy egyéb szabályozás értelmében kötelező 
hozzájárulást fizetni vagy részt venni a rendszerben, emellett a kormányzat 
felelős az intézmény irányításáért, a hozzájárulások és juttatások 
megállapításáért, illetve azok jóváhagyásáért. Nálunk a második feltétel nem 
érvényesül. <br><br>Innentől persze sok politikai szempont is felmerül. Az unió 
részéről például az, hogy mire szolgálna az új módszertan alapján történő 
hiánykimutatás? Egyszerű tájékoztató adat lenne az összehasonlíthatóság (nem 
tökéletes) érve alapján? Kikerülnénk a túlzott deficit eljárás alól egy pillanat 
alatt? Esetleg ez számítana az euróbevezetési feltétel esetében is? Hazai 
részről is hasonló dilemmák következnének: mit kezdjünk a kedvezőbb mutatóval? 
Hozzuk előre az euróbevezetési szándékainkat? Hízzunk bele a nagyobb hiányba 
adócsökkentés, reform, fiskális stimulus vagy bármi más ürügyén? <br><br>A 
kormányzat eddigi szándékait figyelve nem nehéz kitalálni, hogy őt inkább az 
utóbbi lehetőség foglalkoztatja. A mozgástér kiharcolása viszont az uniónak 
valószínűleg nem lenne ínyére akkor, amikor egész Európát az államadósság 
szorongatja. <br><br>Szerző: Madár István<br>Forrás: <a href="http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&amp;i=137529&amp;is=1" target="_blank">Portfolio.hu</a><br>  ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=127]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Adócsomag: kisebb változások]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=127]]></link>
<pubDate>Mon, 23 Aug 2010 10:10:09 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <span style="font-weight: bold;">Megszűnik hét kisadó az idén &#8211; Bizonyos esetekben illetékmentessé válik a 
kapcsolt cégek közötti vagyonmozgás</span><br><br>A társasági adó 10 százalékos kulcsának 500 millió forintos nyereségig történő 
kiterjesztése, valamint a bankadó bevezetése mellett &#8211; melyekről az előző heti 
tanácsadóban esett szó &#8211; további lényeges változásokat is hozott a július 22-én 
elfogadott adócsomag. <br><br>A vállalkozások és a tehetősebb magánszemélyek 
életét teszi könnyebbé, hogy már az idén megszűnik az egyes nagy értékű 
vagyontárgyakat terhelő adó. Ez három adónemet foglal magában: a nagy 
teljesítményű gépjárművek, a légi és a vízi járművek adóját. A kormány kivezette 
a vállalkozók kommunális adóját, az üdülőépületek után fizetendő idegenforgalmi 
adót, s a vízi gazdálkodási érdekeltségi hozzájárulást is. Ám figyelem! Az 
idegenforgalmi adó egésze nem szűnik meg, csak az üdülőépületek után fizetendő 
különleges közteher. <br><br>Az ingatlannal rendelkező cégek számára fontos változás, hogy megszűnik az ilyen 
társaságok vagyoni betétjének átruházása utáni illetékfizetési kötelezettség, 
legalábbis akkor, amikor az érintett felek a társasági adóról szóló törvény 
alapján kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. Emlékezetes: az ingatlannal 
rendelkező társaságok vagyoni betétjének átruházása az év eleje óta számított 
illetékköteles ügynek, így a cégek az ingatlan értéke után vagyoni betétjük 
arányában 4 százalékos illetéket voltak kötelesek leróni. Jó hír e vállalkozások 
számára, hogy a mentességet a 2010. július 1-jén még jogerősen el nem bírált 
ügyekben is alkalmazni lehet, nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy a 
mentesség csak a vagyoni betét átruházására vonatkozik.<br><br>Szintén 
illetékmentessé vált az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás és öröklés, így 
az üzletrészek és befektetések családon belüli öröklése és ajándékozása is. Itt 
is igaz az, hogy a jogszabály a 2010. július 1-jén még el nem bírált ügyekben is 
alkalmazható, ha pedig az APEH időközben már megállapította az illetéket, azt a 
magánszemély visszakérheti.<br>Augusztus 15-étől bevezetik az adórendszeren 
kívüli kereset fogalmát az adózott jövedelemből háztartási munkalehetőséget &#8211; 
takarítást, gyermekfelügyeletet &#8211; biztosító természetes személyek körében &#8211; 
mutatott rá lapunk kérdésére Veszprémi István, a Deloitte adópartnere. Hozzátette: az átalakítás 
lényege, hogy az így megszerzett jövedelem szja- és járulékmentes. Bevallási 
kötelezettsége sem a foglalkoztatónak, sem az alkalmazottnak e jövedelem kapcsán 
nem merül fel, legalábbis amennyiben a foglalkoztató bejelentési és havi 500 
vagy ezer forintos regisztrációs díjfizetési kötelezettségének eleget tesz. A 
bejelentési és regisztrációs díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén 
azonban a százezer forintig terjedő mulasztási bírság mellett a juttatás teljes 
összege után szja- és járulékfizetési kötelezettség is keletkezik.<br><br>Újítás az 
is, hogy az ingatlan bérbeadását vagy egyéb szálláshely-szolgáltatást nyújtó 
magánszemély úgy is jogosult lesz az értékcsökkenés leírására a bevételekkel 
szemben, hogy nem válik egyéni vállalkozóvá. Az áfamentességgel élő, kizárólag 
ingatlan-bérbeadással foglalkozó magánszemélyek számára a bejelentési, 
adószámkérési kötelezettség is megszűnik. Az egyéni vállalkozókat érintő, 2010. 
július 1-jétől alkalmazandó változás továbbá, hogy az egyéni vállalkozókat is 10 
százalékos mértékkel számolt adófizetési kötelezettség terheli az 500 millió 
forintot meg nem haladó adóalap után. Ezt a kedvezményes adómértéket azonban 
2010 első fél évére csak bizonyos feltételek teljesítése esetén lehet alkalmazni 
&#8211; derül ki a Deloitte hírleveléből.<br><br>Új szabály vonatkozik a külföldi 
pénznemben szerzett bevétel &#8222;forintosítására&#8221; is: az átszámításnál az 
adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőnek a bevétel megszerzését megelőző hónap 
15. napján érvényes hivatalos MNB-devizaárfolyamot kell figyelembe vennie. 
Mindez az adóelőleg és az adó megállapításánál a magánszemély adózó számára is 
választható lesz. A külföldön megfizetett adót &#8211; a magánszemély döntése szerint 
&#8211; a kiadás teljesítése időpontjában vagy a korábbi szabályozások szerint az 
adóév utolsó napján érvényes árfolyamon kell átszámítani.<br><br><div class="keretes-content">
<h4>Taglalt változtatások</h4><span style="font-weight: bold;">I. Aminek a megszűnéséről döntöttek:</span><br><ul><li>az egyes 
nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó (a nagy teljesítményű gépjárművek, a 
légi és a vízi járművek adója)</li><li>a vállalkozók kommunális adója</li><li>az 
üdülőépületek után fizetendő idegenforgalmi adó</li><li>a vízi gazdálkodási 
érdekeltségi hozzájárulás</li><li>az ingatlannal rendelkező cégek vagyoni 
betétjének átruházása utáni illetékfizetési kötelezettség (kapcsolt 
vállalkozások esetében)</li><li>az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás és 
öröklés illetéke<br></li></ul><span style="font-weight: bold;">II. Aminek a bevezetéséről döntöttek:</span><br><ul><li>az adórendszeren 
kívüli kereset fogalma az adózott jövedelemből háztartási munkalehetőséget 
biztosító természetes személyek körében</li><li>értékcsökkenés-leírás az ingatlan 
bérbeadását vagy egyéb szálláshely-szolgáltatást nyújtó &#8211; nem egyéni vállalkozó 
&#8211; magánszemély számára is<br></li></ul><span style="font-weight: bold;">III. Aminek a módosításáról döntöttek:</span><br><ul><li>a 
külföldi pénznemben szerzett bevétel &#8222;forintosítása&#8221; </li></ul></div>Forrás: <a href="http://vg.hu/gazdasag/adozas/adocsomag-kisebb-valtozasok-325241" target="_blank">VILÁGGAZDASÁG ONLINE</a><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=126]]></guid>
<title><![CDATA[Munkaügy: Banális szabályok alkalmi munkánál: nem lehet papír nélkül megúszni]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=126]]></link>
<pubDate>Mon, 23 Aug 2010 10:02:30 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <span style="font-weight: bold;">Egyszerűsített foglalkoztatásnál kisebb lett a közteher, nagyobb a munkáltatói 
felelősség. Sem a kifizetést, sem a kiléptetést nem lehet megúszni papírmunka 
nélkül, de könnyen lehet, hogy nem is alkalmazhat a cég idénymunkást, ha aznapi 
folyószámlája tartozást mutat.</span><br><br><p>Az új minisztériumi vezetés lazított a turisztikai és az idénymunka 
fogalmakon: korábban a sörsátorban a pultos lány foglalkoztatása nem volt 
turisztikai idénymunka, de a strandbüfés kiszolgálója most is csak alkalmi 
munkás lehet. Változott a közteher mértéke és nagyobb lett a munkáltató 
felelőssége is. Az új törvény a munkáltató hatáskörébe utalja az alkalmasság 
megállapítását, igaz ezzel kimondatlanul, a teljes felelősséget is a vállára 
rakja, hiszen a munkabalesetek és rosszullétek esetén az intézkedési és 
kártérítési felelősség is őt terheli. A minisztérium évi egyszeri, háromezer 
forint költségen elvégezhető alkalmassági vizsgálatot ajánl, de csak reménykedni 
lehet abban, hogy ezt megkövetelik, vagy munkavállalói oldalon komolyan veszik. 
A napi fix 500, illetve 1000 forint mértékű közteherviselés napi alapú, de felső 
határ nélküli. Ez az egyik legbátrabb rendelkezés, mondhatni adózási vívmány, 
amely arra épít, hogy a munkavállaló nem fog összekacsintani a munkáltatójával, 
aki éppen a pénztárhiány ledolgozásán ügyködik. A jövőre nézve egy napi felső 
határ mégis indokoltnak tűnhet.</p>
<p>A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatásnál is köteles nyilvántartani a 
munkavállaló adatait a következőkre vonatkozóan: rendes és rendkívüli munkaideje 
ügyelete, készenléte, szabadsága kiadása, egyéb munkaidő-kedvezménye. A 
munkaidő-nyilvántartásból megállapíthatónak kell lennie naptári naponként vagy 
egybefüggő 24 óránként a beosztott, valamint a teljesített rendes és rendkívüli 
munka, továbbá az ügyelet, készenlét kezdő és befejező időpontja. Ennek pontos 
tartalmát, formáját a jogalkotó &#8211; még mindig &#8211; nem határozta meg, de 2006. 
január 1-jétől követelmény, hogy a nyilvántartásnak naptári naponként a munka 
kezdő és befejező időpontját tartalmaznia kell. A bírósági gyakorlat szerint nem 
elég a jelenléti ívet az adott napra csak aláírnia a dolgozónak, hanem pontosan, 
naprakészen kell vezetni, be kell írni, hogy a munkavállaló mikor kezdte, mikor 
fejezte be a munkát. Már most látszik, hogy a munkaügyi felügyelők nem fogadnák 
el pl. a pénztárbizonylatra felvezetett jelenléti adatokat, pedig abban jogilag 
nem lenne kivetnivaló. A bírósági gyakorlatra építő munkaügyi felügyelőket csak 
a jogszabály kiigazításával lehet leszerelni, remélhetőleg ez nem várat majd 
sokat magára.</p>
<p>Benne maradt a törvényben az adótartozás esetére vonatkozó korlátozás, 
vagyis, hogy az a munkáltató, aki 300 ezer forintos tartozást halmoz fel, nem 
vehet fel alkalmi munkást. Csakhogy az ok lehet téves befizetés, vagy más 
adónemre vonatkozó, de még át nem vezetett túlfizetés. A törvényben szereplő 300 
ezer forintos limitnél logikusabb lenne a&nbsp;köztartozásmentes adatbázisba való 
tartozás feltétele. A módosításig a 300 ezer forintos limit kezelése amúgy is 
megoldhatatlan feladat elé is állítja a könyvelőket, hiszen az gyakran 
jogértelmezésen és az aznapi nyilvántartások megítélésén múlik (például 
folyamatban lévő adónemek közti átvezetés esetén). Ha az egyszerűsített 
foglakoztatást papír nélkül akarják megoldani a felek, vagyis a munkabért 
szintén banki utalással rendezik, akkor sem szabad két munkáltatói 
nyilvántartásról megfeledkezni. Az egyik a munkaidő-nyilvántartás, a másik pedig 
a bér összegéről szóló kimutatás.</p>
<p>Kellemetlen apróság az is, hogy a kilépéskor szokásos egyéb munkáltatói 
igazolások alól éppen az idénymunkát nem mentették fel, holott a módosító indítványt benyújtó képviselő ezt szerette volna. A 
javaslat indoklásában általában beszélt egyszerűsített foglakoztatás esetén a 
&#8222;kilépő papírok&#8221; mellőzéséről, de a mentesítő szakaszt az alkalmi munkáról szóló 
részhez szúrta be. Az is érdekes, hogy a minisztérium úgy látja, hogy ez nem 
véletlen, miután a maximum 120 napos idénymunka esetében indokolt, hogy a 
szabadságról, betegszabadságról legyenek kilépéskori igazolások. Ha így is van, 
akkor is indokolt lenne időt hagyni a könyvelőnek, bérszámfejtőnek az igazolás 
kiadására, hiszen az egyszerűsített foglalkoztatás megszűnéséről általában csak 
utólag lehet értesülni, előre ritkán.</p>
<p>Bosszantó, hogy a munkáltatói igazolások közül nem&nbsp;rendezték a kifizetést 
igazoló bizonylat formai szabályát, így nem tudni, hogy a kiadási 
pénztárbizonylatot, vagy utalást mitől fogja a revizor, munkaügyi felügyelőség 
ellenőre megfelelőnek találni. Talán attól, hogy azon szerepel az adóazonosító 
szám? Konkrét előírás hiányában csak találgatni lehet arról, hogy milyen 
adóigazolást, bérleszámolást, bérlapot kell kiadni. Az igazolás szükségességére 
a minisztérium is hivatkozik, de annak alaki kellékeiről nem beszélnek.</p>
<p>Az adatforgalom&nbsp;azonban jól működik, mert a bejelentést a könyvelő letöltheti 
az adóhatóság EBEV felületén és legfeljebb arra kell figyelnie, hogy a jelenleg 
1008E számozású bevalláshoz helyes&nbsp;magánnyugdíjpénztári tagsági adatokat 
gyűjtsön be a munkáltató. A tévedést azonnal kiszűrheti az ügyfélkapun 
keresztül.</p>
<p>Hivatali szempontból nehezen hihető az, hogy ez a rendszer nem az ördögtől 
való, talán túl sok a rés, túl sok a visszaélésre lehetőséget adó, laza előírás. 
A valóságban azonban az alkalmi munkás pénzt keresni, a munkáltatója pedig 
teljesíteni szeretne, és keserű érzés volt, hogy a teljesíthetetlen jogszabályok 
okán rögtön jogszabálysértően jártak el mindketten.</p><p><strong>Ruszin Zsolt<br>MKOE alelnöke</strong></p><p><strong>Forrás: <a href="http://adozona.hu/munkajog/20100819_idenymunkas_miniszteriumivezetes_munkaugy.aspx" target="_blank">Adózóna.hu</a><br></strong></p><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=125]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Így változik az élet hétfőtől - kihirdették a gazdasági csomagot]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=125]]></link>
<pubDate>Mon, 16 Aug 2010 15:48:52 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <p>Schmitt Pál, köztársasági elnök szerdán - azt követően, hogy részt
vett a kormány ülésén - jelentette be, hogy aláírt minden olyan
törvényt, amelyet az Országgyűlés elfogadott és még az államfőre várt.
Ezek közül a gazdasági és pénzügyi csomag pénteken jelent meg a Magyar
Közlönyben, így augusztus 13-a a kihirdetési dátuma.</p><p>A kormány a
jogszabály több elemének hatálybalépést a kihirdetéshez kötötte. Így a
kihirdetést követő naptól - gyakorlatilag hétfőtől - megszűnik a
jelzálogalapú devizahitelezés az ingatlanokra.</p><p>A törvény
kihirdetésétől számított harmadik napon több intézkedés is hatályba
lép: a társasági adó csökkentése - amely egyébként visszamenőlegesen
július 1-jétől lesz érvényes -, az egyenes ági rokonok közötti öröklés
és ajándékozás illetékmentessége. Utóbbi rendelkezést az öröklést
érintően azokra az ügyekre is alkalmazni kell, amelyeket július 1.
napján az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) jogerősen még nem
bírált el.</p><p>Ugyancsak ekkortól, vagyis a kihirdetést követő
harmadik naptól szűnik meg a nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó,
így azt a második félévben már nem kell fizetni.</p><p>A csomagnak az
állampolgárokat közvetlenül érintő elemei közül augusztus 15-én lép
hatályba a ház körül végzett munka adómentessége; a bejelentési
szabályokat augusztus 15-től, a regisztrációs díjfizetésre vonatkozó
rendelkezéseket pedig szeptember 15-től kell alkalmazni.</p><p>Szeptember 1-jétől él majd az a szabály, amely alapján a közszférában bevezetik a kétmillió forintos havi bérplafont.</p><p>A
Magyar Nemzeti Bank (MNB), valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeletének (PSZÁF) elnöke esetében azonban a kihirdetést követő
nyolcadik naptól él a szabályozás mégpedig úgy, hogy az elnök a tárgyév
március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra
vonatkozó, MNB-től, illetve PSZÁF-tól származó havi keresete a Központi
Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző
évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszerese.</p><p>A
törvény kihirdetését követő 44. napot követő hónap első napján - azaz
október 1-jétől - lép hatályba az a rendelkezés, amely szerint 98
százalékos különadó sújtja a közszférában a végkielégítéseket és egyes
jövedelmeket (például a felmentési időnek munkavégzési kötelezettséggel
nem járó részre kifizetett munkabért, illetményt, az előző évi
szabadságmegváltást), de a szabályozás a 2010. január 1-jétől
megszerzett jövedelmekre vonatkozik.</p><p>A törvény szerint így aki
október 1-jéig megkapta az adó alá vont pénzt, annak október 31-ig kell
visszafizetnie a megszerzett jövedelem 98 százalékát; aki e határidőt
követően jogosult végkielégítésre, annak a munkáltató (kifizető) már
automatikusan levonja a különadót.</p><p>Negyvenöt nappal a kihirdetés
után lesz jövedékiadó-mentes a meghatározott mennyiségben főzött
pálinka. Ekkortól él a banki különadó is, de azt először szeptember
30-ig kell befizetni, másodszor pedig december 10-ig.</p><p><a href="http://www.napi.hu">www.napi.hu</a><br></p><p><br></p> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=124]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Az államfő minden törvényt aláírt]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=124]]></link>
<pubDate>Wed, 11 Aug 2010 15:05:03 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ Schmitt Pál féléves rendszerességgel ellátogat majd a kormány ülésére. A 
köztársasági elnök szerdán, miután Orbán Viktor kormányfő meghívására részt vett 
a kabinet tanácskozásán, bejelentette azt is: minden, az Országgyűlés által 
elfogadott és még államfői aláírásra váró törvényt ellátott kézjegyével. Schmitt 
Pálnak államfőként ez volt az első találkozása a kormánnyal.&nbsp;Mint 
sajtónyilatkozatában fogalmazott, úgy próbálja és úgy kívánja ellátni elnöki 
feladatát, hogy egyfajta interaktív kapcsolatot létesít a hatalmi ágazattal, 
mindenekelőtt a kormánnyal, valamint a parlamenttel és a bíróságokkal. 
Meggyőződése ugyanis, hogy csak így tudja ellátni integráló feladatát.<br><br>Az államfő újságírók előtt bejelentette: minden, az Országgyűlés által 
elfogadott és még államfői aláírásra váró törvényt ellátott kézjegyével. 
Hozzátette, hogy egyik törvényben sem talált alkotmányossági kifogást.

<p>Az augusztus 6-án hivatalába lépett köztársasági elnöknek összesen tizenhárom 
jogszabályt küldött át az Országgyűlés.</p>

<p>Schmitt Pál kiemelte, egy-két miniszterrel szorosan együttműködik majd 
hivatali ideje alatt. Itt említette meg Martonyi János külügyminisztert, akivel, 
mint mondta, mindig egyeztetni fog külföldi útjai előtt. Réthelyi Miklóssal, a 
nemzeti erőforrás miniszterrel a magyar nyelv védelme, a fiatalok mozgásgazdag 
életmódja, valamint az élethosszig tartó tanulás kérdésében egyeztetnek majd 
rendszeresen - közölte.</p>

<p>Hozzátette: rajtuk kívül szoros kapcsolatot kíván kialakítani még Hende Csaba 
honvédelmi miniszterrel, valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel aki, 
mint emlékeztetett, a határon túli magyarokért felel. Az államfő úgy 
fogalmazott: a kormányülésen azt hangsúlyozta, részese kíván lenni annak a közös 
erőfeszítésnek, amelynek során sikeres európai uniós elnöksége lesz 
Magyarországnak. Schmitt Pál közölte, a kormányülésen tájékoztatást adott a 
Köztársasági Elnöki Hivatal átalakításáról, és bemutatta munkatársait is.</p>Forrás: <a href="http://www.mti.hu/cikk/2010/08/11/az_allamfo_minden_torvenyt_alairt-494276" target="_blank">MTI.hu</a><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/trening/hirek&cikkid=123]]></guid>
<title><![CDATA[Tréning: Toborzás - alkalmasságvizsgálat tesztekkel]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/trening/hirek&cikkid=123]]></link>
<pubDate>Wed, 11 Aug 2010 09:10:34 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <span style="font-weight: bold;">A <a href="http://www.vallalkozoinegyed.hu" target="_blank">Vállalkozói Negyed</a> előző anyagaiban a munkaerő-kiválasztás első lépései kapcsán már ejtettek néhány 
szót a toborzásról, annak forrásairól és módszereiről. Alkalmassági vizsgálatnak 
tekinthetjük magát az interjúztatás is, de léteznek ennél kifinomultabb és 
objektívebb képet adó módszerek is a megfelelőbb munkavállalók kiszűrésére.</span><br><br>Az alkalmasságvizsgálatot - az alapvetően szubjektív benyomásokon alapuló 
interjúztatás mellett - tesztekkel, szituációs gyakorlatokkal is elvégezhetjük. 
A tesztek segíthetnek abban, hogy egy objektív és reális képet kapjunk a 
jelentkezőkről. További előnye, hogy mivel egy standard eljárásról van szó, az 
egyes munkavállalók elért eredményei könnyen és jól összehasonlíthatók. 
<br><br>A legtöbb teszt csoportosan is felvehető, így egy időpontban több 
jelentkezőt is megszűrhetünk akár még az interjúztatás előtt, ezzel időt, 
energiát és pénzt spórolhatunk meg. A tesztek kiértékelését követően pedig 
eldönthetjük, hogy az eredmények alapján, mely jelentkezőket kívánjuk egy 
személyes meghallgatásra is behívni.<br><br>A teszteknek számos formája ismert. Mielőtt azonban az alkalmassági vizsgálat 
során felhasználjuk őket, győződjünk meg arról, hogy az adott teszt felvétele 
nem kötött-e valamilyen - például pszichológus - végzettséghez. Ha mégis úgy 
döntünk, hogy ilyen mérőeljárásokat alkalmaznánk, kérjük képzett szakemberek 
segítségét. Léteznek természetesen olyan teszteljárások, melyek használata nem 
ennyire szigorú követelményekhez kötött, vagyis bárki felhasználhatja őket. 
Ajánlatos azonban ilyenkor is HR-ben járatos munkatársak segítségét 
kérni.<br><br>A tesztek típusaikat tekintve is igen sokfélék lehetnek:<br>
<ul><li>Intelligencia tesztek</li><li>Személyiségtesztek</li><li>Motivációtesztek</li><li>Kreativitástesztek</li><li>Frusztrációtesztek</li><li>Szorongástesztek<br><br></li></ul>Ezek bármelyikét használhatjuk a 
munkahelyi életben. Viszont tartsuk szem előtt, hogy ha túl sok tesztet 
alkalmazunk, akkor túlterheljük a jelentkezőket, és akár cégünket is. 
Feleslegesen dolgoztatjuk azokat a munkatársakat, akiknek a kiválasztás a 
feladata, a túl sok teszt kiértékelése számos plusz kiadással járhat a cég 
számára. Ezen felül az a veszély is előállhat, hogy az egyes jelentkezőkről 
szerzett túl sok adat között elveszik a lényeg. Éppen ezért mérlegeljük, hogy az 
adott munkakör betöltéséhez milyen személyiségjegyekkel, tulajdonságokkal kell, 
hogy rendelkezzen a jelentkező.<br><br>Garancsy Gergő <br>ügyvezető<br><a title="" href="http://salesjob.hu/munkaado" target="_blank">salesjob.hu<br></a><br>Forrás: <a href="http://www.vallalkozoinegyed.hu/20100810/allasinterju-alkalmassagvizsgalat-tesztekkel" target="_blank">Vállalkozói Negyed</a><br>  ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=122]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Schmitt Pál előtt a gazdasági törvények]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=122]]></link>
<pubDate>Mon, 09 Aug 2010 10:18:18 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <span style="font-weight: bold;">A törvényes határidő utolsó napján, pénteken aláírta Lezsák Sándor, az 
Országgyűlés alelnöke a parlament utolsó nyári ülésén megszavazott tucatnyi 
törvényt és törvénymódosítást. A javaslatok ezután Schmitt Pál, a pénteken hivatalba lépett 
köztársasági elnök elé kerülnek, aki így azokat napokon belül 
kihirdetheti.</span><br><br>Ez azt jelenti, hogy mostantól a lehető legrövidebb időn belül 
életbe léphet a kormány 29 pontos akciótervéhez kapcsolódó gazdasági-pénzügyi 
törvénycsomag. Vagyis többek közt jön a bankadó, tilos lesz a jelzálogalapú 
devizahitel, 10 százalékra csökken a társasági nyereségadó kulcsa félmilliárdos 
nyereségig, kétmillió forintos fizetési limit lesz a közszférában. A kis- és 
közepes vállalkozások támogatása kiemelt cél. A módosított közbeszerzési törvény 
egyik legfőbb célkitűzése a kkv-k &#8222;helyzetbe hozása&#8221;, és az adminisztratív 
terheket is csökkentik: a későbbiekben az APEH nem róhat ki pénzbírságot az első 
kisebb szabálysértés büntetéseként.<br>Kivethető a 98 százalékos különadó a 
végkielégítések kétmillió forint feletti részére &#8211; a gazdasági csomag mellett 
ehhez külön alkotmánymódosításra is szükség volt. Szeptembertől létrejön a 
Nemzeti Földalap, amelyen keresztül az állam elővásárlási jogot kap a 
földpiacon. Az év hátralévő részére felfüggesztik a patikaliberalizációt. 
Megemelik a volt elnökök és miniszterelnökök tiszteletdíját, és módosul a 
sportfinanszírozás rendszere is. <br><br><span style="font-weight: bold;">Korábban nem vártak az új elnökre</span><br>A 
szavazás után a házelnöknek tizenöt napja van aláírni a törvényeket, majd 
elküldeni a köztársasági elnöknek kihirdetésre. A most aktuális törvényeknél a 
határidő utolsó napján iktatták be Schmitt Pált, vagyis kiküszöbölték annak 
lehetőségét, hogy Sólyom László bármely 
javaslatot visszaküldje.<br>A korábbi elnökcseréknél az aktuális kormányok nem 
figyeltek ilyen precízen a határidőkre. Göncz 
Árpád ritkán vétózta meg az első Orbán-kormány törvényeit, így 2000. évi 
visszavonulásakor a törvényhozásnak nem kellett várnia Mádl Ferenc hivatalba 
lépésére. Mádl 2005-ig több törvényt is visszaküldött, de az akkori kormány 
bizonytalan volt, mit várhat Sólyom Lászlótól, ezért fontos törvények 
kihirdetését nem halasztották a beiktatása utáni napokra.<br><br><div class="keretes-content"><h4>Schmitt-aláírásra vár (főbb törvények)</h4><ul><li>Gazdasági-pénzügyi 
törvénycsomag</li><li>A kkv-törvény módosítása</li><li>A közbeszerzési törvény 
módosítása</li><li>Egészségügyi és szociális tárgyú törvénymódosítások</li><li>Nemzeti 
Földalap létrehozása</li><li>Kilakoltatási moratórium</li><li>A volt elnökök és 
miniszterelnökök tiszteletdíjának megváltoztatása</li><li>A sportfinanszírozás 
módosítása</li></ul>Forrás: <a href="http://vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/schmitt-pal-elott-a-gazdasagi-torvenyek-324075" target="_blank">Világgazdaság Online</a><br><br></div><br>  ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/trening/hirek&cikkid=121]]></guid>
<title><![CDATA[Tréning: Előnyt jelenthet a kiválasztás során a sportolói múlt]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/trening/hirek&cikkid=121]]></link>
<pubDate>Fri, 06 Aug 2010 10:08:23 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <span style="font-weight: bold;">Előnyt jelenthet a kiválasztás során a versenysportolói múlt -véli egy 
fejvadászcég ügyvezetője. A HR-esek azért szeretik a sportolókat, mert 
kitartóak, sikerorientáltak, így a teljesítményük is jobb.</span><br><br>Három világbajnoki, két Európa-bajnoki cím, két olimpiai ezüstérem a 
párbajtőrvívásban. Ez Kulcsár Krisztián (39) pályafutásának gyorsmérlege a 
páston. A vívótermen kívül pedig közgazdász és jogi diploma és vezetői poszt egy 
nagy hazai banknál. Ráadásul egy időben sportolói és üzleti pályafutása 
egymással párhuzamosan futott. Állítása szerint meg sem fordult a fejében, hogy 
csak a sportra építse az életét, ezért még pályafutása közepén közgazdász 
diplomát szerzett, 1996-ban pedig gyakornokként kapott munkát egy nagy 
kereskedelmi banknál, ahol máig dolgozik. Folyamatosan lépett felfelé a 
ranglétrán, 2009-től a bank nagyvállalati ügyfélkapcsolatokért felelős 
vezetőjeként dolgozik. Eközben elvégezte a jogi kart is Szegeden és egészen 
tavalyi év elejéig folyamatosan készült a 
vívóversenyekre.<br><br><strong>Sportoló, bankár és családapa 
egyben</strong><br><br>Kulcsár Krisztián szerint a dolgok összeegyeztetéséhez a 
prioritások meghatározása volt a kulcs. "A megfelelő fontossági sorrend 
felállításával és a szükséges lemondásokkal tudtam a dolgaimat összeegyeztetni. 
Ez a sorrend persze folyamatosan változott. Általánosságban a munkám volt az 
első helyen, hiszen ez adta a jövőbeli egzisztenciámat, de nyilván három héttel 
egy világbajnokság előtt a sport került jobban előtérbe. A munkahelyemen mindig 
megértőek voltak, sportberkeken belül viszont talán többször ütköztem megértési 
problémákba. Ennek ellenére is el tudtam érni sikereket, mivel a vívás nem az a 
sport, ami szükségszerűen megköveteli, hogy valaki napi hat órát töltsön el a 
vívóteremben. Átlagosan napi két óra edzés éppen elég, emellett sok minden 
belefér az ember életébe. A tanulmányok, a munka és a sport mellett a 
magánéletre is maradt időm, 1998-ban megnősültem és azóta született három 
gyerekem is."<br><br><strong>Segített a nagy ismeretségi 
kör</strong><br><br>Kulcsár Krisztián úgy véli, hogy vállalati karrierjében kis 
szerepe volt annak, hogy ismert élsportoló. "A tanulmányaim során még jelentett 
némi előnyt, hogy ismernek, de konkrét szituációkban, a vizsgákon nem sokat 
számított. Inkább azt mondanám, hogy a sporton keresztül rendkívül nagy 
ismeretségi körre tettem szert, ami kapukat nyitott meg előttem. A banknál az 
első állásinterjún is szóba került, hogy élsportoló vagyok, de nem 
tulajdonítottak neki különösebb jelentőséget, és ez azóta sem változott, ami nem 
is baj. Mindig igyekeztem az életem egyes részeit elkülöníteni egymástól, sosem 
akartam a legjobb vívó lenni a bankárok között és a legjobb bankár lenni a vívók 
között" - mondja Kulcsár Krisztián, aki azért nem szakadt el teljesen a 
sportélettől. "Maga a vívás mint tevékenység nem hiányzik, de tagja vagyok a 
Magyar, az Európai és a Nemzetközi Vívó Szövetségnek, valamint a Magyar Olimpiai 
Bizottságnak is. A jövőben a MOB-ban szeretnék aktívabb tevékenységet 
folytatni."<br><br><strong>Kézilabdából a pénzügybe</strong><br><br>Valószínűleg 
sokak számára ismerős Rácz Mariann (50) neve, aki a Vasas kapusaként vált 
klasszis kézilabdázóvá a nyolcvanas években, majd a világ legjobbjának tartott 
osztrák Hypo Bank csapatában folytatta pályafutását. Hétszeres BEK-győztes 
205-szörös magyar és 113-szoros osztrák válogatott. 1982-ben ezüstérmet szerzett 
a világbajnokságon a magyar válogatottal, majd 1990-ben negyedik helyezést ért 
el az osztrák nemzeti együttessel. 1992-es barcelonai olimpián a legjobb női 
kézilabdakapusnak választották.<br><br>Ma a legnagyobb magyar független pénzügyi 
tanácsadó cégnél dolgozik középvezetőként. Elmondása szerint elsősorban anyagi 
okok miatt hagyta ott a sportpályát és próbált szerencsét a civil életben. 
"Nagyon bizonytalan gazdasági helyzetben van az élsport Magyarországon. 
Rendszeresen késtek a fizetésekkel, sokszor meg sem kaptam az egyes versenyek 
után járó díjakat. Egzisztenciálisan bizonytalan helyzetben voltam, amit egy idő 
után megelégeltem. Persze voltak külföldi megkereséseim, de nem különösebben 
motivált az, hogy külföldön élhessek, és anyagilag sem lett volna sokkal 
jövedelmezőbb. Az anyagi problémák mellett abból is elegem lett, hogy a 
versenyszezon alatt elfelejthettem a hétvégéket és az ünnepeket is. A mostani 
munkahelyemen teljesítményarányos a fizetésem. Igaz, hogy egy-egy gyengébb hónap 
nem múlja felül a korábbi edzői fizetésem, de az erősebb hónapokon akár a 
sokszorosát is megkeresem" - mondja.<br><br>A volt kézilabdázó négy éve dolgozik 
jelenlegi munkahelyén, ahová éppen a sport által sikerült bejutnia. "Először 
három évig egy nagy sportruházati és sportszergyártó cégnél dolgoztam marketing 
területen, majd egy rendezvényen találkoztam a mostani cégemmel, ahol külön 
felhívták a figyelmemet arra, hogy ők nagymértékben támogatják a sportot és 
külön elhelyezkedési lehetőséget biztosítanak a sportolóknak. Megtetszett amit 
kínáltak, így elkezdtem dolgozni a vállalatnál befektetési területen. Nagyon 
élvezem, hogy kötetlen munkaidőben dolgozom és magam osztom be a feladataimat" - 
számolt be mostani munkahelyéről az egyébként bölcsész és sportmenedzseri 
végzettséggel is rendelkező hölgy.<br><br><strong>Amit a sportból 
kamatoztatott</strong><br><br>Mint mondja, sokat kamatoztat sportmúltjából. "A 
mostani munkám céltudatosságot, tervezettséget, kitartást, és kudarctűrő 
képességet követel, sok tárgyalás kell ahhoz, hogy egy sikeres legyen. Ezen 
felül nagy hasznát veszem a sport által kialakult kapcsolatrendszeremnek is. 
Ugyanakkor nagyon sokban hasonlít is ez a munkahely a sportpályához, itt is egy 
csapatba kellett bekapcsolódni, - ami nekem a múltamnak köszönhetően egyáltalán 
nem jelentett problémát - és amikor új tagok érkeznek, akkor úgy kell 
betanítanom őket, mintha az edzőjük lennék" - vázolja mostani munkáját Rácz 
Mariann.<br><br>Rácz Mariann lezárta az életében a kézilabdát, de mint mondja 
azért nem csukta be az összes kaput maga mögött. "Van visszaút a kézilabdához és 
nem mondom, hogy soha többet nem térnék vissza, de most már csak a második lehet 
az életemben a munka után. Igazából akkor mennék vissza szívesen, ha saját 
kézilabdaklubot alapíthatnék azokkal az emberekkel, akiket szeretek és 
szakmailag is sokra becsülök. Ez egyelőre csak egy álom, majd kiderül, hogy 
valóra válik-e valaha." Amíg a saját kézilabdaklub várat magára, addig civil 
karrierjét tervezgeti. "A cég most kezdi a külföldi terjeszkedést, amiben ha 
ügyes vagyok, nekem is lehet szerepem és akkor a sport által szerzett külföldi 
kapcsolataimat is ki tudnám használni. Emellett szeretnék továbbfejlődni" - 
számolt be hosszú távú terveiről Rácz Mariann.<br><br><strong>Informatikus lett 
a műkorcsolyasztár</strong><br><br>Czakó Krisztina (32) a kilencvenes években 
műkorcsolyázóként volt ismert a magyar sportbarátok előtt. 1997-ben 
Európa-bajnoki második, 1993 és 1998 között az Európa-bajnokságokon mindig a 
legjobb nyolc között végzett, emellett hétszeres magyar bajnok. Az 1994-es 
junior világbajnokságon második, az 1995-ösön pedig harmadik helyezést ért 
el.<br><br>Fiatalon, 20 éves korában hagyott fel a versenyszerű műkorcsolyával. 
Mint mondja, sokáig nem volt konkrét elképzelése arról, hogy mivel szeretne 
foglalkozni, végül az informatika mellett kötött ki. "A sport alatt folyamatosan 
tanultam. Az általános iskolába és a középiskolába is egyaránt bejártam, mint az 
osztálytársaim, sosem voltam magántanuló. Az érettségi után több irányban is 
elindultam. Elvégeztem a Testnevelési Egyetemen egy műkorcsolya-edzői 
tanfolyamot, de ekkor már vonzott a számítástechnika, így beiratkoztam egy 
informatikai főiskolára is, ahol informatikus mérnök lettem."<br><br>Az azóta 
már kétgyermekes anyává vált egykori műkorcsolyázó hölgy elmondta, hogy a 
munkaszerzés számára sem volt könnyebb, mint bárki másnak. "Nőként ebben a 
szakmában, ahol - valljuk be - többnyire férfiak dolgoznak egyáltalán nem volt 
könnyű az elhelyezkedés. Mivel a sport lehetőséget adott az utazásra, így 
megtanultam két nyelvet és szerintem előnyömre szolgál, hogy ezt a tudást, nem 
az iskolapadban szereztem." <br><br>Czakó Krisztina jelenleg két gyermekével 
otthon van, de tudja, hogy a visszatérés számára is ugyanolyan buktatókat 
tartalmaz, mint a többi gyesről visszatérő kismamának. "Első fiamat, Balázst 
2007 nyarán szültem. Akkor a terhességem nyolcadik hónapjáig dolgoztam, azóta 
élvezek minden vele töltött pillanatot. Idén februárban született meg a második 
fiam, Endre. Tisztában vagyok vele, hogy nem lesz könnyű dolgom, ha vissza kell 
mennem dolgozni, egyelőre abban reménykedem, hogy a munkahelyem visszavár. 
Szeretnék mindig az informatika világában maradni, ezt szeretem és élvezem. 
Ettől függetlenül követem és élvezem a műkorcsolya-versenyeket 
is."<br><br><strong>A HR-esek szeretik a sportolókat</strong><br><br>Előnyt 
jelenthet a kiválasztás során a versenysportolói múlt - mondja Lendvay Péter, a 
Delta Source fejvadászcég ügyvezetője. "Többször volt már szerencsém 
állásinterjún korábbi élsportolókhoz. Nálam ez mindenképpen pozitívumnak számít, 
egyrészt a versenyszellem miatt, másrészt pedig a tapasztalat azt mutatja, hogy 
ezek az emberek kitartóak, hajlandóak komolyabb erőfeszítésekre és sokat 
bevállalnak a siker érdekében. Ha valaki egy sportban eljutott a válogatott 
szintig, akkor elmondhatja magáról, hogy valamiben az ország legjobbjai közé 
tartozott. Ezt bármiben elérni csak rengeteg munkával lehet, és ez már sokat 
elmond az illető személyiségéről. Nincs statisztikánk, de ha tippelnem kellene, 
akkor azt mondanám, hogy a munkahelyen is jobban teljesítenek azok, akik valaha 
élsportolók voltak."<br><br>A sok pozitívum mellett számolni kell a sportolók 
egyéb olyan sajátosságaikkal is, amely fontos lehet egy munkahelyen - véli 
Fröhlich Péter fejvadász, a P&amp;Bert Management Consulting Group Kft. 
ügyvezető igazgatója. "Figyelembe kell venni, hogy egy élsportoló valószínűleg 
nem a napi 8-10 órás ülőmunkákat fogja preferálni, számukra megfelelőbbnek 
tartom a rugalmasabb időbeosztású, mozgalmasabb munkaköröket, amelyek esetén nem 
egész nap az irodában kell tölteni a munkaidejüket. A sok utazással járó 
munkakörökben biztosan sok örömüket lelik, ilyenek lehetnek például a ma oly 
népszerű értékesítői, rendezvényszervező, idegenvezető, marketing és PR 
munkakörök. A számtalan előnyös tulajdonság mellett - mint a rendszerezettség, 
kitartás, akaraterő, terhelhetőség, célirányosság - azonban előfordulhat, hogy 
az élsportoló önmaga megvalósítását nem egy vezető irányítása alatt szeretné 
megélni."<br><br><i>Dorofejev Tamara,<br>Monster.hu<br><br>Forrás: <a href="http://www.hrportal.hu/c/elonyt-jelenthet-a-kivalasztas-soran-a-sportoloi-mult-20100806.html" target="_blank">HR Portal</a><br></i> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/trening/hirek&cikkid=120]]></guid>
<title><![CDATA[Tréning: Hogyan motiválhatóak a különböző generációk tagjai?]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/trening/hirek&cikkid=120]]></link>
<pubDate>Thu, 05 Aug 2010 09:44:28 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <span style="font-weight: bold;">A válság miatt leépítésekre kényszerült a cégek többsége és a vezetők minden 
szakterületen a legalkalmasabb munkatársakat tartották meg. A vállalatok azonban 
hamarosan erőre kapnak, újrastrukturálódnak, új cégek, új munkahelyek születnek 
és a válságban bizonyító tehetségek kapósak lesznek. Mivel tarthatjuk meg őket 
és hogyan motiválhatóak a különböző generációk? A <a href="http://www.hrportal.hu/hr/hogyan-motivalhatoak-a-kulonbozo-genereaciok-tagjai-20100804.html" target="_blank">HR Portál cikkéből</a> kiderül.</span><br><br><strong></strong><strong>A munkaerő megtartására kell fókuszálni</strong><br><br>Egy Internetes 
hirdetés a sok közül: "Cégéhez csábíthatja a legjobb munkavállalókat! A 
tehetséges munkaerő megtartása a legjobb munkavállalók felkutatásával kezdődik. 
Érje el célzottan a passzív munkavállalókat! Innovatív média megoldásaink 
segítségével még gyorsabban betöltheti cége megüresedett pozícióit."<br><br>A 
jelek szerint a cégeknek a jövőben kiemelten nagy figyelmet kell fordítaniuk a 
munkaerő megtartás problémájára. Hogyan lehet megtartani a legjobb 
munkavállalókat? Mi az a motiváló erő, amely megtartja a kulcsembereket 
többszörös fizetés vagy egyéb más juttatásokkal kecsegtető ajánlatok ellenére 
is? Alapigazság, hogy az alkalmazottak leghatékonyabban munkabérrel, illetve bér 
jellegű juttatásokkal motiválhatók?<br><br><strong>A büszkeség a leghatékonyabb 
motiváló erő</strong><br><br>A legújabb kutatások szerint a büszkeség a 
leghatékonyabb motiváló erő. (Forrás: J.Ridderstrale, Nordsrom : Karaoke 
Kapitalizmus - Az emberiség menedzsmentje)<br><br>A büszkeség a lojalitás legméltóságteljesebb megjelenési formája, mely nehezen fejezhető ki pénzben, de gyakran még szavakban is. A büszkeség kialakításának képessége egyre meghatározóbbá válik a vállalat sikere szempontjából. Az embereik büszkeségét sikeresen kiépítő vezetők versenyelőnyre tehetnek szert, ami nem elhanyagolandó a jelen gazdasági helyzetben. A magas dolgozói elkötelezettség jellemzően együtt jár a pozitív üzleti eredményekkel, egymást erősítve, feltéve, hogy a vállalat számára kulcsfontosságú kérdés dolgozóinak motivációja és kötődése. De hogyan lehet mindezt erősíteni? <br><br>Bizonyos területek kulcsfontosságúak a munkatársi elkötelezettség kialakítása és 
megtartása szempontjából: ha ezekkel kapcsolatban romlik a dolgozók véleménye, a 
cég könnyen elveszítheti őket. A hazai munkavállalók számára rendkívül fontos, 
hogy milyen kép él munkaadójukról a köztudatban. Fontos, hogy büszkén mondhassák 
ki vállalatuk nevét a baráti társaságban, ahogy a cég által előállított termékek 
vagy az általa nyújtott szolgáltatások jó minősége is szempont lett. Fontos hogy 
a cégük jó munkahelynek számítson. Jó munkahely pedig az, ahol a dolgozó fontos 
és ezt éreztetik is vele. <br><br>Képes ellensúlyozni a magasabb bért, a jobb 
munkakörülményeket, a jobb munkaszervezést és a nagyobb kihívást jelentő 
feladatokat? Valójában a szervezeti kultúra színvonala, a kialakított társas 
interakciók és a bér jellegű juttatások ösztönzik jobb munkára az embereket. A 
szervezeti kultúrát pedig nagyban befolyásolja az adott szervezet korfája, 
vagyis, hogy életkor szempontjából milyen összetételű a munkavállalói kör, mert 
a megfelelő motivációs bázis kialakításánál egy új szempont kerül előtérbe: a 
generációs különbségek ismerete. <br><br><strong>Milyen generációkról is van 
szó?</strong><br><br><i><strong>"Veterán-generáció"</strong></i><br><br>Általában 
egy munkaadónál, egy szakterületen dolgoznak egy életen át. Elmondhatják, hogy 
egy új világot építettek fel, ahol értékes tudást és tapasztalatot halmoztak 
fel, de sokszor ragaszkodnak a régen még jónak tűnő megoldásokhoz. A 
munkaerőpiacon ma már nem jellemzőek.<br><br><i><strong>"Baby-boom 
generáció"</strong></i><br><br>Új utakra, tudásra, információra, cselekvésre 
vágynak, karriert építenek. Ez különbözteti meg őket a szüleiktől. Ők a nagy 
lázadók, a hetvenes évek "virággyermekei", akik békében és boldogságban 
szerettek volna élni. Aztán felnőttek és munkába álltak. Bár még ma is 
megkérdőjelezik a szüleik által megteremtett világot, időnként mégis előjönnek a 
beléjük nevelt régi sémákkal. Ma már a fegyelem, tisztelet és kitartás jellemzi 
őket. Kötődnek a munkahelyhez, az íróasztalukhoz. A horizontális karrier nagyon 
fontos számukra. <br><br><i><strong>"X- generáció"</strong></i><br><br>A 
hírnöknemzedék, az átmeneti generáció. Már kamasz- és ifjúkorukban találkoztak 
az internettel, munkavégzésüket és életvitelüket már alapvetően a web határozza 
meg. A legtöbbjük tipikus "salary man" , aki hagyja, hogy megmondják neki, mit 
és hogyan csináljon, szem előtt tartja a céges szabályzat minden egyes betűjét, 
és beépül a vállalati szervezetbe. De képesek újra és újra megújulni, és tartani 
a mai felgyorsult életritmust. Maga az X-generáció elnevezés nem is csak az 
embereket jelenti, hanem egyfajta társadalmi hierarchiát, olyanokat, akik a 
státus, pénz és társadalmi ranglétra szent triumvirátusának rabságában élnek 
érzelmileg-szellemileg üres életet . <br><br>Az X-generáció tagjai már nem a 
szakadt farmeres kölykök "akik házasságkötés nélkül együtt alszanak, nem 
tanulták meg, hogy Istenben hinni kell, és nem tisztelik a Királynőt és a 
szüleiket", ahogy azt a Time magazin 1990-ben írta. Az X-generáció most van a 
teljesítőképessége csúcsán. Tudásuk, tapasztalatuk, bölcsességük, munkafegyelmük 
és lojalitásuk olyan érték, amely bármilyen és bármekkora céget a legjobbak közé 
emelhet.<br><br><i><strong>"Y- generáció"</strong> </i><br><br>Ők jelentik a 
digitális nemzedék első hullámát, magánéletükben nap, mint nap jelen van az 
internet. A munkaerőpiacon komoly kihívást jelent az X-generáció, mert 
minőségileg új szintet képviselnek a hírnöknemzedékhez képest. Elődeiket 
megszégyenítő önbizalommal szállnak szembe a megkövült szabályokkal, más 
képességekkel rendelkeznek, mint az előző generációk. Az ezoterikus irodalom 
szerint küldetésük van: a generáció feladata, hogy felnyissa az emberiség 
spirituális szemét és kialakítson egy olyan kritikus tömeget, amely feladata a 
változások elindítása. <br><br>A számítógépekkel együtt nőttek fel, igen 
gyakorlatiasak, és remekül eligazodnak az interneten. Az Y-generáció már maga 
alakítja, formálja a munkahelyet a saját képére. Az ezredfordulós generáció 
élvezni akarja a munkahelyet: legyen az modern, a hagyományostól eltérő, nagy 
tág terekkel, és közös étkezésre, beszélgetésre lehetőséget adó konyhával. 
<br><br>A Yahoo-nál tett látogatásom során személyesen tapasztaltam: a kollégák 
hatalmas biliárdasztal mellett, játék közben - mialatt néhányan játszottak, 
néhányan a babzsák fotelekben ültek - éppen a SHAREPOINT 2010-es alkalmazásának 
lehetőségeit vitatták meg. Vajon mit szólt volna ehhez az én első főnököm? Pedig 
a munka remekül megy a fiúknak és arra a kérdésre, hogy ha többet ajánlana nekik 
valaki, otthagynák-e a céget, azt válaszolták, hogy nincs az a pénz...talán csak 
egy minigolfpálya az irodában.<br><br>Az új generáció értékeli a csoportos 
teljesítményt, hisz a közös erőfeszítések eredményében. Otthon érzik magukat a 
világban, nagyra értékelik a szabadságot, a demokratikus, formalitásoktól mentes 
munkakörülményeket, szabályokat. Egyszerre több feladatot szeretnek végezni, 
munkaidejük felénél kevesebb időt töltenek az íróasztal mögött, inkább a 
legkülönbözőbb helyekről, mobiltelefonon és laptopon dolgoznak. Fontos számukra 
a személyi szabadság, kevésbé mutatnak hajlandóságot az alkalmazkodásra, a 
szabályok betartására. Körülöttük a világ alapjaiban alakult át: a fogyasztói 
társadalom egyeduralkodóvá vált, új világ, új értékrendszerek születtek. 
<br><br>Az Y-generációt "Trófea generációnak", vagy "Trófea kölyköknek" is 
hívják. Ez pontosan tükrözi a versenysportokban is érvényesülő trendet és azt a 
szemléletet, mely szerint "nincsenek vesztesek" és mindenkinek jár (hiszen a 
részvétel a fontos) egy "Köszönjük a részvételt" trófea. Ez a szemlélet a 
vállalati környezetben is megjelenik. Az Y-generáció tagjai túl nagy elvárásokat 
támasztanak a munkahellyel szemben, és úgy akarják munkájukat kialakítani, hogy 
az az életvitelükhöz igazodjon, nem a saját életüket igazítják a munkájukhoz. 
Hiányzik belőlük az X- generációra jellemző alázat a munkával, a munkahellyel 
szemben. <br><br>Magukban bíznak és nem a körülöttük lévő világra és 
intézményekre támaszkodnak. A korábbi generációkhoz képest ők a szkeptikusok, 
akik a saját képességeik és tudásuk növelésével erősítik társadalmi helyzetüket 
és biztonságukat. Nem félnek a változástól, a saját személyes érdekeiket a céges 
érdekek elé helyezik, kevésbé lojálisak, mint szüleik, gyorsan és könnyen 
döntenek és tovább állnak, ha jobb ajánlatot kapnak. 
<br><br><strong>"Z-generáció"</strong><br><br>A Z-generáció tagjai már teljes 
egészében beleszülettek abba a világba, amelyet egyre inkább meghatároznak a 
különböző digitális technológiák: ők az IT-, vagy Digital X (DX) -generáció. A 
Z-generációt, mely már a 21. század első éveiben állt munkába, gyors váltások 
jellemzik. Nevét nem véletlenül az angol "zappers", azaz "kapcsolgató, ugráló" 
kifejezésből kapta. Sokkal gyorsabb ritmusban élnek, mint elődeik, és ha nem 
tetszik nekik valami - például egy állás - készek az azonnali változtatásra. 
Elődeikhez képest egy teljesen más világot képviselnek: a modern technikák, az 
informatika, az online világ velük együtt vált nagykorúvá, személyiségük része 
lett. <br><br>Társadalmi kapcsolataikat egy időben élik meg a valós és a 
virtuális világban. Számukra magától értetődő, hogy mindennapi 
kommunikációjukat, érzelmi, társas életüket, alkotókedvüket és játékosságukat az 
internet, a mobiltelefon és már digitális eszközök segítségével, egymással és a 
legszélesebb nyilvánossággal megosztva (Facebook, Twitter, iwiw...) élik. A 
digitális X-ként jelölt generáció tagjai gyakorlatilag sohasem ismerték az 
internet, telekommunikáció, televízió nélküli világot. Vajon ezért küzdenek 
interperszonális készségek hiányával és képtelenek az aktív hallgatásra? 
<br><br>A Z-generációnak a munkahelyek cserélgetése természetes. Kompromisszum 
nélkül odébbállnak, úgy ugrálnak a munkahelyek között, mint ahogy a "majom ugrál 
ágról-ágra" , ahányszor csak szükségét érzik, nem ragadnak le egy vállalatnál, 
nem aggódnak amiatt, hogy nincs biztos fizetésük és egy stabil íróasztaluk 
valahol. <br><br>Bátrak, kezdeményezőek, kevésbé kételkedőek saját 
képességeikben, korlátaikban. Praktikus szemlélet jellemzi őket, az egyén 
szabadságát, a formalitásmentes közvetlen környezetet nagyra értékelik. Új 
világot építenek, hiszen nem a hagyományos irodai munkakultúrát képviselik, 
hanem a mobil és az internet segítségével a világ bármelyik pontján elvégzik 
feladataikat, létrehozzák virtuális közösségeiket. A spirituális irodalom 
csillag- vagy kristálygenerációként azonosítja őket. A generáció jellemzője, 
hogy inkább okosak, mint bölcsek, igazán a technika világában mozognak 
otthonosan. Nem a szavak és az érzelmek jellemzik őket és elképzeléseiket komoly 
áldozatok árán is képesek megvalósítani. Ők már nem egyénileg fogják forradalmi 
ötleteiket megvalósítani, hanem egymással összefogva szolgálják a közösséget. A 
fiatalok 97 százaléka fontosnak tartja a környezet védelmét, 74 százalékuk pedig 
már most is gyakorol olyan zöld magatartásformákat, mint az újrahasznosítás és a 
szelektív hulladékgyűjtés és kizárólag energiatakarékos égőket vásárolnak. Két 
munkahely közül szívesebben választják a tudatos CSR stratégiával és 
környezettudatos gondolkodással áthatott munkahelyet. <br><br>A digitális 
generáció tagjai számára meghatározóak a személyes kapcsolatok, az internetet, 
mint a meglévő barátságok, kapcsolatok fenntartását elősegítő eszközt 
használják.<br><br>Az öt legvonzóbb foglalkozást az állatorvosok, a tanárok, a rendőrök, az 
orvosok, na meg a futballisták űzik, igaz 64 százalékuk felnőttként inkább 
szeretne a maga ura lenni, minthogy más beosztottjaként dolgozzon. Ez fontos 
információ a vállalatok számára. Olyan szervezeti formát kell támogatni és olyan 
szervezeti kultúrát kell építeni, amely támogatja az önálló munkát és mentes a 
magas hierarchiától. A 21. század elején folytatódni fog a szervezetek 
"ellaposodásának" trendje. <br><br>A szervezeti mérethez viszonyítva csökken a 
hierarchia szintjeinek száma. Nő az egy vezetőnek beszámoló, és általa 
ellenőrzött munkatársak száma, ugyanakkor megszüntetnek hierarchikus szinteket, 
a CEO -nak beszámoló pozíciók száma nő, míg a közte és a munkahelyek közötti 
hierarchikus szintek száma lecsökken. A divíziók vezetői egyre közelebb kerülnek 
a CEO-hoz, erősebb kontroll alatt, ugyanakkor magasabb fizetésért, és hosszabb 
távú érdekeltséget lehetővé tevő ösztönzésért dolgoznak 
majd.<br><br><i><strong>Jellemzőek lesznek:</strong></i><br><br>
<div style="padding: 0px; width: 533px;" id="tartalom"><li>a kultúra által integrált szervezetek, <br>
</li><li>a profit-, és non-profit orientált szervezetek integrációja,<br>
</li><li>a Projekt szervezet és hálózati szervezetek kialakulása,<br>
</li><li>és a "Wikinomics" szemlélet kiemelkedése.<br><br>A "wikinomics" fogalmat - a 
magyar nyelvű fordítása "wikinómia" - Don Tapscott 2006-ban megjelent könyve 
kapcsán vezették be. A technológiai forradalom, a demográfiai, a társadalmi és a 
gazdasági változások együttesét hívja így. A wikinómia alapelvei a nyíltság, az 
egyenlőség, a részvétel és a globális gondolkodásmód. A tömeges együttműködésre 
épülő modell megváltoztatja a gazdaságot, a társas kapcsolatokat, az 
információáramlást a tudásmegosztást és még a kormányzati, vállalati céges 
szervezeteken belül is érezteti hatását. Ez a szemlélet jelenik meg a 
Z-generáció munkahelyi elvárásaiban is. <br><br><strong>Nehéz a különböző 
generációkat motiválni</strong><br><br>Bármely cég sikeréhez mindhárom aktív 
generációs csoport hatékony munkájára szükség van. Viszont az már világosan 
látszik, hogy mennyire eltérő igényű, életszemléletű csoportokat kell egyszerre 
tudatosan megtartani és motiválni. A hazai munkaügyi szakemberek a magyar 
munkahelyeken a legsúlyosabb problémának az eltérő motiváció kezelhetőségét 
látják. <br><br>Az biztos, hogy a vezetőknek, cégeknek és elsősorban a HR-nek 
sokkal rugalmasabbnak és nyitottabbnak kell lennie. Sok dolgozó szánja el magát 
váltásra rossz vezetői döntés, kedvezőtlen struktúraváltozás következtében. Az 
állásukat elhagyók nagy százaléka feletteseinek munkájával elégedetlen. Fontos, 
hogy a vezető mennyire kezeli szabadon beosztottait, elég teret ad-e tehetségük 
kibontakozásához, ötleteik felszínre töréséhez. A vezetőktől azt várják a 
beosztottai, hogy termékeny talajt biztosítsanak az egyéni erősségek 
fejlesztéshez. Ez elsősorban az Y- és Z-generáció számára megtartó erő, ahogy a 
csapatmunka, a vidámság, a közvetlen hangulat is, melyek kialakításában nagy 
szerepe van a vezetőnek. A munkaügyi szakértők szerint a versenyképes fizetés ma 
már korántsem jelent garanciát a munkatársak megtartására és elkötelezett 
hozzáállásukra, e motivációs tényezők megléte mellett fontos feladat a 
munkatársak érzelmi ösztönzése.<br><br><strong>Mi a legjobb megtartó módszer? Mi 
az, ami mindhárom generáció számára megoldás?</strong><br><br>Meghallgatni az 
alkalmazottakat, mi a véleményük a munkájukról. Azok a cégek, amelyeknél 
megfelelően működik a munkaerő-megtartás, arra támaszkodnak, amit a dolgozók 
munkájukról mondanak. És nemcsak meghallgatják őket, hanem folyamatos kétirányú 
kommunikáció folyik. A hazai vállaltoknál azonban épp a munkatársak 
meghallgatása, a kölcsönös kommunikáció és annak a hiánya okozza a legnagyobb 
problémát. A vállalatot a dolgozók magas motivációs szintje emelheti az 
élmezőnybe, ha a munkatársak érzik, hogy törődnek velük, és hogy személyes 
véleményük, ötleteik, teljesítményük, fejlődésük valóban hozzájárul a cég 
előmeneteléhez. Ha problémáikkal bátran fordulhatnak a felsővezetőkhöz, mert 
munkatársak és a menedzsment egy nyelvet beszél. Magukénak érzik a céget, 
büszkék arra, hogy ott van az íróasztaluk (X) egy csapatban dolgozhatnak (Y) és 
a cég szelektíven gyűjti a hulladékot és vigyáz a környezetére (Z). Mindegy, 
hogy miért, csak büszkék lehessenek a cégre. <br><br>Mi lehet a megoldás a 
generációs különbségek szem előtt tartásával, de a vállalat érdekeit maximálisan 
figyelembe véve? <br>Mivel motiválhatók alapvetően az "idősebb" (X-generáció) és 
mivel a fiatal munkavállalók és tehetségek? (Y-és Z-generáció). 
<br><br><strong>Motiválás és alternatívák</strong> <br><br>
</li><li>Részidős (4, 6 órás) munka,<br>
</li><li>Munkakör rotáció és csoportmunka lehetősége,<br>
</li><li>Lapos (és egyre laposabb) szervezetek,<br>
</li><li>Önálló munka, <br>
</li><li>Rugalmas/részidős rugalmas jelenlét: ahol hangsúly a teljesítményen és 
teljesítésen van és nem a jelenléten. Természetesen ez komoly paradigmaváltással 
jár, <br>
</li><li>Személyre szabott kompenzációs csomagok (jutalom+ cafeteria + képzésben való 
részvételi lehetőség+horizontális és/ vagy vertikális karrier),<br>
</li><li>Perspektivikus eszközök és technológiák használata,<br>
</li><li>Kihívást jelentő projektekben való részvétel,<br>
</li><li>Nagy, nyitott kommunális terek és jól felszerelt, kényelmes irodák,<br>
</li><li>Sportolási lehetőség biztosítása (uszodabérlet, sportpályahasználat),<br>
</li><li>Egészségtudatos táplálkozás lehetősége,<br>
</li><li>Társadalmi felelősségvállalás program megvalósítása,<br>
</li><li>Önfejlesztés, önképzés lehetősége,<br>
</li><li>Motiváló tényező, hogy megtarthatjuk munkahelyünket, bár ez leginkább az X 
generációt motiválja,<br>
</li><li>Vállalati stratégián alapuló, részletesen kidolgozott karrier utak, amelyek 
konkrét kompetenciamodellekkel és az azokhoz szükséges képzési szisztémával 
segítenek felvázolni a jövőt a munkatársak számára; a karrier utak és a 
folyamatosan karbantartott utánpótlás programok által biztosított jövőkép 
birtokában eredményesebben végezhetik munkájukat az alkalmazottak és jobban 
ragaszkodnak a céghez. <br><br><strong>Elvárás a vezetőkkel 
szemben</strong><br><br>
</li><li>Támogassák szakmailag munkatársaikat,<br>
</li><li>Tegyék lehetővé a csoportmunkát,<br>
</li><li>Fejleszthetik beosztottjaik kezdeményező készségét,<br>
</li><li>Határozzák meg a saját jutalmazási nyelvüket,<br>
</li><li>Tanulják meg, hogy a számukra fontos emberek hogyan dicsérhetők, 
jutalmazhatók,<br>
</li><li>Tanulják meg, milyen módon lehet személyre szabottan kifejezni az 
elismerést,<br>
</li><li>Konkrét példákat dolgozzanak ki az elismerések egyes fajtáira,<br>
</li><li>Hatékonyabb módon közvetítsék az elismeréseket,<br>
</li><li>A munkatárs számára legértékesebb módon, személyre szabottan jutalmazzanak, 
<br>
</li><li>Tartsák fenn a lojalitást, a cégért való küzdést.<br><br>Összefoglalva: a 
sikeres munkahelyi életpálya; javuló munkafeltételek; rugalmas HR; nagyobb 
felelősséget kívánó munkakörök; magasabb státust jelentő, 
összetettebb-értékesebb feladatok; magasabb anyagi, de ha ez nem lehetséges, 
legalább erkölcsi elismerés; a felelősségteljes céges/vállalati magatartás; 
kétirányú, aktív kommunikáció és a büszkeség a legerősebb megtartó erők. 
<br><br><i>Forrás: <a href="http://www.hrportal.hu/hr/hogyan-motivalhatoak-a-kulonbozo-genereaciok-tagjai-20100804.html" target="_blank">HR Portal</a>, Mfor.hu, Babyboomercaretaker.com 
<br>J.Ridderstrale, Nordsrom: Karaoke Kapitalizmus - Az emberiség 
menedzsmentje</i><br><br><i>Kissné András Klára <br>Kontrolling 
divízióigazgató<br>HM EI Zrt. /ZMNE-HDI</i></li></div><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=119]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Miért nem lenne jó, ha negyven évnyi munka után nyugdíjba lehetne menni?]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=119]]></link>
<pubDate>Thu, 05 Aug 2010 09:39:22 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <b>A Portfolio.hu elemzője szerint hatezer embert érinthet az a tervezett 
intézkedés, amely lehetővé tenné, hogy a nők 40 év szolgálati idő után, korhatár 
nélkül menjenek nyugdíjba. Szabics Zsolt úgy véli, ez még nem veszélyeztetné a 
nyugdíjkasszát, de ha a férfiaknak is ad a kormány kedvezményt, vagy az erről 
szóló népszavazási kezdeményezés eléri a célját, akkor annak hosszú távon káros 
hatásai lesznek a nyugdíjalapra.<br><br></b>Jövő januártól léphet hatályba az a törvény, amely révén negyven év szolgálati 
idő után életkortól függetlenül nyugdíjba mehetnek a nők - <b><a href="http://www.inforadio.hu/hir/belfold/hir-370465" target="_blank">nyilatkozta 
az InfoRádiónak Iván László</a></b>, a Fidesz országgyűlési képviselője, aki 
kifejtette: a tervezetről a kormány az ősszel tárgyal majd, ezt követően dönthet 
róla a parlament.<br><br>Ez az intézkedés rövid távon semmiképpen sem bontja meg 
az egyensúlyt, és mintegy hatezer embert érintene - kommentálta a felvetést a 
Portfolio.hu elemzője. Szabics Zsolt azonban hozzátette: hosszú távon ez a lépés 
nem jó üzenet. Az eddigi intézkedések a korhatár emelésére irányultak, ez pedig 
ennek ellenében hat, mert kivennék a rendszerből a korhatár központi 
jelentőségét, és a szolgálati időt helyeznék előtérbe. <br><br>Az elemző szerint 
nagyobb hatással lenne a nyugdíjkasszára az a népszavazási kedvezmény, amelynek 
értelmében mindenki kérhetné nyugdíjaztatását 40 év szolgálati idővel, 
nyugdíjcsökkentés nélkül. Úgy véli, ebben az esetben feltehetőleg tízmilliárd 
forintos költséggel kell számolnia az államnak.<br><br>Szabics Zsolt elmondta: 
több férfi élhetne ezzel a lehetőséggel. Úgy véli, a legnagyobb probléma az 
lenne, hogy ha korábban engedik el nyugdíjba az embereket, akkor az negatívan 
hatna a nyugdíj-biztosítási alapra: korábban kezdődik meg a nyugdíj-kifizetési 
periódus, nem lesz annyi bevétel és a korcentrum csökkenése miatt több nyugdíjat 
is kell kifizetnie. <br><br><b>Hangulatjavító intézkedés? <br></b><br>Az 
InfoRádió által megkérdezett nyugdíjszakértő szerint a kormány terve szembe megy 
a világtendenciával és indokolatlan. Simonovits András úgy véli: ez egy 
önkormányzati választás előtti hangulatjavító intézkedés. <br><br>Iván László 
azon indoklását, hogy azért kell a nőket segíteni és korábban nyugdíjba engedni, 
mert hosszabb ideig élnek, butának nevezte a szakértő, aki hozzátette: jó az a 
rendszer, amelynek értelmében néhány éven belül 65 év lenne a nyugdíjkorhatár. 
<div style="font-style: italic; margin-top: 10px;">Hanganyag: Gál Ildikó<br><span style="font-weight: bold;">Forrás: <a href="http://www.inforadio.hu/hir/belfold/hir-370680" target="_blank">inforadio.hu</a></span><br></div><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=118]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Mankó a költségvetésnek]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=118]]></link>
<pubDate>Thu, 05 Aug 2010 09:32:52 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <span style="font-weight: bold;">Százmilliárdokkal mérsékelhetné a hiányt a magán-nyugdíjpénztári befizetések 
beszámíthatósága.</span><br><br>A magyar és az azt követő lengyel uniós elnökség adhat esélyt arra, hogy a 
jövőben a tagállamok államháztartásában megjelenjen a magánnyugdíjpénztárak 
vagyona és a kasszáknak befizetett járulékok. Az utóbbi napokban a lengyel és a 
magyar kormány részéről is több jelzés érkezett arról, hogy szerepel 
célkitűzéseik között az uniós elszámolások ilyen irányú módosítása. Ezzel 
nemcsak a költségvetési hiányokból lehetne több százalékpontot lefaragni, de az 
államadósság mértéke is jelentősen apadna.<br><br>Matolcsy György tegnap a Dow Jones 
hírügynökségnek megerősítette: hazánk támogatja azokat a törekvéseket, melyek a 
magánnyugdíjpénztárakat a nemzeti elszámolások részévé tennék. Magyarország 
költségvetése évente mintegy 600 milliárd forinttal járul hozzá a nyugdíjalap 
egyensúlyának megőrzéséhez, ebből mintegy 370 milliárdot tesz ki a magánkasszák 
&#8222;okozta&#8221; járulékkiesés pótlása &#8211; tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter. 
Egyelőre valóban csak tervekről van szó, a nemzetgazdasági tárcánál ugyanis 
lapunk kérdésére hangsúlyozták: még csak vizsgálják a több EU-tagországban is 
felmerült elképzelést, konkrétumokról korai lenne beszélni, részben azért is, 
mert uniós szinten is &#8222;foglalkoznak a témával&#8221;.<br><br>Az országgyűlési választások 
előtt is többször felemlegetett módosítások apropóját ezúttal az adta, hogy Donald Tusk lengyel miniszterelnök hétfőn azt 
közölte: Lengyelország 2011 második felében el kívánja érni, hogy a pénztári 
befizetések és az államkötvény-állomány arányában mérsékelni lehessen a 
költségvetési deficitre és az államadósságra vonatkozó mutatókat. A lengyel 
kormány egyébként azt tervezi, hogy a nyugdíjalapokhoz kerülő hozzájárulásokat 
egy egységes, állami felügyelet alatt álló számlára irányítja át. Eközben a 
kabinet növelné a magánkaszszák hatékonyságát és eredményességét, többek között 
azáltal, hogy a jelenlegi 40-ről 95 százalékra emelik a részvényekbe fektethető 
vagyon arányát, legalábbis ezt közölte tegnap Jolanta Fedak lengyel munkaügyi 
miniszter. A lengyel kaszszák vagyona e szabályozás miatt jelenleg 60 százaléban 
államkötvényekből áll, ez magasabb arány a magyar 47-48 százalékos 
hányadnál.<br><br>A két visegrádi ország által módosítani kívánt uniós szabályozás 
lényege, hogy az állami nyugdíjrendszeren &#8211; az első pilléren &#8211; kívüli 
transzferek költségvetési kiadásnak minősülnek. Márpedig &#8211; szól az országok 
érvelése &#8211; így nem a valós helyzetet tükrözik a befektetők szemében elsőrendűnek 
számító hiánymutatók, több államban &#8211; köztük Magyarországon is &#8211; ugyanis 
többletdeficitet generál az utóbbi egy-két évtizedben lebonyolított 
nyugdíjreform.<br><br>Azt, hogy a jelenség az unió számára sem közömbös, jól jelzi, 
az Eurostat 2004-től 2007-ig lehetővé tette a nyugdíjreformon már átesett 
tagországok számára, hogy a pénztárakat átmenetileg a kormányzati szektor 
részeként számolják el a túlzottdeficit-jelentésekben. Egy 2005-ös uniós döntés 
szerint pedig a hiánycélok számítása során &#8211; ha egy ország ígéretes 
előrehaladást ért el a 3 százalékos limit felé &#8211; a nyugdíjreform nettó költsége 
öt éven keresztül csökkenő mértékben figyelembe vehető. Ez a lehetőség tavaly 
&#8222;futott ki&#8221;, amikor is az így keletkezett kiadások ötödét lehetett elszámolni a 
hiánymutató javára.<br><br>A mostani tervek között ennél merészebb célok 
szerepelnek, s ha ezek halló fülekre találnak, a magyar államadósság egy 
csapásra a GDP 78-79 százalékáról 73-74-re csökkenne, az államkassza évi 
százmilliárd forintnyi kamatterhet takarítana meg, a teljes pénztári vagyon 
állami &#8222;ernyő&#8221; alá vételét feltételezve pedig a 2010-es államháztartás 2,9 
százalékos többletet mutatna. Az minden bizonnyal a jövőben dől el, hogy a 
manőver egy egységes állami számla vagy netán egy alap életre hívásával 
történne-e. Utóbbiban egyébként szerepet kaphatnának a piaci szereplők is, 
többek között a jelenleg is Magyarországon működő pénztárak, illetve azok 
tulajdonosi köre. Az is elképzelhető, hogy a nyugdíjalapok &#8222;uniformizálására&#8221; is 
sor kerül, e mellett &#8211; a költségvetési előnyökön túl &#8211; az szólhat, hogy a 
kasszák eddig alacsonyabb hozamot értek el, mint amit az államkötvények 
szavatoltak volna. A gyenge hozamok mellett a pénztárakkal szembeni kifogások 
sorát bővítik a magas működési költségek is, ám itt meg kell említeni, hogy a 
gyorsabb növekedést ígérő választható portfóliós szisztéma csak tavaly kezdett 
el működni.<br><br>Nem rövid ugyanakkor az ellenérvek sora sem. Ezek élén szerepel, 
hogy 2014-től fokozatosan csökken majd a csak állami ellátásban részesülő 
nyugdíjasok aránya, így a költségvetés &#8222;vesztesége&#8221; fokozatosan eltűnik. Nem 
mellékes, hogy a jelenlegi tulajdonosok &#8211; javarészt a nagy pénzügyi társaságok &#8211; 
körében hazánk hosszú időre &#8222;feketelistára&#8221; kerülne, és a piacok minden 
bizonnyal kemény mínuszokkal honorálnának egy ilyen lépést. A reakciók mértéke 
és hevessége persze azon múlik, hogy a módosítások az uniós elszámolások 
kérdésére korlátozódnak-e, vagy az államok tényleges beleszólást nyernének a 
második pillér működésébe.<br><br>Könnyen lehet azonban, hogy a kasszák aggodalma 
feleslegesnek bizonyul. Bár a pénztárak elszámolásával kapcsolatos kérdések több 
tagállamban régóta napirenden vannak, nyíltan még csak a magyar és a lengyel 
kormány nevezte célkitűzésének a szabályok módosítását. A téma az Ecofin 
októberi ülésén kerül elő, ahol a lengyel&#8211;magyar duónak további 16 
pénzügyminiszter támogatását is meg kell szereznie a sikerhez, vagyis a 
minősített többséghez.<br><br>Szerző: <b>Kiss Roland<br>Forrás: <a href="http://vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/manko-a-koltsegvetesnek-323835" target="_blank">Világgazdaság Online</a><br><br></b> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=117]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Már készül Orbán következő akcióterve]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=117]]></link>
<pubDate>Wed, 04 Aug 2010 11:19:08 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <span style="font-weight: bold;">Már készül a kormány második programcsomagja a gazdaságélénkítéshez - mondta az 
InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzetgazdasági Minisztérium 
foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Czomba Sándor beszélt arról is, 
hogy a jelenleg hatályos Munka Törvénykönyve nem alkalmas a munkaerő-piaci 
gondok megoldására, ezért azon sürgősen változtatni kell.</span><br><br><p>Az elmúlt két hónap nagyon mozgalmas volt a foglalkoztatáspolitikát illetően 
is: augusztus elsején lépett hatályba az egyszerűsített foglakoztatást érintő 
törvénymódosítás, és napokon belül lép hatályba a háztartási munkát érintő 
törvény is - <a href="http://www.inforadio.hu/hir/belfold/hir-370572" target="_blank">emlékeztetett az InfoRádió Aréna című műsorában Czomba 
Sándor.</a></p>
<p><strong><a href="http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/ime-az-akcioterv-egykulcsos-ado-bankado-video-318301" target="_blank">Az Orbán-kormány első akciótervéről részletesen itt 
olvashat!</a></strong></p>
<p>A Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára 
hangsúlyozta: a kormánynak feszített tempót kellett diktálnia, hogy eloltsa a 
tüzet ott, ahol erre szükség volt. Amihez hozzányúlunk, ott mindenhol van 
átalakítanivaló, ezért egy nyári szünetet közbeiktatva szeptembertől újra 
nekilátunk a munkának - tette hozzá.</p>
<p>Az államtitkár úgy véli, a kormánynak folytatnia kell azt az utat, amelyet az 
első akciótervvel kijelölt. Már készül a második programcsomag, és reményeink 
szerint január közepétől testet ölthet a nemrég vitára bocsátott Új 
Széchenyi-terv - fűzte hozzá Czomba Sándor, aki kiemelte: a kormány mozgásterét 
nagyban korlátozza az, hogy a 2007 és 2013 között rendelkezésre álló források 
kétharmada elfogyott vagy lekötötték, emiatt pedig forráshiány keletkezett.</p>Az új kormány azt tervezi, hogy záros határidőn belül nekilát a Munka 
Törvénykönyvének átdolgozásához, mert nagy szükség van arra, hogy olyan 
törvények legyenek hatályban, amelyek a munkavállalóknak és a munkaadóknak is 
egyértelműen meghatározzák a feladatukat, a szerepkörüket és a lehetőségeiket - 
mondta Czomba Sándor.

<p>Az államtitkár kiemelte: szeretnének látványos előrelépést elérni a rugalmas 
foglalkoztatás terén, mert ennek a feltételrendszere jelenleg szinte teljesen 
hiányzik, és a munkaerő-kölcsönzés kérdését is tisztázni kell.</p><!-- Már készül Orbán következő akcióterveMár készül a kormány második programcsomagja a gazdaságélénkítéshez - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Czomba Sándor beszélt arról is, hogy a jelenleg hatályos Munka Törvénykönyve nem alkalmas a munkaerő-piaci gondok megoldására, ezért azon sürgősen változtatni kellInforádió-->
<div class="szerzo">Szerző: <b><a href="http://www.inforadio.hu/" target="_blank">Inforádió</a><br>Forrás: <a href="http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/mar-keszul-orban-kovetkezo-akcioterve-323746" target="_blank">Világgazdaság.hu</a><br></b></div> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/trening/hirek&cikkid=116]]></guid>
<title><![CDATA[Tréning: A teljesítményértékelés céljai]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/trening/hirek&cikkid=116]]></link>
<pubDate>Tue, 03 Aug 2010 09:37:46 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <div style="font-weight: bold;" id="midcont" name="midcont">
<div class="justify">A teljesítmény-értékelés nagy általánosságban az 
alkalmazottak teljesítményének javítását, képességeik mind teljesebb 
kibontakozását célozza, de természetesen konkrét szervezeti célok eléréséhez is 
hozzájárulhat: </div></div>

<div class="middle-column-box-banner-w" align="center"><!-- Adserver zone (write): 11247, HRPortal_cikk_felso_468  -->
<script type="text/javascript">if(!window.goA)document.write('<sc'+'ript src="http://imgs.adverticum.net/scripts/gwloader.js?ord='+Math.floor(Math.random()*1000000000)+'" type="text/javascript"><\/sc'+'ript>');</script>

<script type="text/javascript">if(window.goA)goA.addZone(11247,{displayOptions:{bannerhome:'http://ad.adverticum.net'}});</script>

<script charset="iso-8859-2" src="http://ad.adverticum.net/js.prm?zona=11247&amp;ord=s8Tl9Xg8Rb6Lk1Wg6T&amp;re="></script>
<noscript></noscript></div>
<div class="article-column-box-white">
<ul><li>egyéni képzési igények rendszerezett értékelése</li><li>az egyéni erőfeszítés 
ösztönzése és jutalmazása</li><li>az alkalmazott helyzetének (erős és gyenge 
pontjainak), fejlődésének megítélése és ismertetése</li><li>információk 
szolgáltatása az alkalmazottak adottságairól, potenciáljáról, a 
munkaerő-tervezés számára</li><li>információk biztosítása az előléptetési célokhoz 
és az utódlási tervekhez, a munkaköri leírások és a munkacélok rendszeres 
áttekintése, felülvizsgálata</li><li>a vállalati kultúra kialakítása, illetve 
átörökítése</li><li>megfelelés a jogszabályoknak<br></li></ul><p><b>A célok jellegük 
szerint két csoportra oszthatók, értékelő és fejlesztő célokra: 
</b><br><br><b>Értékelő célok</b> kitűzése akkor történik, amikor a dolgozók 
valós teljesítménye alapján kívánjuk meghatározni a bérkifizetéseket, a képzési 
lehetőségeket, az előléptetéseket, a lefokozásokat, valamint az esetleges 
elbocsátásokat. Ehhez pontosan kell megfogalmaznunk a teljesítménykritériumokat 
(mérhetőség megteremtése, normák kialakítása stb.), amik alapján végül 
rangsorolhatjuk a munkatársakat. Fontos, hogy mindig határidőhöz kössük az 
értékelést, legyen esélyük az alkalmazottaknak felkészülni rá, hogy még idejében 
javíthassanak pozíciójukon. <br><br><b>Fejlesztő célok</b> esetén a munkatársak 
az előzőhöz képest szinte tét nélkül hibázhatnak, hiszen - rövidtávon legalábbis 
- korántsem jár lefokozásszerű következményekkel. Alkalmazása során kizárólag a 
jó teljesítményt veszik figyelembe, mivel úgy vélik, a jó teljesítményre adott 
pozitív válasz csak még jobb teljesítményt szül. A hibákat természetesen nem 
nézik el, a gyengeségeket (és az erősségeket) mindig azonosítják, s azok 
tudatosításával lehetőséget teremtenek az egyéni fejlődésre. <br>A dolgozók itt 
ugyanis sosem egymással, hanem önmagukkal versenyeznek, mindenkor saját 
teljesítményüket kell túlszárnyalniuk, illetve a későbbiekben elérniük. Ehhez 
elengedhetetlen, hogy az értékelő és az értékelt között nyílt és őszinte 
kapcsolat alakuljon ki, ahol a dolgozó mindvégig érezheti a segítő szándékot. 
</p></div>
<div id="source" name="source">
<div class="lsource"><i>Forrás: <a href="http://www.hrportal.hu/index.phtml?page=feature&amp;id=34261" target="_blank">HR Portal</a></i></div></div> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=115]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Borulhat a nyugdíjrendszer]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=115]]></link>
<pubDate>Tue, 03 Aug 2010 09:30:16 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <span style="font-weight: bold;">Meginoghat a biztosítási alap, ha januártól valóban nem számít a nők kora.</span><br style="font-weight: bold;"><br><p>Teljesen felborítja a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyát és a jelenlegi 
nyugdíjrendszer stabilitását, ha valóban bevezetik a 40 év szolgálati idő utáni 
szabad nyugdíjba vonulást a nőknek - írja a Népszava. A lapnak a 
Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület elnöke azt mondta, ma az alap pénzügyi 
helyzete stabil.</p>
<p>Az idei első öthavi adatok alapján 11 milliárd forint többletet mutat, tehát 
javult a járulékfizetési mutató, és ha továbbra is így alakulnak a dolgok, akkor 
az év végére kiegyenlítődhet a mérleg. Ez egyértelműen a nyugdíjba vonulás 
követelményi szigorításának köszönhető &#8211;- hívta fel a figyelmet Szeremi 
Lászlóné.</p>
<p>Szerinte hosszú évekre előre kiegyensúlyozták a magyar nyugdíjrendszert. 
Kettős feltétele van a nyugdíjazásnak: a korhatár és a szolgálati idő. Ha előbbi 
kiesik, és csak a szolgálati idő számít, akkor egy teljesen más rendszerre lenne 
szükség. Ma férfiak és nők között nincs különbség, egy csak nőknek szánt 
kedvezmény szakmailag elfogadhatatlan - mondta a testület elnöke.</p>
<p>Tegnap a Népszava számolt be arról, hogy a Fidesz tervei szerint januártól 40 
év szolgálati idő után - az életkortól függetlenül - nyugdíjba mehetnek a nők.</p><p>Forrás: MTI; <a href="http://www.hir24.hu/belfold/113615/borulhat-a-nyugdijrendszer-.html" target="_blank">HÍR24</a><br></p><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=114]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Már nem járnak jobban az APEH-ellenőrök a több büntetéssel]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=114]]></link>
<pubDate>Mon, 02 Aug 2010 09:30:57 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ Változott az egyszerűsített foglalkoztatás rendszere, 50 literes mennyiségig 
lehet pálinkát főzni.<br><br>Augusztus elsejétől léptek életbe &#8211; a házelnök szignóját feltételezve &#8211; az 
egyszerűsített foglalkoztatást szabályozó újabb rendelkezések. Az új szisztéma 
lényege a napi 500 vagy 1000 forintos köztehermérték, amely független a kapott 
bér tényleges összegétől. A július 31-ig hatályos rendelkezések lényege az volt, 
hogy az egyszerűsített foglalkoztatáshoz &#8211; alapesetben &#8211; nem kapcsolódott a 
megszokott általános adó- és járulékszintnél alacsonyabb terhelés. Ezalól csak 
az idénymunkák képeztek kivételt: itt az adó- és járulékkötelezettséget is 
magában foglaló, a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a nettó munkabér 
30 százalékát tette ki. Ennek befizetésével azonban az adott munkavállaló a 
társadalombiztosítás szemszögéből nem vált biztosítottá, ahogy az 500 vagy 1000 
forintos közteher megtérítésével sem. Az új szabály az idény- és alkalmi munkára 
a korábbi 90 napról 120-ra emelte az ugyanazon felek között létesített 
munkaviszonyok együttes lehetséges időtartamát. A jogviszonyok bejelentését az 
adóhatóságnál kell teljesíteni, a vállalkozások ennek a munkavállalók taj 
számának és adóazonosító jelének APEH-hez történő megküldésével tehetnek 
eleget.<br><br><span style="font-weight: bold;">Pálinkaszabadság.</span> Augusztus 1-jétől lép érvénybe a módosított 
jövedéki törvény, mely lehetővé teszi a kistermelők számára, hogy saját 
gyümölcsből legálisan pálinkát állítsanak elő. A saját fogyasztásra szánt 
pálinka főzésénél 50 literig nem kell jövedéki adót fizetni, és a főzést nem 
kell sehol előre bejelenteni, továbbá a pálinka előállításához használt 
készüléket 100 liter alatt nem kell engedélyeztetni. Amennyiben valaki mégis el 
akarja adni az otthon vagy bérfőzésben készült pálinkát, az eladásra szánt 
pálinkánál vagy ötven liter feletti mennyiség főzésénél továbbra is a régi 
szabályozás érvényes.<br>Jogosítvány megszerzése. Módosul augusztustól a 
jogosítvány megszerzését, illetve meghosszabbítását szabályozó, a 
gépjárművezetők egészségügyi alkalmasságát előíró miniszteri rendelet is. A 
módosítás alapján szigorúbb elbírálás alá esnek a cukorbetegek, és jelentős 
változás, hogy az igazolást kiállító háziorvosok gyakrabban rendelhetnek el 
időszakos vizsgálatot, ha úgy ítélik meg, hogy a gépjárművezető egészségi 
állapota igényli ezt.<br><br><span style="font-weight: bold;">Illetékmentesség.</span> Adómentes lesz a családon belüli gazdaságátadás, miután a 
parlament megszavazta az illetéktörvény módosítását. A Vidékfejlesztési 
Minisztérium (VM) kezdeményezése alapján elsejétől mentes lesz a 
vagyonátruházási illeték alól a termőföld, a tanya és a mezőgazdasági 
termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, az építmény, 
valamint az ingóságok tulajdonának, illetve a vagyoni értékű jognak a 
megszerzése közeli hozzátartozóknál. A módosítás célja, hogy a tradicionálisan 
mezőgazdasági tevékenységből élő családokban többletteher viselése nélkül 
átadható legyen minden, ami a tevékenység folytatásához szükséges. További 
módosítás, hogy a kormány átvállalja augusztus 1-jétől a vendéglátósoktól és a 
kereskedelmi vállalkozóktól a televíziók üzemben tartási díját.<br><br><span style="font-weight: bold;">Hitelprogram.</span> 
A Széchenyi-kártya-program keretében augusztus elsejétől a vállalkozások 
hitelportfóliójának racionalizálása, piacaik megtartása és bővítése érdekében 
legfeljebb 25 millió forintos, maximum 3 éves futamidejű Széchenyi 
forgóeszközhitel-programot indít a kormány. Az idei évben megkötött 
hitelszerződések teljes összegéhez a hároméves futamidő egészére 2 százalékpont 
kamattámogatást, valamint a garanciaintézmény kezességvállalási díjának 50 
százalékáig terjedő támogatást biztosít a kabinet. <br>Adóhatóság. Megszüntették 
azt a jelenlegi szabályozást, amely alapján az APEH ellenőrei is jobban jártak, 
ha több büntetést szabtak ki, és a hatóság is felhasználhatta a bírságokból 
befolyt összeget saját működési költségeinek fedezésére. A törvény augusztus 
elsejétől erre nem ad lehetőséget. A tervek szerint pedig 2011-től kétlépcsős 
lesz a büntetés: először csak figyelmeztetni kell a céget, a második büntetés 
lehet pénzbírság. A súlyosabb szabálytalanságok elkövetői azonban ugyanúgy 
kaphatnak bírságot figyelmeztetés nélkül, ahogy eddig is. Az adó- és vámhatósági 
eljárásokra nem vonatkozna a törvény, és azokat is lehetne változatlanul elsőre 
bírságolni a jövőben is, akik a dolgozóik testi épségét, egészségét vagy életét 
veszélyeztetik, illetve akik a környezetet károsítják.<br><br><span style="font-weight: bold;">Közbeszerzések.</span> A 
közbeszerzési törvény módosításának egyik fele is elsejétől lép hatályba. A 
Közbeszerzési Tanács átalakításának még augusztusban meg kell történnie, 
tagjainak száma a jelenlegi 19-ről 10 főre csökken, és a tanács új elnököt és 
alelnököt választ. A módosított törvény pontosan leírja, hogy a fővállalkozónak 
ki kell fizetnie az alvállalkozóit, és ő maga miként juthat hozzá a díjához. A 
fővállalkozó az alvállalkozóknak járó pénzen felüli díjáról akkor állíthatja ki 
a számlát, ha igazolja az alvállalkozók kifizetését.<br><br>Forrás: <a href="http://vg.hu/gazdasag/adozas/mar-nem-jarnak-jobban-az-apeh-ellenorok-a-tobb-buntetessel-323484" target="_blank">Világgazdaság Online</a><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=113]]></guid>
<title><![CDATA[Munkaügy: Januártól 40 év munka után nyugdíjba mehetnek a nők]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=113]]></link>
<pubDate>Mon, 02 Aug 2010 09:25:18 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <span style="font-weight: bold;">A Fidesz szakpolitikusa szerint ősszel a parlament elé terjesztik azt az 
indítványt, miszerint a nőknek elegendő lesz 40 évnyi szolgálati viszony ahhoz, 
hogy nyugdíjba vonulhassanak.</span><br><br><p>Januártól 40 év szolgálati idő után életkortól függetlenül nyugdíjba mehetnek 
a nők - tudta meg a Népszava a Fidesz szakpolitikusától. </p>
<p>A lap hétfői számában Iván László kijelentette: a kabinet már döntött erről, 
a parlament az őszi ülésszakon pedig szavaz az ügyben. Más konkrét lépésről 
egyelőre nem nyilatkozott, annyit mondott: őszre "korszerű és igazságosabb" 
nyugdíjellátást dolgoznak ki - <a href="http://www.hirado.hu/Hirek/2010/08/02/05/Eleg_lesz_40_evet_dolgozni_a_noknek_a.aspx" target="_blank">számol be a hirado.hu</a>. </p>
<!-- Januártól 40 év munka után nyugdíjba mehetnek a nőkA Fidesz szakpolitikusa szerint ősszel a parlament elé terjesztik azt az indítványt, miszerint a nőknek elegendő lesz 40 évnyi szolgálati viszony ahhoz, hogy nyugdíjba vonulhassanak Népszava - hirado.hu-->
<div class="szerzo">Szerző: <b>Népszava - hirado.hu<br>Forrás: <a href="http://vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/januartol-40-ev-munka-utan-nyugdijba-mehetnek-a-nok-323489" target="_blank">Világgazdaság Online</a><br></b></div><br>  ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=112]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Schmitt Pálra várva - törvény van, csak nem hatályos]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=112]]></link>
<pubDate>Mon, 02 Aug 2010 09:12:47 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ Egyelőre nem lett könnyebb a pálinkafőzés és nem csökkent a társasági adó.<br><br>Teljes a káosz egyes fontos változások körül, miután a parlament elfogadta az 
ezekről szóló törvényt, de sem a házelnök, sem az államfő nem írta még alá, 
holott tegnaptól kellene életbe lépniük - adta hírül az MR1-Kossuth Rádió, 
illetve az RTL Klub. 
<p>Elmaradt a hatályba lépése egy sor olyan jogszabályi változásnak, amelynek a&nbsp; 
törvény szerint tegnap már életbe kellett volna lépnie. Ilyen egyebek között a 
házi pálinkafőzést legalizáló, az egyenes ági rokonok közti öröklés, ajándékozás 
illetékmentességét lehetővé tevő törvény. </p>
<p>Szintén augusztus elsejétől kellett volna csökkennie a társasági adónak, 
adómentessé válnia a&nbsp;&nbsp;háztartási munkának, könnyebbé válnia az 
ingatlan-bérbeadás feltételeinek.&nbsp; Az augusztus elsejére tervezett változások 
többsége akkor lép hatályba, ha Schmitt Pál aláírta őket. </p>
<p>Néhány közülük pedig &#8211; így a háztartási munkára, az ingatlan-bérbeadásra 
vonatkozó - augusztus 15-én. Ezeket ugyanis egy zárószavazás előtti módosítással 
eleve átdátumozták.</p>
<p>Kormányzati körökből az Rtl Klub Híradónak elismerték, hogy kisebb káosz 
alakult ki a határidők körül, de nyilatkozni senki sem akart. A hírműsor 
értesülése szerint a hibát úgy orvosolják, hogy a törvények közül több 
visszamenőleges hatállyal lép életbe.</p>
<p>A kaotikus helyzetre jellemző, hogy a gazdasági minisztérium az MTI-vel 
korábban azt közölte, hogy 2010. július elsejével szűnik meg az öröklési- és 
ajándékozási illeték fizetési kötelezettség az egyenes ági rokonok közötti 
vagyonmozgás esetén.</p>
<p>Életbe lépnek viszont - mert egy másik, már aláírt és kihirdetett törvényben 
lettek rögzítve &#8211; az egyszerűsített foglalkozást rögzítő rendelkezések és 
tegnaptól érvényes a kereskedelmi szférában a televíziók üzembentartási díját 
megszüntető szabály. </p>
<p>Ugyancsak augusztus elsejétől szigorodtak a közbeszerzéseknél a fővállalkozó 
kifizetésének feltételei, illetve módosult az iskolakezdési támogatás 
feltételrendszere. Hatályba lépett a patikamoratórium, így nem lehet új 
gyógyszertárat nyitni olyan településen, ahol már van egy.</p><p>Forrás: <a href="http://www.hir24.hu/belfold/107604/schmitt-palra-varva---torveny-van-csak-nem-hatalyos.html" target="_blank">HÍR24.hu</a><br> </p><br>  ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=111]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Komoly károkat okozhatnak a halogató munkavállalók]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=111]]></link>
<pubDate>Fri, 30 Jul 2010 12:29:00 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ A munkatevékenység motivációja kapcsán elengedhetetlen érinteni a
halogatás témakörét, amikor cégvezetőként azt tapasztaljuk, hogy
munkavállalóink a kellemetlennek tekintett feladatokat igyekeznek
elodázni. A halogatást körüljárva valójában annak a kérdésnek a
megválaszolását jelenti, hogy mi motiválja dolgozóinkat arra, hogy
egy-egy fontos feladatot elvégezze, vagy éppen ellenkezőleg, ne
csináljanak meg.<br><br>Látnunk kell, hogy egy célra irányuló
viselkedésnek kétféle mozgatórugója lehet. Optimális esetben a cél, a
siker elérése a jutalomhoz kapcsolódik, vagyis a végső cél a kellemes
élmény elérése. A másik esetben viszont a kudarc játszik döntő
fontosságú szerepet, tehát munkavállalóink azért halogatnak bizonyos
feladatokat, mert félnek a lehetséges kudarcoktól.<br><br><p>A halogatás lehet egyszerűen személyiségvonás, de tekinthetjük
folyamatként is. Egy biztos, hogy egy jellegzetes belső folyamatról van
szó. Adott esetben, ami az egyik embernek halogatásnak tűnik, az a
másik ember számára lehet egyfajta normális viselkedés. Minden
munkavállalónál más és más feladat válthatja ki a halogatás taktikáját.
Egy értékesítő esetében például a telefonhívásokkal történő
ügyfélszerzés a cég számára. Azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy a
lelkiismeretesség az a személyiségvonás, amely a legszorosabb
kapcsolatban áll a halogatással, és a kudarctól való félelem lesz az a
motivációs tényező, mely halogatást fog eredményezni.<br><br>Ha a
feladatokat nézzük, akkor e szerint a halogatásnak két formáját
különíthetjük el. Az egyik formáját a halogatásnak az fogja kiváltani,
hogy a munkavállaló azzal szembesül, hogy a megoldandó feladat túl
bonyolult, túl összetett. A másik formája a halogatásnak azzal van
összefüggésben, hogy az alkalmazottak nem találnak elegendő kihívást az
adott tevékenységben. Ha a munkavállalók gyakran élnek a halogatás
eszközével, akkor az, sajnos a cég számára jelentős károkkal járhat.
Éppen ezért az alábbiakban néhány stratégiára hívnám fel a figyelmet,
amellyel a halogatás elkerülhető.<br><br>Ha a munkavállaló egy számára
túl komplex feladattal kerül szemben, és ezért választja a halogatás
technikáját, akkor megnézhetjük, hogy melyek azok a részfeladatok,
melyekben úgy érzi, hogy kudarcot vallhat. Egy értékesítőt, akinek a
kommunikáció terén vannak hiányosságai, segíthetünk például azzal, hogy
ezen képességeit fejlesztjük, így a későbbiekben nem fog számára
nehézséget okozni egy telefonos vagy üzleti tárgyalás lebonyolítása.<br><br>Abban
az esetben, ha az alkalmazottak számára egy feladat túl érdektelennek
hat, és ez a halogatás forrása, akkor ezt könnyedén kiküszöbölhetjük
azzal, ha lerövidítjük a határidőt. Cégvezetőként akkor tudjuk a
legeredményesebben kezelni munkavállalóink halogatásra irányuló
szándékát, ha felvázoljuk előttük, és érzékeltetjük, hogy az adott
feladat elvégzése milyen pozitív következményekkel jár. Emellett
nyugodtan kitérhetünk a halogatás negatív oldalaira is.<br><br>A
fentiekből is látszik, hogy a cég szempontjából is elengedhetetlenül
fontos, hogy a halogatás, mint motivációs csapda ne legyen jelen. Ezért
lényeges, hogy kihívást jelentő és világos, jól körülhatárolt célokat
fogalmazzunk meg munkavállalóinkkal szemben.</p><p><strong>Forrás: <a href="http://www.salesjob.hu/munkaado" target="_blank">Salesjob</a></strong></p><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=110]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Matolcsy megmondta, honnan lesz egymillió munkahely]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=110]]></link>
<pubDate>Fri, 30 Jul 2010 11:53:20 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ Temetni jöttük az Új Magyarország Fejlesztési Tervet és
ünnepelni az Új Széchenyi Terv születését - mondta Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter, az új tervet bemutató konferenciáján.<br><br>Az
új gazdaságpolitika szakít az elmúlt húsz évvel - az új
gazdaságpolitika pedig új fejlesztési tervet igényel. Az új
gazdaságpolitika szakít a kiegyensúlyozott költségvetés
elsődlegességével. Mi azt mondjuk, hogy az államháztartási egyensúly a
végeredménye a beruházásoknak és a gazdaság fejlesztéseknek.<br><p><br>Az
Új Széchenyi Terv hét kitörési irányt fogalmaz meg: az egészségipart, a
zöld gazdaság fejlesztését, a&nbsp;lakásprogramot, a vállalkozásfejlesztést,
a tudományfejlesztést, az innovációt, a foglakoztatás fejlesztését és a
közlekedés-fejlesztést. Az ÚSZT időhorizontja 2030-ig terjed és a cél,
hogy 2030 a magyar gazdaság az európai átlag felé kerüljön.<br><br>A
következő tíz évben új munkahelyet kell teremteni - ez fenntartható
növekedést teremt. Az egymillió új munkahely megteremhető abban a hét
iparágban, amire a ÚSZT javaslatot - tesz mondta Matolcsy.<br><br>Az
előző kormányok 5000 milliárd forintnyi fejlesztési támogatással 9000
új munkahelyet teremtettek Matolcsy szerint - mivel azokat a
támogatásokat betonba öntötték és nem a vállalkozásoknak illetve a
családoknak adták. Az ÚSZT ezzel szemben lényegesen kevesebb
támogatásból a következő három évben 30 ezer új munkahelyet teremt.</p><p><a href="http://www.napi.hu">Napi Gazdaság</a><br></p> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=109]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Széchenyi Terv: nincs ingyen pénz]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=109]]></link>
<pubDate>Fri, 30 Jul 2010 11:47:34 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <strong>Ne az állam teremtsen munkahelyet</strong><br><br>"A cél nem az, hogy munkára váró emberek százezereit zárjuk be a
második munkaerőpiacba, azaz az állam által költségesen fenntartott
időleges munkahelyek világába, hanem az, hogy kivezessük őket a
segély-munka-segély kilátástalan csapdájából" - olvasható az Új
Széchenyi Terv vitairatában.<br><br>A kormány szerint tehát az államnak
nem az a dolga, hogy adjon, hanem az, hogy ne vegyen el. A vitairat
szerint az államnak a vállalkozókat kell olyan helyzetbe hoznia, hogy
egyre több embernek tudjanak és akarjanak munkát adni. "A közvetlen
foglalkoztatási programok nem elég hatékonyak, a problémák valódi és
tartós megoldásához csak a vállalkozókon keresztül vezet az út" -
összegzi a dokumentum.<br><br>Az alacsony foglalkoztatás mellett a másik fő probléma a gyenge
versenyképesség: a kormány szerint jelentleg hazánkban csak a nagy
multicégek képesek a piacon elvárható hatékonysággal működni, a hazai
vállalkozások lemaradtak ezen a téren. "A kormány arra törekszik, hogy
az Új Széchenyi Tervben olyan gazdasági környezetet alakítson ki,
melyben mindenkinek kínálkozik lehetőség, aki dolgozni és vállalkozni
akar" - szögezik le. Távlati cél, hogy a régióban nálunk legyen a
legjobb élni és vállalkozni.<br><br><strong>Adócsökkentés: már beígérve<br><br></strong><p>Az Új Széchenyi Terv vitairata szerint ahhoz, hogy a vállalkozások
munkahelyeket tudjanak teremteni, a kormánynak kell megtennie a
szükséges lépéseket. Egyszerűsíteni kell az adórendszert, csökkenteni a
vállalkozások terheit, egyszerűbbé kell tenni az uniós forrásokhoz való
hozzájutást.<br><br>Konkrét, számszerűsíthető ígéret egyik pontban sem
hangzik el a kormány részéről, azt azonban leszögezik, hogy ha a
költségvetés helyzete és a gazdasági növekedés lehetővé teszi, akkor
először a vállalkozásokat közvetlenül érintő adókat fogják csökkenteni,
utána pedig a foglalkoztatásra rakódó adó- és járulékterhek
mérséklődhetnek fokozatosan.<br><br>Emellett lehetséges intézkedésként
szerepel a vállalkozókat sújtó adminisztrációs terhek megfelezése. A
vitairat szerint jelenleg évi 2800 milliárd forintot tesznek ki ezek a
terhek, még a vállalkozások is úgy látják, hogy ebből 800 milliárd
teljesen felesleges. Ezzel összhangban csökkenteni kell az adónemek
számát is.<br><br>Az Orbán-kormány azt is megígéri a vitairatban, hogy
igyekszik könnyíteni a hozzáférést az uniós forrásokhoz. A terv szerdai
bemutatóján is elhangzott, hogy radikálisan csökkenteni kell a
pályázatok számát, illetve a vállalkozók keresletét kell előtérbe
helyezni a források elosztásánál. Mindez azt jelenti, hogy a tervek
szerint a jövőben nem az állam dönti majd el, milyen célokra lehet
pályázni, hanem ha valaki ötletével a kormányhoz fordul, akkor ők
megvizsgálják és ha megfelelőnek találják, akkor kiírnak hozzá egy
pályázatot.</p><p><strong>Beke Károly</strong></p><p><strong><a href="http://http://www.mfor.hu">Menedzsment Fórum</a>&nbsp; </strong></p><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=108]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Orbán: januártól egykulcsos személyi jövedelemadó lesz]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=108]]></link>
<pubDate>Tue, 27 Jul 2010 09:40:33 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <span style="font-weight: bold;">Januártól Magyarország átáll az egykulcsos személyi jövedelemadóra, hogy az 
átállás hány évet vesz igénybe, az egy másik kérdés - jelentette ki Orbán Viktor 
miniszterelnök egy hétfő esti televíziós műsorban, cáfolva az új adórendszer 
elhalasztásáról szóló információkat. Az MTV "Az este" című műsorában a 
miniszterelnök elmondta: az új adórendszer családokat támogató adórendszer lesz, 
minden idők legalacsonyabb adókulcsával, amitől az várható, hogy a magyar 
gazdaságot Közép-Európa legversenyképesebb gazdaságává teszi, "de legalábbis 
nagy lépést teszünk ezen az úton".</span><br><br>Az új Széchenyi-tervet szerdán, egy vállalkozói fórum keretében ismerteti a 
kormányzat - jelezte Orbán Viktor.


<p>A miniszterelnök a televíziós műsorban megismételte: azért kellett 
elindítania a 29 pontos gazdasági akciótervet, törvénybe iktatni a bankadót, 
hogy Magyarország tartani tudja a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött 
megállapodásban rögzített 3,8 százalékos államháztartási hiányt.</p>

<p>Jelenleg az a helyzet, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezetek optimistábbak a 
kormánynál, és azt vallják, hogy a hiány 4,1 százalék lesz, ami már igen közel 
áll a 3,8 százalékhoz - magyarázta a miniszterelnök.</p>

<p>Az IMF-fel szemben Magyarországnak - a hitel visszafizetése mellett - 
egyetlen vállalása van, az említett 3,8 százalékos hiánycél betartása, más 
kérdésben tehát a magyar kormánynak szabad keze van abban, hogy miként - például 
a bankadó bevezetésével - oldja ezt meg - közölte Orbán Viktor.</p>

<p>"Időközben az Európai Unióban egy számunkra kedvező változás történt, a 
legutóbbi miniszterelnöki csúcstalálkozóján döntés született egy EU-n belüli 
gazdasági koordinációról ..., s ennek része lesz, hogy októberben megállapodunk: 
a 27 országnak mikorra kell levinnie arra a bizonyos elvárt három százalékra a 
költségvetési hiányát..., nekünk is, ami egyben (a piacok számára) biztonságot 
jelent" - rögzítette a miniszterelnök, azt érzékeltetve, hogy miért nem lesz 
szüksége Magyarországnak újabb IMF-hitelre, azaz extra "biztonsági övre".</p>Forrás: <a href="http://www.mti.hu/cikk/2010/07/27/orban-_januartol_egykulcsos_szemelyi_jovedelemado_lesz-491800" target="_blank">MTI</a><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/koltsegvetes/hirek&cikkid=107]]></guid>
<title><![CDATA[Költségvetés: A korrupció visszaszorításáért módosult a Közbeszerzési törvény]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/koltsegvetes/hirek&cikkid=107]]></link>
<pubDate>Mon, 26 Jul 2010 09:18:02 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <div class="lead">
<div align="justify"><span style="font-weight: bold;">2010. július 22-ei ülésén az Országgyűlés elfogadta a 
Közbeszerzési törvény módosítását. A változtatással a kormány célja az volt, 
hogy az új kabinet hivatalba lépése után a lehető legrövidebb időn belül olyan 
átmeneti szabályozást alakítson ki, amely helyzetbe hozza a kis- és 
középvállalkozásokat, egyszerűsíti a közbeszerzési eljárásokat, növeli az 
eredményes eljárások számát, valamint gátat szab a gazdaságot megbénító 
körbetartozásnak és visszaszorítja a korrupciót.</span><br><br></div></div>
<div class="content">
<div>
<div>A közbeszerzési eljárásoknak, valamint a magyar közbeszerzési rendszernek 
igen jelentős szerepe van az Európai Uniós források felhasználásában, a források 
gazdasági szereplőkhöz történő eljuttatásában, ezért a kormány egy új állami 
közbeszerzési rendszer kiépítésén dolgozik. Az ősztől meginduló átfogó 
kodifikációs eljárást széleskörű szakmai párbeszéd előzi meg, illetve az 
átláthatóságot biztosító elektronikus eljárás bevezetésének teljeskörű 
vizsgálata. Ezt követően léphet majd életbe egy teljesen új Közbeszerzési 
törvény.</div>
<div>&nbsp;</div>
<div>Ugyanakkor a jelenlegi eljárások bonyolult rendszerének egyszerűsítése, a 
pályázati források gyorsabb lehívása, a korrupció visszaszorítása, valamint a 
hazai kis- és középvállalatok részvételi és nyerési esélyeinek növelése 
érdekében azonnali intézkedésre volt szükség, ezért kezdeményezte a kormány a 
közbeszerzési szabályrendszer jelenlegi módosítását. </div>
<div>&nbsp;</div>
<div>Az eljárási rend egyszerűsítése, a formai követelmények meghatározása és az 
alkalmasságra vonatkozó előírások újraszabályozása rendkívül fontos szerepet kap 
a visszaélések megakadályozása szempontjából. Mindezek és a részajánlattétel 
kötelezővé tétele elősegítik a kis- és középvállalkozások részvételét a 
közbeszerzési eljárásokban. A körbetartozásra vonatkozó új szabályok pedig a 
részvétel mellett a kis- és középvállalkozásoknak járó ellenszolgáltatások 
kifizetését is garantálják. A módosítás szabályokat fogalmaz meg az 
eredménytelen közbeszerzési eljárások, illetve az érvénytelen ajánlatok számának 
csökkentése, valamint a közbeszerzési eljárások olcsóbbá és gyorsabbá tétele 
érdekében is. </div>

<div>&nbsp;</div>
<div style="text-align: left;"><i>Forrás: <a href="http://www.pbkik.hu/index.php?id=15084" target="_blank">Nemzeti Fejlesztési Minisztérium</a><br><br>Kapcsolódó állományok:<br></i><a href="http://www.milton.hu/fileadmin/download/Hatteranyag_Kozbeszerzesi_torveny_2010_07_23.pdf" target="_blank">Háttéranyag_Közbeszerzési törvény</a><br></div></div></div> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=106]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Adótörvények: mi és hogyan változik?]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=106]]></link>
<pubDate>Fri, 23 Jul 2010 09:47:17 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <span style="font-weight: bold;">A parlament csütörtökön elfogadta a gazdasági és pénzügyi törvénycsomagot, 
amelyhez a zárószavazás előtt számos módosítást nyújtott be a nemzetgazdasági 
miniszter. A bankadó hatálya alól végül kivonták a három éven belül alakult 
biztosítókat, s az eredeti javaslatnál normatívabb módon oldották meg a 
takarékszövetkezetek kedvezményezését. A parlamenti jóváhagyással egyebek között 
adó- és járulékmentessé válik a háztartási munka, csökken a társasági adó, a 
közszférában bevezetik a bérplafont, és 98 százalékos különadóval sújtják a 
végkielégítéseket.</span><br><br><p><strong>Adó- és járulékmentes háztartási munka</strong></p>
<p>Augusztus 15-től adó- valamint járulékmentessé válik a háztartási munka. A 
természetes személyek számára végzett lakástakarítás, főzés, mosás, vasalás, 
gyermekfelügyelet, házi tanítás, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés és 
kertgondozás tartozik ide, amennyiben ezt természetes személyek nem 
vállalkozóként végzik. <br>&nbsp;&nbsp;&nbsp; <br>E tevékenységekkel kapcsolatban sem a 
foglalkoztatót, sem a foglalkoztatottat nem terheli adó- és járulékfizetési 
kötelezettség, a foglalkoztatottak ennek következtében társadalombiztosítási 
ellátásra sem jogosultak. A mentesség feltétele, hogy a foglalkoztató havonta, a 
munkavégzés megkezdése előtt bejelentse a háztartási alkalmazottat az 
adóhatósághoz, és alkalmazottanként havonta befizessen 1 000 forint 
regisztrációs díjat (az utóbbira vonatkozó rendelkezéseket szeptember 15-től 
kell alkalmazni). <br>&nbsp;&nbsp;&nbsp; <br>Aki a bejelentést elmulasztja, az adott hónapban a 
kifizetés teljes összege után meg kell fizetnie az adót és a járulékokat, s ha a 
mulasztás terhére róható fel, a magánszemélyt terhelő közterheket is köteles 
megfizetni, továbbá 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal 
sújtható.&nbsp;</p>
<p><strong>A közszférában 98 százalékos különadó a 
végkielégítésekre</strong></p>
<p>A közszférában foglalkoztatott magánszemélyeknek a jogviszonyuk megszűnésével 
összefüggésben kifizetett juttatások 60 napra számított rendszeres járandóságot 
meghaladó része után 98 százalékos különadót kell fizetniük. A rendelkezés a 
törvény kihirdetését követő 44. napot követő hónap első napján lép hatályba, és 
a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. <br>&nbsp;&nbsp;&nbsp; <br>Az 
adót a kifizetőnek kell levonnia, bevallania és befizetnie. A kifizetőt a 
különadó-alap után 27 százalék egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség 
terheli. A különadó alapjába a bevétel 2 millió forintot meg nem haladó része 
nem számít bele, a 60 napra számított összegből a 2 millió forint feletti összeg 
ugyanakkor adóköteles. A különadó a törvény hatályba lépését megelőzően 
kifizetett jövedelmekre is érvényes. A különadó fizetésére kötelezettek körébe 
tartoznak a költségvetési szervnél foglalkoztatott magánszemélyeken kívül az 
állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy 
működési támogatásban részesített más jogi személyeknél dolgozók is.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp; 
<br>A különadó szempontjából rendszeres járandóságnak minősül minden olyan 
bevétel - különösen a bér, munkadíj, tiszteletdíj -, amely a magánszemélyt a 
jogviszonyra tekintettel meghatározott időközönként vagy a tartós megbízás 
teljes időtartamára megilleti. A különadó a zárószavazás előtt elfogadott 
indítvány szerint a nem pénzben juttatott járandóságra is vonatkozik. Nem számít 
be ugyanakkor a különadó alapjába a jogviszony megszűnésének évére járó, 
szabadság megváltása címén kifizetett bevétel, a jogviszony megszűnésekor a 
magánszemélyt megillető jubileumi jutalom, illetve a felmentési idő munkavégzési 
kötelezettséggel járó részére fizetendő átlagkereset összege, továbbá a 
szerződéses katonák leszerelési segélye.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; <br><strong>500 millió 
forintos adóalapig 10 százalékos társasági adó</strong></p>
<p>A kedvezményes 10 százalékos társasági adókulcsot 2010. július 1-jétől a 
mostani 50 millió forintos adóalappal szemben 500 millió forintos adóalapig 
lehet alkalmazni, s ehhez nem szabnak feltételeket. Az adókulcs az adóalap 500 
millió forintos része után 19 százalék marad. Ugyanez vonatkozik a vállalkozói 
szja szerint adózó egyéni vállalkozókra.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp; <br>Az idei átmeneti évben a 
2010. január 1. és június 30. közötti időszakra 50 millió forintig 10 százalékos 
adókulcsot alkalmazhatnak azok az adózók, akik teljesíteni tudják az ahhoz 
szükséges feltételeket, a többiek pedig 19 százalékos kulcsot. A 2010. július 
1-jétől december 31-ig terjedő időszakban 250 millió forintig 10 százalék az 
adókulcs, és megszűnnek a kedvezményes adókulcshoz kapcsolódó feltételek, a 250 
millió forint feletti összegre pedig 19 százalék az adó.</p>
<p><strong>Ingatlan bérbeadása</strong></p>
<p>A magánszemélyeknek az ingatlan bérbeadáshoz ezután nem kell egyéni 
vállalkozóvá válniuk, ugyanez vonatkozik az egyéb szálláshely szolgáltatást 
nyújtó magánszemélyekre is. <br>&nbsp;&nbsp;&nbsp; <br>Az ingatlan bérbeadási (egyéb 
szálláshely szolgáltatási) tevékenységet önálló tevékenységként folytató 
magánszemélyek bevételükkel szemben értékcsökkenési leírást számolhatnak el az 
egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp; <br>Az adózás rendjéről 
szóló törvény módosításával a magánszemélyek ingatlan bérbe/haszonbérbe adása 
esetén mentesülnek a bejelentési kötelezettség alól, és nem kell adószámot 
kérniük, ha e tevékenységre nem választják az áfafizetési 
kötelezettséget.<br><br><strong>Illetékmentes lesz az egyenesági öröklés és 
ajándékozás</strong></p>
<p>Az illetéktörvény módosításával illetékmentessé vált az örökhagyó egyenes ági 
rokona (beleértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által 
megszerzett örökrész, illetve ajándék.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp; <br>Ha más örököl, akkor a 
kapcsolattól és az örökölt, illetve ajándékba kapott értéktől függ az illeték 
mértéke. Például lakás öröklése esetén az örökhagyó házastársa, mostoha és 
nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője 18 millió forintig 2,5 százalék, 18 
és 35 millió forint között 6 százalék, a felett pedig 11 százalék illetéket 
fizet, míg lakás ajándékozása esetén ugyanennél a rokonsági foknál és értékeknél 
5, 8, illetve 12 százalék az illeték mértéke. <br>&nbsp;&nbsp;&nbsp; <br>Mentessé vált az 
ajándékozási illeték alól a közeli hozzátartozóval megkötött szerződésben a 
termőföld, a tanya és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés 
alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingóság 
(mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) 
ajándékozása, illetve vagyoni értékű jog ingyenes átengedése is. A belföldi 
ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétek kapcsolt 
vállalkozások közötti átruházása után pedig nem kell visszterhes 
vagyonátruházási illetéket fizetni.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp; <br>Az egyenes ági rokonokra, illetve 
az ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét kapcsolt 
vállalkozások közötti átadására vonatkozó illetékmentességet a 2010. július 
1-jéig az adóhatóság által jogerősen el nem bírált ügyekben, a gazdaságátadási 
támogatás érdekében átadott mezőgazdasági ingatlanokra, eszközökre vonatkozó 
illetékmentességet pedig a hatályba lépés napján az állami adóhatóság által 
jogerősen el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell. <br>&nbsp;&nbsp;&nbsp; <br>Az 
illetéktörvény módosítása a törvény kihirdetését követő 3. napon lép 
hatályba.</p>
<p><strong>Megszűnt a nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó<br><br></strong>A 
törvénycsomag részeként a parlament hatályon kívül helyezte a vízi járművek, a 
légi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik adójára vonatkozó 
rendelkezéseket tartalmazó, egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról 
szóló törvényt. A 2010-re bevallott adó második részletét már nem kell 
megfizetni. Ha valaki az idei évre bevallott adó felénél többet fizetett meg, a 
különbözetet visszakövetelheti az adóhatóságtól.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; <br><strong><span style="text-decoration: underline;">Mi változik még? - beruházások, bérplafon, 
lex Járai</span></strong></p>
<p><strong>Kincstárnoki rendszer helyett költségvetési (fő)felügyelők 
lesznek<br><br></strong>Az államháztartási törvény módosításával a kincstárnoki 
rendszert az úgynevezett költségvetési (fő)felügyelői rendszer válthatja fel. A 
(fő)felügyelők főállásban, kormánytisztviselőként látják el feladatukat. Az új 
szabályozás az úgynevezett alkotmányos fejezeteket és az önkormányzati rendszert 
nem érinti. A költségvetési (fő)felügyelők tevékenységére vonatkozó részletes 
szabályokat a kormány rendeletben állapítja meg.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp; <br>A központi 
költségvetésből nem folyósítható támogatás addig, amíg a kedvezményezettnek 
adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása van. Ez azonban a pénzbeli szociális, 
a jóléti és a foglalkoztatást elősegítő képzési támogatásokra nem vonatkozik. 
<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp; <br>A zárószavazás napján kikerült ugyanakkor a törvényből az a 
rendelkezés, amely szerint a támogatást az is kizárja, ha a kedvezményezett 
által az államháztartás alrendszereinek terhére jogosulatlanul igénybe vett vagy 
rendeltetésétől eltérően felhasznált támogatás és járulékai megfizetését az arra 
hatáskörrel rendelkező szerv elrendelte, és azt a kötelezett nem fizette meg. A 
módosító javaslat ezt azzal indokolta, hogy azon támogatásokról, amelyek 
visszaköveteléséről az azt folyósító állami szerv döntött, de nem lehet adók 
módjára behajtani, sem az adóhatóságnak, sem a kincstárnak nincs tudomása, a 
rendelkezés végrehajthatósága ily módon nem megoldott. <br>&nbsp;&nbsp;&nbsp; <br>Csökkent a 
támogatások kedvezményezettjeit terhelő adminisztrációs teher: ezután nem kell 
igazolásokat kérni, a támogató a folyósítás előtt elektronikus úton, a kincstár, 
illetve az adóhatóságok tájékoztatása alapján ellenőrzi a köztartozást.</p>
<p><strong>Egyszerűsödtek a beruházások engedélyezési 
eljárásai<br><br></strong>Módosultak a nemzetgazdasági szempontból kiemelt 
jelentőségű beruházások gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvényben 
foglalt feltételek, és a törvény hatálya kiterjed a 90 millió forintnál nagyobb 
értékű és legalább 15 fő foglalkoztatását vállaló beruházásokra. <br>&nbsp;&nbsp;&nbsp; 
<br>Azokon a településeken, ahol a kormány kihirdette a vészhelyzetet, az 
újjáépítés során a bontási, az elvi építési, az építési, illetve a 
használatbavételi engedélyért, valamint az eljárásban közreműködő szakhatóságok 
eljárásáért nem kell illetéket, illetve igazgatási szolgáltatási díjat fizetni. 
A helyreállításnál a kormány megengedheti, hogy az általánostól eltérő, 
egyszerűbb tervezési, kivitelezési szabályokat alkalmazzanak.</p>
<p><strong>Kétmilliós bérplafon a közszférában<br><br></strong>A közszféra 
munkavállalóinak havi munkabére az előző évi - a KSH által közzétett - bruttó 
nemzetgazdasági havi átlagkereset tízszerese lehet. Ez vonatkozik a 
közalkalmazottakra, a köztisztviselők körében pedig a politikai tanácsadókra és 
főtanácsadókra, továbbá a vezető tanácsos és főtanácsos besorolású egyénekre, az 
állami vezetőkre, a kormánybiztosokra, a miniszterelnöki biztosokra és a 
kormányhivatal alkalmazottaira is. <br>&nbsp;&nbsp;&nbsp; <br>A szabályokat a fennálló 
jogviszonyokra is alkalmazni kell, vagyis a plafont meghaladó munkabérek, 
illetmények a törvény hatálybalépésével egyidejűleg a bérplafon mértékére 
csökkennek.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp; <br>A PSZÁF elnökének a felügyelettől származó havi keresete 
az előző évi havi átlagos bruttó kereset tízszerese, az alelnököké annak 
kilencszerese lehet. A bérplafon a jegybank elnökének keresetére is vonatkozik, 
így befolyásolja az MNB alelnökeinek, a monetáris tanács további tagjainak, 
illetve a felügyelő bizottság tagjainak jövedelmét is.</p>
<p><strong>Szabad pálinkafőzés<br><br></strong>A jövedéki adóról szóló törvény 
módosításával adómentessé vált a magánfőző által évente legfeljebb 50 liter 
mennyiségben előállított párlat, amely azonban csak személyes fogyasztásra 
szolgálhat. Magánfőzést folytatni csak a magánfőző személy lakóhelyén vagy ott 
lehet, ahol a gyümölcsöse fekszik. A pálinkafőző berendezés térfogata nem lehet 
nagyobb 100 liternél. A bérfőzdében lepároltatott saját gyümölcscefre is 
adómentes lesz évi 50 literig. Az egy háztartásban élők által főzött, illetve 
főzetett mennyiségeket egybe kell számítani. A magánfőzést három nappal korábban 
be kell jelenteni a vámhatóságnál.</p>
<p><strong>Megszűnik a devizaalapú jelzáloghitelezés<br><br></strong>Nem lehet 
jelzálogjogot bejegyezni magánszemélyek devizaalapú hitelei mögé a tulajdonukban 
álló ingatlanra. A rendelkezés csak a törvény hatálybalépését követően megkötött 
szerződésekre vonatkozik. A korábban megkötött devizaalapú kölcsönök 
kiváltására, valamint a fedezetcserére továbbra is lehetőség lesz. Azt is 
megengedi a javaslat, hogy ha a devizahitelen jelzálog van és másik adós lép az 
eredeti helyére - például eladják a lakást -, akkor a jelzálog továbbra is 
életben maradjon.</p>
<p><strong>Nem lett lex Járai<br><br></strong>A pénzügyi szervezeteknek a 
csütörtökön elfogadott törvény szerint különadót kell fizetniük, az eredeti 
javaslaton azonban több ponton is&nbsp; változtatott a nemzetgazdasági miniszter 
által a zárószavazás előtt benyújtott módosító indítvány. Így a tevékenységi 
engedélyüket első alkalommal 2007. június 1-jét követően megszerző biztosítóknak 
is meg kell fizetniük a különadót, vagyis nem lesz lex Járai. A biztosítók 
adókulcsa végül a legutóbb javasolt 5,8 százalék helyett 6,2 százalék 
lett.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp; <br>A takarékszövetkezetek kedvezménye megmaradt, de végül úgy 
oldották meg, hogy a hitelintézetek esetében a korábbi általános 0,45 százalék 
helyett az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, 
az e feletti összegre 0,5 százalék lett az adó. <br>&nbsp;&nbsp;&nbsp; <br>A pénzügyi 
közvetítőket kivették az adófizetési kötelezettség alól, aminek indoka az volt, 
hogy a nettó árbevétel alapján történő adófizetés többségüknél jelentős 
veszteségeket okozna, egy részüket ellehetetlenítené. Így a Magyar Postának sem 
kell különadót fizetnie. A pénzügyi vállalkozások adókulcsa végül nem 6, hanem 
6,5 százalék lett. <br>&nbsp;&nbsp;&nbsp; <br>A hitelintézeteknél a különadó alapja a 2009. évi 
módosított mérlegfőösszeg, a biztosítóknál a korrigált díj összege (ennek 
definíciója módosult), az egyéb pénzügyi szervezeteknél pedig jellegük szerint a 
2009. évi kamat- valamint díj- és jutalékeredmény, a korrigált nettó árbevétel, 
illetve a kezelt vagyon. <br>&nbsp;&nbsp;&nbsp; <br>Az adót az idén két egyenlő részletben, 
szeptember 30-ig és december 10-ig kell megfizetni, és a 2010. évi adózás előtti 
eredmény terhére kell elszámolni.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp; <br>A pénzügyi szervezeteket 2011-ben 
200 milliárd forint különadó terheli, amelynek részletes feltételeit külön 
törvény határozza meg, ahogy a 2012. évi különadó feltételeit is.</p>
<p><strong>Módosult a Stabilitási törvény<br><br></strong>A Stabilitási törvény 
módosításával megteremtődött annak a jogalapja, hogy az államot a kibocsátott 
osztalékelsőbbségi részvény után időarányos megtérítés illesse meg akkor is, ha 
a részvényeket az állami tőkeemelésben részesült hitelintézet olyan időpontban 
vásárolta vissza, amikor az adott évi osztalékról még nem döntöttek. A 
javaslatban foglaltakat a már megvalósult tőkejuttatásra is alkalmazni 
lehet.</p>
<p><strong>Közalapítvány helyett nonprofit 
társaság<br><br></strong>Közalapítvány, illetve állami alapító által 
államháztartáson kívüli alapítóval közösen létrehozott alapítvány 
megszüntetésével, annak vagyonából közhasznú szervezetként nonprofit gazdasági 
társaságot lehet ezután létrehozni, amennyiben céljai e formában hatékonyabban 
megvalósíthatóak. A csütörtökön elfogadott törvény szerint ezt nemcsak az 
állami, hanem bármelyik másik alapító is kezdeményezheti. A megszüntetési 
eljárást soron kívül kell lefolytatnia a bíróságnak.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp; <br>A megszűnő 
közalapítvány vagyona a nonprofit társaság tulajdonába kerül azzal, hogy a 
társaság megszűnése esetén sem lehet felosztani tagjai (részvényesei) között. A 
megszüntetetett alapítvány alapítói a nonprofit társaságban taggá válhatnak, 
ennek feltétele meghatározott vagyoni hozzájárulás teljesítése. Az állami 
alapító köteles lehetőséget biztosítani a kisebbségi részesedés megszerzésére a 
megszüntetett alapítvány (közalapítvány) államháztartáson kívüli alapítója 
számára.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp; <br>A rendelkezés a törvény kihirdetését követő harmadik napon 
lép hatályba. A kormány a hatályba lépéssel egyidejűleg kezdeményezi a Magyar 
Nemzeti Üdülési Alapítvány megszüntetését, és az alapítvány céljának megfelelő 
nonprofit gazdasági társaság közhasznú szervezetként való létrehozását.</p><p><span style="font-weight: bold;">Forrás: <a href="http://adozona.hu/aktualis/20100723_adotorvenyek.aspx" target="_blank">Adózóna.hu</a></span><br></p><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/koltsegvetes/hirek&cikkid=105]]></guid>
<title><![CDATA[Költségvetés: Augusztustól jelentősen módosul a közbeszerzési törvény]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/koltsegvetes/hirek&cikkid=105]]></link>
<pubDate>Fri, 23 Jul 2010 09:36:31 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <div style="border: medium none ; overflow: hidden; text-align: left; background-color: transparent; color: rgb(0, 0, 0); text-decoration: none;"><span style="font-weight: bold;">A&nbsp;fedezetkezelő 
helyett a fővállalkozó kifizetéseit szigorító szabályok, a teljesítési garancia 
korlátok közé szorítása, és új Közbeszerzések Tanácsa választása&nbsp;&#8211; egyebek 
mellett ezeket tartalmazza a közbeszerzési törvény módosítása, amelyet 
csütörtökön fogadott el a parlament.</span><br><br><div style="border: medium none ; overflow: hidden; text-align: left; background-color: transparent; color: rgb(0, 0, 0); text-decoration: none;">
<p>Az Országgyűlés 307 igen szavazattal és 49 nem szavazattal fogadta el a 
javaslatot.<br><br>A 39 oldalas módosításba Manninger Jenő (Fidesz) képviselő 
javaslatára került be az a változás, hogy<strong> a Közbeszerzések 
Tanácsát augusztus 16-ig újjá kell alakítani,</strong> és a tanács új 
elnököt, valamint alelnököt választ, ezzel a jelenlegi vezető tisztségviselők 
megbízása megszűnik.<br><br><strong>A tanács létszáma a jelenlegi 19 tagról 
10-re csökken. </strong>Így nem jelölhet tagot a jövőben a legfőbb ügyész, a 
környezetvédelemért és az igazságügyért felelős miniszter, de nem lesz 
képviselete a tanácsban a tb-nek és az önkormányzatoknak sem.<br><br>A 
módosított törvény részletesen leírja, hogy a fővállalkozónak miképpen kell 
kifizetnie az alvállalkozóit, és ő maga miként juthat hozzá a díjához. Az 
indoklás szerint ezek a szabályok feleslegessé teszik a fedezetkezelőt. Az új 
szabályok szerint<strong> a teljesítés igazolásáig a fővállalkozónak közölnie 
kell a megrendelővel azt, hogy az alvállalkozóinak mennyivel tartozik.</strong> 
Egyúttal fel kell szólítania az alvállalkozókat, hogy állítsák ki a számláikat. 
Az ajánlattevő - fővállalkozó - ezt követően akkora összegről állíthat ki 
számlát a megrendelő felé, amekkora az alvállalkozóknak fizetendő összeg. Ezt az 
ajánlatkérő 15 napon belül köteles kifizetni, a fővállalkozó pedig 
haladéktalanul tovább adja a pénzt az alvállalkozóknak. <strong>A fővállalkozó 
az alvállalkozóknak járó pénzen felüli díjáról akkor állíthatja ki a számlát, ha 
igazolja az alvállalkozók kifizetését.</strong><br><br>A módosítás újra 
fogalmazza az alvállalkozó meghatározását: nem lehet alvállalkozó a szerződés 
teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártó, forgalmazó - építési beruházásnál 
pedig az építőanyag-szállító. Az erőforrást nyújtó szervezet definíciója pedig 
úgy változik, hogy részt vesz az ajánlattevő alkalmasságának az igazolásban 
azzal, hogy bemutatja az erőforrásait, amelyeket majd az ajánlattevő 
rendelkezésére bocsát.<br><br>A módosítás egyik indoka az volt, hogy a kis- és 
középvállalkozások több munkát nyerhessenek a közbeszerzéseken. Ehhez több 
adminisztrációs könnyítés született, így például a más célra kiállított 
igazolást is el kell fogadnia az ajánlatkérőnek, aki szerepel az adóhatóság 
pozitív listáján, annak n<strong>em kell nemleges adóigazolást beszereznie, 
illetve minden olyan adatról, amely elérhető interneten, nem kérhet igazolást az 
ajánlatkérő.</strong> A kezdő vállalkozás előélet nélkül is indulhat 
közbeszerzésen akkor, ha már keletkezett akkora árbevétele, amekkora munkát el 
akar vállalni. Az ajánlatkérő pedig - amennyiben az műszakilag lehetséges - 
köteles megbontani a munkát úgy, hogy annak több részére tehessenek ajánlatot a 
kkv-k.<br><br>Külön paragrafus került be a törvénybe a teljesítési- és a 
jólteljesítési biztosítékokról. Ezek összege a nettó ellenszolgáltatás 5-5 
százalékát teheti ki. A teljesítési biztosíték akkor illeti meg az ajánlatkérők, 
ha az ajánlattevő nem teljesíti azt, amit vállalt. Ebbe nem számít bele a 
késedelmi- és a hibás teljesítési kötbér. A jólteljesítési biztosíték pedig a 
jótállási kötelezettséget biztosítja.<br><br>Új kizárási szabályt is megfogalmaz 
a módosítás: <strong>nem lehet ajánlattevő az, aki tartozik az 
alvállalkozójának. </strong>A megfogalmazás lényege: ez a szabály csak a 2010. 
szeptember 15-e után kötött szerződésekre vonatkozik, a 15 napon túli tartozást 
pedig végrehajtható közigazgatási vagy bírósági határozattal kell 
igazolni.<br><br>Amennyiben az áru- vagy szolgáltatás beszerzési értéke nem éri 
el a 25 millió forintot, illetve az építési beruházás becsült értéke nem több 80 
millió forintnál, akkor az ajánlatkérőnek nem kell közzétennie ajánlati 
felhívást. Helyette legalább három lehetséges ajánlattevőt kell felkérnie 
ajánlat megtételére. Ilyenkor az ajánlattételi határidő 15 nap.<br><strong><br>A 
módosítás két részletben, augusztus 1-én és szeptember 15-én lép 
hatályba.</strong></p><p><strong>Forrás: <a href="http://www.jogiforum.hu/hirek/23507#axzz0uUKSQyRO" target="_blank">Jogi Fórum</a><br></strong></p></div><br></div> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=104]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Játék a kulcsokkal]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=104]]></link>
<pubDate>Tue, 20 Jul 2010 10:06:12 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ A tíz százalékos kulcs egyáltalán nem újdonság a társasági adóban. 
Kedvezményes adózásra eddig is volt lehetőség, ám azt egyrészt csak 50 
millió forint adóalapig lehetett igénybe venni, másrészt egy sor 
feltételnek is eleget kellett tenni. Júliustól azonban ezek a korlátok 
megszűnnek, az adórendszer így sávossá alakul.<br><br>A Napi által 
összeállított <a class="link4" href="http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=vallsarok&amp;place=cikk_fejlec_csodfigyelo#" target="_blank">kalkulátor</a> ebben nyújt segítséget azzal a 
kiegészítéssel, hogy azt legfeljebb játék gyanánt lehet használni. Mivel
 a cél az volt, hogy nagyságrendben megmutassuk, adott adóalap mellett 
mekkora az adóterhelés az idén és ez mekkora csökkenést jelent 2009-hez 
képest, jelentős egyszerűsítésekkel éltünk. A rendszer nem vesz 
figyelembe például adókedvezményeket, nem számolja ki a vállalkozás 
helyett az adóalapot. Ezek a plusz elemek ugyanis átláthatatlanná tennék
 a kalkulátort.<br><br>A megspórolható adóról annyit, hogy annak minimum
 összege nulla forint is lehet: ha egy 50 millió forint éves adóalapú 
cég eddig is igénybe vette a kedvezményt, nem nyer semmit a módosításon.
 Ezeket a cégeket ugyanakkor valószínűleg egy kezünkön meg tudnánk 
számolni. Szintén nem nyer az a cég, amelyiknek nincs pozitív adóalapja.<br><br>A
 lehető legtöbbet az a cég nyerhet, amelynek adóalapja 500 millió forint
 felett van - az már mindegy, mennyivel - és eddig nem vette igénybe a 
kedvezményes kulcsot. Ezek a cégek 22,5 millió forintot nyernek - az 
adókedvezményeket az egyszerűség kedvéért nem számítjuk ide.<br><br><a href="http://www.napi.hu">www.napi.hu</a><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=103]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Adómentes alkalmi munka és illetékmentes öröklés]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=103]]></link>
<pubDate>Thu, 08 Jul 2010 10:44:55 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <p style="font-weight: bold;"><font size="2"><span style="font-family: Arial;">Augusztustól nem kell bevallani az alkalmi munkát és adómentes a háztartásban 
végzett alkalmi munka, nem kell befizetni a luxusadó második részletét és 
illetékmentes lesz az öröklés egyeneságon. Az adóváltozások egy része már 
augusztusban életbe lép. </span></font></p><p>A törvényjavaslat 2010. augusztus 1-jétől bevezetni tervezi az adórendszeren 
kívüli kereset fogalmát az adózott jövedelemből háztartási munkalehetőséget (pl. 
takarítás, gyermek-felügyelet) biztosító természetes személy foglalkoztatók és 
alkalmazottaik részére. Az így megszerzett jövedelem személyi jövedelemadó 
(szja) és járulékmentes lenne - mondta&nbsp;Veszprémi István, a Deloitte Zrt. 
adópartnere. Bevallási kötelezettsége sem a foglalkoztatónak, sem az 
alkalmazottnak e jövedelemmel kapcsolatban nem merülne fel, ha a foglalkoztató 
bejelentési és regisztrációs díjfizetési (1,000 Ft/hó/alkalmazott) 
kötelezettségének eleget tesz. A bejelentési és regisztrációs díjfizetési 
kötelezettség elmulasztása esetén a 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírság 
mellett azonban a juttatás teljes összege után szja és járulék fizetési 
kötelezettség is keletkezne.<br><br><strong>Az egyéni vállalkozót érintő 
adótörvény változások<br></strong><br>A törvényjavaslat alapján az ingatlan 
bérbeadást, illetve egyéb szálláshely szolgáltatást nyújtó magánszemély 
esetében&nbsp;kizárásra kerülne, hogy a tevékenységet&nbsp;egyéni vállalkozóként 
végezhesse, azonban az ilyen tevékenysége(ke)t folytató magánszemélyek is 
elszámolhatnak értékcsökkenési leírást &#8211; az egyéni vállalkozókra vonatkozó 
szabályok szerint &#8211; a bevétellel szemben. Az áfamentességgel élő, kizárólag 
ingatlan-bérbeadással foglalkozó magánszemélyek számára ez a bejelentési, 
adószám-kérési kötelezettség is megszűnne. A törvényjavaslat csak a jövőre nézve 
mentesít, így a jelenleg adószámmal rendelkező, esetleg általános forgalmi adót 
is számlázó bérbeadóknak nem kell változtatniuk.<br><br>Az egyéni vállalkozókat 
érintő, várhatóan 2010. július 1-jétől alkalmazandó adótörvény változás továbbá, 
hogy &#8211;a társasági adóról szóló törvény változásával összhangban &#8211; az egyéni 
vállalkozókat is 10 százalékos mértékkel számolt adófizetési kötelezettség 
terhelné az 500 millió forintot meg nem haladó adóalap után. Ezt a kedvezményes 
adómértéket 2010. első félévére csak bizonyos feltételek teljesítése esetén 
lehet alkalmazni.<br><br><strong>Külföldi bevétel és külföldön megfizetett adó 
forintra történő átszámítása<br><br></strong>A törvényjavaslat alapján 
amennyiben a külföldi pénznemben megszerzett bevétel adóelőleg-levonásra 
kötelezett kifizetőtől származik, a bevétel adóelőlegének megállapításához, a 
forintra történő átszámításánál a bevétel megszerzését megelőző hónap 15. napján 
érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot lenne 
szükséges alkalmazni. A nem kifizetőtől származó jövedelmet illetően a 
törvényjavaslat szerint ez az árfolyam nem lenne alkalmazható, a jelenlegi 
választás lehetőségét megszünteti. A külföldön megfizetett adót a korábbi 
szabályozásnak megfelelően, az adóév utolsó napján érvényes árfolyamon kell 
átszámítani a törvényjavaslat szerint. <br><br><strong>Társasági 
adó<br></strong><br>A törvényjavaslat az adóterhelés csökkentése érdekében a 
kedvezményes 10 százalékos adókulcs alkalmazási körét kiterjeszti 50 millió 
forint adóalapról <br>500 millió forintig, azzal, hogy ennek az alkalmazása nem 
kötődik a korábbi feltételek teljesítéséhez. Tekintettel arra, hogy a 
törvényjavaslat értelmében a fenti változások: <br><br>2010. július 1-jétől 
vezetik be&nbsp;a 2010-es adóévben az adóalapot az adóév naptári napjai alapján két 
részre kell osztani:<br>2010. január 1. és 2010. június 30. közötti pozitív 
adóalapra:<br>&#8226;&nbsp;50 millió forintig 10 százalékos adókulcsot alkalmazhatnak azok, 
akik tudják teljesíteni a jelenleg is hatályos feltételeket, amely feltételeket 
arányosítani kell a féléves alkalmazás miatt;<br>&#8226;&nbsp;19 százalékos kulcsot 
alkalmazzák azok az adózok, akik nem tudják teljesíteni a 10 százalékos kulcs 
feltételeit.<br>2010. július 1. és 2010. december 31. közötti pozitív 
adóalapra:<br>&#8226;&nbsp;250 millió forintig 10 százalék&nbsp;az adókulcs, és nincsenek 
feltételek az érvényesítéshez;<br>&#8226;&nbsp;250 millió forint felett 19 százalék&nbsp;az 
adókulcs.<br><br>A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók a 2010-es 
adóévi adóalapjukat az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint 
határozzák meg.<br><br><strong>Helyi adók<br></strong><br>A törvényjavaslat 
hatályon kívül helyezi a helyi adókról szóló törvény vállalkozók kommunális 
adójára és az üdülőépület utáni idegenforgalmi adójára vonatkozó 
szabályait.<br><br><strong>Illeték<br></strong><br>A törvényjavaslat mentessé 
teszi az öröklési, illetve az ajándékozási illeték alól az örökhagyó/ajándékozó 
egyenes ágbeli rokonait (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot 
is). Mindez azonban szükségessé teszi az öröklési- és ajándékozási illeték 
táblázat módosítását is, azonban az egyes csoportokra vonatkozó összeghatárok és 
illeték mértékek változatlanok maradnak. A törvényjavaslat értelmében az I. 
csoportba az házastárs, mostoha- és nevelt gyermek, mostoha- és nevelőszülő 
tartozik, a II. csoportba a testvér, míg a III. csoportba minden más személy. 
Szintén új illetékmentesség szabályként a törvényjavaslat bevezeti azt a 
rendelkezést, amely szerint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság 
vagyoni betétjének kapcsolt vállalkozások közötti átruházása mentes a 
visszterhes vagyonátruházási illeték alól. 
<br><br><strong>Vagyonadó<br></strong><br>A törvényjavaslat hatályon kívül 
helyezi az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvényt, 
annak érdekében, hogy megszüntessék a vízi járművek, légi járművek, valamint a 
nagy teljesítményű személygépkocsik adóját. (A 2010. évre bevallott adó második 
részletét már nem kell befizetni.) A törvényjavaslat ennek köszönhetően 
módosítja a gépjárműadóról szóló törvényt is, amelyből kiveszi azt a 
rendelkezést, amely szerint a cégautóadóból levonható nagy teljesítményű 
személygépkocsik után megfizetett adóra vonatkozik. Átmeneti szabályként azonban 
2010. második negyedévi adó még levonható a 2010. második negyedévi 
cégautóadóból változatlan feltételek mellett.</p>
<p><strong>Egyes sporttevékenységekhez kapcsolódó törvénytervezetek 
módosítása<br></strong><br>A korábban a Parlamenthez benyújtott, sporttal 
összefüggő törvénymódosítást új változatban nyújtották be. A korábbi tervezethez 
képest az új javaslat nem biztosít személyi jövedelemadó és társasági adó 
kedvezményeket a sportvállalkozásba befektető személyek részére, és nem 
terjeszti ki a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének lehetőségét sportcélú 
ingatlan beruházásokra. Nem szerepel továbbá a javaslatban a sporteseményekre 
szóló belépőkre, valamint a sportlétesítmények használati jogára vonatkozó 5 
százalékos áfa kulcs bevezetése sem.</p><p>Forrás: <a href="http://adozona.hu/adovaltozasok_2010/20100707_vagyonado_vagyon_ado_illetek.aspx" target="_blank">Adózóna.hu</a><br></p> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=102]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Nem lesz elvárt jövedelem?]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=102]]></link>
<pubDate>Wed, 07 Jul 2010 11:14:46 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <div class="lead_top"><span class="imgframe fn9_f0 pr"></span><span style="font-weight: bold;">A vállalkozók járulékfizetését és osztalékfelvételét sem kötnék a jövőben a 
megfoghatatlan tevékenységre jellemző keresethez, és újra a minimálbér lehet a 
legkisebb járulékalap. A törvénymódosítás visszamenőleges hatályú lenne. 
Feltéve, hogy a kormány támogatja majd.</span><br><br>A Jobbik haladéktalanul és teljesen kiirtaná a meglehetősen homályos 
tevékenységre jellemző kereset (piaci kereset) fogalmát az adó- és 
járulékfizetési rendszerből. Gyenes Géza és Nyikos László képviselők módosító indítványa szerint újra az egyéni vállalkozói kivét, 
illetve társas vállalkozásoknál a vezető személyes közreműködése alapján kellene 
járulékot fizetni, ami nem lehetne kevesebb a minimálbérnél. Az evásoknál 
szintén a minimálbér lenne a legkisebb járulékalap. <br><br>A társas vállalkozók 
osztalékfelvétele sem függene a jövőben a tevékenységre jellemző keresettől. 
Megszűnne tehát az a szabály, hogy a vállalkozásvezető csak akkor vehet fel 
osztalékot, ha legalább a piaci díjazásnak megfelelő kereset szerinti szja-t 
megfizette. A tervezet szerint a változtatás visszamenőleges hatályú lenne, sőt, 
a tevékenységre jellemző kereset januári bevezetése óta az ellenőrzéséknél 
kiszabott bírságokat is kamatostul visszafizettetné.<br><br><span style="font-weight: bold;">Bizonytalan helyzetet teremtett</span><br><br>A 
törvénymódosítás indoklásában leginkább azt emelték ki az előterjesztők, hogy a 
tevékenységre jellemző kereset fogalmának bevezetése bizonytalan helyzetbe hozta 
a vállalkozókat. Nem mondta meg ugyanis pontosan, mit tekintsenek 
járulék-/adóalapnak. A törvény megadott ugyan háromféle becslési módszert, de 
 ezek sem tették egyértelművé, mennyi is a piaci kereset. 
<br><br>Ráadásul büntetést is kilátásba helyezett arra az esetre, ha egy későbbi 
ellenőrzéskor az adóhatóság azt állapítaná meg, hogy a vállalkozó alábecsülte, 
mennyi kereset után kellett volna adót és járulékot fizetnie. Hivatkoztak arra 
is, hogy egy korábbi alkotmánybírósági (Ab) határozat kimondta, a törvényeknek 
világosan, egyértelműen kell fogalmazniuk, s hogy alkotmányellenes az a szabály, 
mely jogbizonytalanságot okoz.<br><br><span style="font-weight: bold;">Remélik, hogy megszavazzák</span><br><br>Az 
Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) is azok között a szervezetek között 
volt, melyek az Ab-hoz fordultak a tevékenységre jellemző kereset bevezetése 
miatt, mert teljesen piacgazdaság-ellenesnek tartották a szabályt. Szűcs György 
elnök hangsúlyozta, meg nem határozott statisztikai átlag alapján képtelenség 
elvárni adózást, járulékfizetést. <br><br>A szabály nem igazán alkalmas arra 
sem, hogy az egyes vállalkozások speciális működési körülményeit figyelembe 
vegye. Még egy fővárosi kerületen belül is eltérőek a kereseti lehetőségek. Az 
utóbbi időben megszűntek az elvárt típusú adók, ez az egy maradt &#8211; tette hozzá 
Szűcs György. Az IPOSZ üdvözli, hogy benyújtották az eltörlésére vonatkozó 
törvényjavaslatot, s még inkább üdvözölné, ha ezt a parlament meg is szavazná. 
<br><br><span style="font-weight: bold;">Ösztönözni kell, nem 
korlátozni</span><br><br>A gazdaságból nem adminisztratív eszközökkel kell 
nagyobb teljesítményt kivenni, hanem olyan körülményeket kell teremteni, amelyek 
ösztönöznek a nyereség- és személyi jövedelemadó kitermelésére &#8211; jelentette ki 
Szűcs György az fn.hu-nak. Ilyen új intézkedés például a társaságiadó-kulcs 
leszállítása 500 milliós árbevételig 10 százalékra, amely tartalmazza az állam, 
az állampolgár és a vállalkozás érdekeltségét is. <br><br>Ha eltörlik a 
tevékenységre jellemző keresetet, onnantól pedig lehetne arra ösztönözni a 
vállalkozókat, hogy végül is ne csak a minimálbér után fizessenek járulékot. 
Mert arra is gondolniuk kell, hogy a nyugdíjuk az alapján fog számítódni, 
amennyit most befizetnek. <br><br><span style="font-weight: bold;">Apró 
korrekcióra szorulhat</span><br><br>Az fn.hu felvetette, ha a módosító indítvány 
marad a jelenlegi formájában, akkor az a furcsa helyzet állhat elő, hogy a 
vállalkozónak saját magára a minimálbér, alkalmazottaira viszont a dupla 
minimálbér lenne a legkisebb járulékalap. Szűcs György erre azt válaszolta, ezt 
a kérdést mindenképpen szinkronba kell hozni. <br><br>Oldal György adószakértő 
felvetésünkre azt mondta, egyszerűen törölni kellene a dupla minimálbérhez 
kötött legkisebb járulékfizetési szabályt a tb-törvényből. Így vállalkozó és 
alkalmazott is egyforma elbírálás alá esne, mindnyájukra legalább a minimálbér 
után kellene járulékot fizetni. Szerinte egyébként remek a javaslat. <br><br>Az 
indoklás arra is kitér, hogy az idei évben nem jelentene költségvetési 
bevételkiesést a tevékenységre jellemző kereset megszüntetése, illetve hogy 
jövőre akár pluszbevételt is hozhatna például társasági adóban. Utóbbi 
bekövetkezése nem túl valószínű, hiszen mint az IPOSZ elnöke is említette, 
csökken a társaságiadó kulcsa. <br><br>Észrevételeinkre Nyikos László azt 
mondta, a korrekció érdekében lehet, hogy módosító indítvány benyújtására kérik 
meg képviselőtársaikat. (Az előterjesztő nem módosíthat &#8211; a szerkesztő). 
<br><br>A kezdeményezést bizonyára sokan üdvözlik majd, hiszen számos 
alkotmánybírósági beadvány érkezett a tevékenységre jellemző keresettel 
kapcsolatban. Eddig hiába, mert a taláros testület még nem tárgyalta ezt a 
kérdést. A Fidesz ellenzékből kritizálta a vállalkozók elvárt jövedelmét, 
kormányra kerülve azonban még nem nyilatkozott róla. Kérdés, támogatják-e majd a 
törvényjavaslatot.<br><br>Forrás: <a href="http://www.fn.hu/ado/20100705/nem_lesz_elvart_jovedelem/" target="_blank">www.fn.hu</a><br>Szerző: Tamásné Szabó 
Zsuzsanna</div> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=101]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Helyi iparűzési adó változások újra]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=101]]></link>
<pubDate>Wed, 07 Jul 2010 11:08:25 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <div class="ArticleInside">
<div align="justify">Az Országgyűlés által 2010. június 21-i ülésnapon elfogadott, 
a helyi iparűzési adóval kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2010. 
évi LVII. törvény rendelkezései szerint a helyi iparűzési adóval kapcsolatos 
feladatok 2010. június 29-ével az önkormányzati adóhatósághoz kerülnek. Így az 
állandó és az ideiglenes iparűzési tevékenységgel kapcsolatos valamennyi 
adókötelezettséget 2010. június 29-től már az önkormányzati adóhatóság(ok)hoz 
kell teljesíteni.</div>
<div>
<div class="page_content">
<div class="Text">
<p align="justify"><strong>1. Bejelentési, bevallási kötelezettség, 
adófizetés</strong></p>
<p align="justify">Az <strong>állandó és ideiglenes jellegű iparűzési adóköteles 
tevékenységre vonatkozó bejelentési kötelezettséget 2010. június 29-től már 
ahhoz az önkormányzati adóhatósághoz</strong> kell teljesíteni, amelynek 
területén az adózó székhelyet vagy telephelyet létesített, illetve amelynek 
területén az ideiglenes (alkalmi) jellegű iparűzési tevékenységet folytatni 
kívánja. Amennyiben adózó a 2010. évben akár állandó, akár ideiglenes jellegű 
iparűzési tevékenységének megkezdését az állami adóhatósághoz már bejelentette, 
azonban a tevékenység befejezésének időpontja 2010. június 29-ére vagy ezt 
követő időpontra esik, akkor a tevékenység befejezésére vonatkozó 
változásbejelentést már az illetékes önkormányzati adóhatósághoz kell 
teljesíteni. Az állami adóhatóság tehát a június 28-án, éjfélig benyújtott 
(elektronikus úton továbbított, ügyfélszolgálatokon átvett, illetve postára 
adott) adatlapok feldolgozását végzi el, az ezt követően benyújtott adatlapokat 
az adózó részére küldött levéllel átteszi az illetékes önkormányzati 
adóhatósághoz.</p>
<p align="justify">Amennyiben adózó a tevékenység megkezdésére vagy befejezésére 
vonatkozó bejelentési kötelezettségét kívánja teljesíteni - akár állandó, akár 
ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységről van szó -, akkor azt szintén az 
illetékes önkormányzati adóhatóság(ok)nál teheti meg.</p>
<p align="justify">Adózó állandó és ideiglenes jellegű iparűzési adóval 
kapcsolatos <strong>bevallását </strong>szintén 2010. június 28-ig tudja az 
állami adóhatósághoz benyújtani, azaz, ha a bevallást 2010. június 28-án 
személyesen benyújtja, postára adja vagy elektronikus úton előterjeszti, akkor 
az állami adóhatóság ezen bevallásokat még feldolgozza. Azokat a bevallásokat 
azonban, amelyeket 2010. június 29-én, vagy ezt követően terjeszt elő az adózó 
(akár elektronikus úton, akár papíralapon) az állami adóhatóság elutasítja. 
Ezeknek a bevallásoknak a feldolgozása már az önkormányzati adóhatóság 
hatáskörébe tartozik. A bevallásokra teljesített befizetést 2010. június 29-én, 
vagy azt követően az önkormányzati adóhatósághoz kell teljesíteni, abban az 
esetben is, ha az adózó a befizetéseihez kapcsolódó bevallást 2010. június 29-ét 
megelőzően adta postára, nyújtotta be személyesen vagy terjesztette elő 
elektronikus úton. <br>Ha adózó <strong>2010. június 29-én vagy ezt 
követően</strong> kívánja egy esetleg elmulasztott vagy olyan bevallási 
kötelezettségét teljesíteni, amely 2010. június 29. napjánál korábbi (azt 
megelőző) bevallási időszakra vonatkozik, akkor is az önkormányzati 
adóhatósághoz kell ezeket a bevallásokat teljesíteni. Ugyanez értendő a bevallás 
<strong>önellenőrzés</strong>ére is, akkor is, ha az önellenőrzés olyan 
bevallásra vonatkozik, amely korábban az állami adóhatósághoz került 
benyújtásra. <strong>Kivétel</strong>t képez ez alól, ha az adózónak 
<strong>2010. június 29-ét megelőzően az adóhivatalhoz benyújtott hibás 
bevallására</strong> <strong>&#8211; az adóhivatal értesítése alapján &#8211; úgynevezett 
&#8222;javítóbevallást&#8221; kell benyújtania</strong>. Ebben az esetben a javítóbevallást 
még az állami adóhatóság dolgozza fel. Az állami adóhatóság azonban csak akkor 
tudja ezeket a javítóbevallásokat feldolgozni, ha &#8222;Az adóhatóság által hibásnak 
minősített bevallás vonalkódja&#8221; mező a &#8222;javítóbevalláson&#8221; kitöltött.</p>
<p align="justify">Az állami adóhatóság a törvény hatálybalépésekor folyamatban 
lévő eljárásokat még befejezi. Tehát a hatályba lépést megelőzően benyújtott 
bejelentéseket (változásbejelentéseket) és bevallásokat feldolgozza, sőt a hibás 
bizonylatok javításáról is intézkedik, akkor is, ha a javítás áthúzódna a 
törvény hatályba lépése utáni időpontra (is).</p>
<p align="justify">Ugyanígy jár el az állami adóhatóság az iparűzési adóval 
összefüggésben teljesített befizetések tekintetében is: a helyi iparűzési adóval 
kapcsolatos adószámlára joghatályosan a <strong>2010. június 28-i legkésőbbi 
terhelési dátummal teljesített befizetéseket fogad(hat)ja el</strong>. A postai 
készpénzátutalási megbízások közül azok számolhatóak el (könyvelhetőek fel) az 
állami adóhatóságnál befizetésként, amelyeket az adózó legkésőbb június 28-án 
postára ad. Az állami adóhatóság ügyfélszolgálatain, POS terminálon keresztül 
szintén a jelzett időpontig lehet helyi iparűzési adóra és jogkövetkezményeire 
fizetni, illetve a fenti időponttól az állami adóhatóság ügyfélszolgálatai már 
nem biztosítanak készpénzátutalási megbízást a HIPA-kötelezettségek 
teljesítéséhez.</p>
<p align="justify">Felhívjuk a figyelmet, hogy a 2010. június 29-én és ezt 
követően átutalt, postára adott megbízások alapján beérkező befizetéseket az 
állami adóhatóság haladéktalanul &#8222;visszafordítja&#8221;, visszautalja az adózó 
számára. Ugyanez vonatkozik a helyi iparűzési adónemen fennálló valós 
túlfizetésekre is. <br>Ideiglenes és/vagy állandó jellegű iparűzési adót fizetni 
2010. június 29-től már az önkormányzati adóhatósághoz kell. Az esetleges 
későbbi adóhiány, illetve az önkormányzati adóhatóság által a késedelmes fizetés 
miatti késedelmi pótlék felszámításának elkerülése érdekében kérjük, vegyék a 
leírtakat figyelembe. A fizetési kötelezettségre vonatkozó adatokat az állami 
adóhatóság átadja az önkormányzati adóhatóságnak, így, ha adózó 2010. június 
29-től nem fizeti meg adóját vagy egyéb iparűzési adóval kapcsolatos 
kötelezettségét, akkor az önkormányzati adóhatóság késedelmi pótlékot 
számít(hat) fel rá, sőt ellenőrzési eljárás során adóhiányt is megállapít(hat). 
<br>Felhívjuk a figyelmet, hogy az állami adóhatóság az önkormányzati 
adóhatóság(ok)nak az adózó azon adatait is átadja, hogy mely iparűzési adóval 
kapcsolatos fizetési kötelezettségének mióta nem tett eleget.</p>
<p align="justify">A hivatkozott törvény szerint az állami adóhatóság 2010. június 
29-től már nemcsak befizetést, hanem iparűzési adóval összefüggésben kiutalási 
és/vagy átvezetési kérelmet sem tud befogadni és teljesíteni. Természetesen 
amennyiben az adózó adókötelezettségének teljesítéseként nagyobb összeget 
fizetett be adószámlájára és hibás bizonylata nincs, valamint valamennyi 
adókötelezettségét (bevallási) teljesítette és ezt követően (valós) túlfizetése 
áll fenn, akkor azt az állami adóhatóság az adózónak törvényi rendelkezés 
alapján hivatalból&nbsp; kiutalja.</p>
<p align="justify"><strong>2. Ellenőrzési eljárások</strong></p>
<p align="justify">Amennyiben adózónál a hatálybalépéskor olyan ellenőrzési 
eljárás van folyamatban, amely helyi iparűzési adóra (is) vonatkozik, akkor az 
állami adóhatóság ezen eljárást az iparűzési adó vonatkozásában is még 
lefolytatja, az adatokat azonban az eljárás befejezését követően átadja az 
illetékes önkormányzati adóhatóságnak, amely ha szükséges az eljárást 
továbbfolytatja, pl. a hatósági eljárásban a határozatot meghozza. Abban az 
esetben azonban, ha az állami adóhatóság az adóügyet 2010. június 29-ig lezárta, 
azaz a határozatát meghozta, úgy az adóüggyel kapcsolatos jogorvoslati 
eljárásokat is az állami adóhatóság folytatja le.</p>
<p align="justify"><strong>3. Fizetési kedvezmények, végrehajtás</strong></p>
<p align="justify">2010. június 29-től a helyi iparűzési adó kötelezettségre 
irányuló fizetési kedvezményi (részletfizetés, fizetési halasztás, adómérséklés) 
kérelmet is az önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani. Az állami 
adóhatóság, a korábban hozzá benyújtott olyan fizetési kedvezményi kérelmeket, 
amelyekben határozathozatalra még nem került sor, átadja az önkormányzati 
adóhatóságnak.</p>
<p align="justify">2010. június 29-ével, mint határnappal az állami adóhatóság a 
helyi iparűzési adótartozásokra vonatkozó adóvégrehajtási eljárás megindítására 
illetve folytatására sem rendelkezik önálló hatáskörrel. A végrehajtás 
foganatosítására az állami adóhatóságnak a folyamatban lévő ingó illetve 
ingatlan végrehajtással érintett ügyekben illetve a június 29-étől indítandó 
eljárások esetében kizárólag az önkormányzati adóhatóság ezirányú nyilatkozata, 
megkeresése alapján van hatásköre.</p>
<p align="justify"><strong>4. Előlegfizetés</strong></p>
<p align="justify">A 2010. szeptember 15-én esedékes iparűzési adóelőleg már 
szintén az önkormányzati adóhatósághoz fizetendő.</p>
<p align="justify">Forrás: <a href="http://www.apeh.hu" target="_blank">www.apeh.hu</a>, <a href="http://www.adonet.hu/hirek/ado-hirek/helyi_iparuzesi_ado_valtozasok_ujra10062" target="_blank">www.adonet.hu</a><br></p></div></div></div></div> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/koltsegvetes/hirek&cikkid=100]]></guid>
<title><![CDATA[Költségvetés: A kis- és középvállalkozások helyzetbe hozását is megcélozza a közbeszerzési törvény módosítása]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/koltsegvetes/hirek&cikkid=100]]></link>
<pubDate>Tue, 06 Jul 2010 09:42:51 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <b>A kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása, valamint az adminisztráció 
egyszerűsítése a célja a közbeszerzési törvény módosításának, amelyet a nemzeti 
fejlesztési miniszter pénteken terjesztett a parlament elé.<br><br></b>Az új szabályok közül kiemelésre érdemes az, hogy az ajánlatkérőknek kötelező 
lesz elfogadniuk a részajánlatokat is. A beszerzés részekre osztásával már a 
kisebb cégek is nyújthatnak be ajánlatot a kisebb egységekre.<br><br>A törvény 
nem engedi meg azt, hogy egy beszerzést feldaraboljanak csak azért, hogy a 
kisebb egységekre ne kelljen kiírni közbeszerzést. Ezt kötelező egybeszámításnak 
hívják, de az építési beruházásoknál a módosítás megengedi a szétválasztást, 
amellyel szintén a kisvállalkozók járnak jól, mivel nem a közösségi, hanem a 
nemzeti eljárásrendet kell alkalmazni.<br><br>Az ajánlattevő pénzügyi 
alkalmassága az ilyen eljárás egyik kritikus pontja. A módosítás szerint 
akármilyen pénzügyi alkalmassági feltételt is ír elő az ajánlatkérő, egy kezdő 
vállalkozás ajánlatot tehet akkor, ha volt már annyi árbevétele, amely eléri a 
beszerzés összegét.<br><br>Jelenleg az ajánlatkérő az egymilliárd forint feletti 
árbevételű cégeket zárhatja ki a közbeszerzésből azzal a céllal, hogy a kisebb 
társaságok kapjanak munkát. A módosítás után ez a határ 100 millió forintra 
csökken.<br><br>Különösen a kis cégeket hátráltatja az ajánlatokhoz csatolandó 
sok igazolás. A módosítás lehetővé teszi, hogy a különféle közhiteles, 
elektronikus nyilvántartásokból beszerezhető információkról ne kelljen igazolást 
beadni.<br><br>Szintén a kisebb cégeket segíti az a szabály, hogy ha 
alvállalkozóként kívánnak részt venni a közbeszerzésben, akkor nekik nem, csak a 
fővállalkozónak kell megvennie a tenderdokumentációt.<br><br>A körbetartozás 
enyhítésére is van szabály a javaslatban. Amikor a fővállalkozó részszámlát 
nyújt be az ajánlatkérőknek, akkor be kell jelentenie azt, hogy az általa 
igénybe vett alvállalkozóknak milyen összeggel tartozik, és először csak erről 
állíthat ki számlát. Ha ezt követően igazolja, hogy kifizette az alvállalkozóit, 
akkor jogosult az ellenérték további részéről számlát kiállítani. A javaslat 
indoklása szerint ez a szabály feleslegessé teszi a fedezetkezelőt. Egy másik 
előírás szerint a késve vagy egyáltalán nem fizető cégeket két évre ki kell 
zárni a közbeszerzésekből.<br><br>Amennyiben egy cég 25 százalékot meghaladó 
mértékben fog részt venni a szerződés teljesítésében, akkor őt közös 
ajánlattevőként kell szerepeltetni a közbeszerzésben.<br><br>Forrás: <a href="http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-364013" target="_blank">inforadio.hu</a><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/jog/hirek&cikkid=99]]></guid>
<title><![CDATA[Jogi: Ma elfogadhatják az új Ptk. hatályba nem lépéséről szóló törvénymódosítást]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/jog/hirek&cikkid=99]]></link>
<pubDate>Mon, 05 Jul 2010 10:30:41 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <font size="2"><strong style="font-family: Arial;"></strong></font><strong>Visszaállíthatja a buktatás lehetőségét az alsó tagozaton ma az Országgyűlés, 
amely emellett törvényben rögzítheti az új polgári törvénykönyv (Ptk.) hatályba 
nem lépését, és dönthet a médiacsomag egyik eleméről.<br><br></strong><p>Ma szavaznak a közoktatásról szóló 
törvény módosításáról, amely már szeptembertől visszaállítaná a 
buktatás lehetőségét az általános iskola második osztályának végétől. A 
végleges javaslat ugyanakkor az iskolára bízza, hogy osztályozza vagy 
szövegesen értékeli a tanulók teljesítményét.</p><p>Ez alapján az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon 
félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy 
megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A második évfolyam 
végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére az 
iskola pedagógiai programja a meghatározottaktól eltérő jelölés, illetőleg 
szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha arra iskolaváltás vagy 
továbbtanulás miatt szükség van, a szülő kérésére az iskola köteles a félévi és 
az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni.</p><p>Elfogadhatják a Ptk.-ról szóló törvény hatályba nem lépéséről, 
valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokat. Ennek indoklása 
szerint az Alkotmánybíróság 
megsemmisítette ugyan az új Ptk. hatálybalépéséről szóló rendelkezéseket, a 
jogbiztonság, illetve a jogpolitikai célok világossá tétele érdekében azonban 
indokolt, hogy törvény mondja ki az új Ptk. hatályba nem lépését.</p><p>Határoznak a fideszes Cser-Palkovics András és Rogán 
Antal által benyújtott, a médiát és a hírközlést szabályozó 
egyes törvények módosításáról. A médiacsomag részét képező 
előterjesztés értelmében a Nemzeti Hírközlési Hatóság és Országos Rádió és 
Televízió Testület összevonásával létrejön a Nemzeti Média- és 
Hírközlési Hatóság, amely autonóm államigazgatási szerv, 
elnökét a miniszterelnök nevezi ki 9 évre. A jogszabály rögzíti, hogy 
az Országgyűlés határozatban a Magyar Rádió Közalapítványból, a Magyar Televízió 
Közalapítványból és a Hungária Televízió Közalapítványból létrehozza a 
Közszolgálati Közalapítványt; a három közmédium és az MTI a 
jövőben zártkörűen működő nonprofit részvénytársaság lesz.</p><p>Döntés lesz a tisztességtelen 
piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 
törvény módosításáról, amely szerint a Gazdasági 
Versenyhivatal (GVH) elnökhelyetteseinek kinevezése nem 6 évre szól, mint 
eddig. Az elnök és az elnökhelyettesek kinevezése a jelenlegi szabályok szerint 
6 évre szól. Ez most úgy módosul, hogy az elnök továbbra is 6 évre kap 
megbízást, az elnökhelyettes megbízatása pedig az elnök kinevezési időtartamára 
szól.</p><p>Zárószavazás lesz az érettségi vizsga és a felsőoktatási intézménybe 
való felvétel egyes szabályainak módosításáról, amely szerint a kormány 
rendeletben határozza meg, hogy a felsőoktatási intézménybe történő felvételhez 
mely vizsgatárgyból kell emelt szintű érettségi vizsgát tenni.</p><p>Zárószavazás tartanak az egyszerűsített foglalkoztatásról 
szóló törvényjavaslatról. Az indoklás szerint az április 1-jén 
hatályba lépett szabályok rendkívül megnehezítik a foglalkoztatást, elsősorban a 
mezőgazdasági ágazatban. A javaslat célja, hogy életszerűbb, alkalmazhatóbb 
szabályokat fogalmazzon meg.</p><p>A határozathozatalok után megvitatják az Alkotmánybíróság tagjait 
jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló javaslatot, az alkotmánymódosítást, 
a közbiztonságot érintő törvények módosítását, valamint az egyes egészségügyi és 
szociális tárgyú törvények módosítását és a Nemzeti Földalapról szóló 
előterjesztést.</p><p>Az alkotmánymódosítás többek között különadó kiszabását tenné lehetővé az 
állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy 
irányítása alatt álló szervezetek jó erkölcsbe ütköző jövedelmeire. A módosítás 
többek között 30-ról 50 ezer forintra növeli az önkormányzat által kiszabható 
pénzbírság összegét, és lehetővé teszi a fiatalkorúak - eddig tiltott - 
elzárását is szabálysértés miatt.</p><p>Az egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosítása rendelkezik az 
Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetéséről, hatásköreinek 
átcsoportosításáról, továbbá a patikaalapítás átmeneti korlátozásáról.</p><p>Hetente legalább öt testnevelés órát kellene tartani az általános iskola mind 
a nyolc évfolyamán a 2014-2015-ös tanévtől, ha a Ház elfogadja a sporttal 
összefüggő egyes törvények módosítását, amely megszüntetné a Nemzeti 
Sporttanácsot is.</p><p>Forrás: <a style="font-family: Arial;" href="http://www.jogiforum.hu/hirek/23380" target="_blank">Jogi Fórum</a><br></p> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=98]]></guid>
<title><![CDATA[Munkaügy: Kik hazudnak leggyakrabban önéletrajzukban?]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=98]]></link>
<pubDate>Fri, 02 Jul 2010 10:21:35 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <font size="2"><strong style="font-family: Arial;">A legtöbb jelentkező, aki megpályázik egy állást, kínosan ügyel arra, 
hogy eltitkolja rovott múltját vagy éppen szakmai botlását, amely csökkenthetné 
elhelyezkedési esélyeit - derül ki egy londoni székhelyű cég felméréséből, 
melynek során a pénzügyi szolgáltató szektorban dolgozók önéletrajzban eltitkolt 
ballépéseit térképezték fel.<br><br></strong></font><p style="font-family: Arial;"><font size="2">A londoni székhelyű Powerchex Limited cég legfrissebb felmérésében arra 
kereste a választ, hogy mi az, amit mindenképpen el akarnak&nbsp;titkolni leendő 
munkaadójuk elől a pénzügyi szolgáltató szektorban elhelyezkedni vágyók.&nbsp;Hatezer 
megkérdezett közül minden ötvenedikről bebizonyosodott, hogy önéletrajzában nem 
tüntetett fel valamely, alkalmazását esetlegesen hátráltató körülményt. Ilyen a 
rovott múlt vagy éppen a szakmai kudarc, ami ahhoz vezetett, hogy elbocsátották 
korábbi munkahelyéről. Mindez nem meglepő, tavaly is hasonló eredményre jutottak 
a felmérés készítői. Újdonság viszont, hogy háromszor annyian igyekeznek 
elhallgatni a számukra kínos körülményeket, mint egy éve.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">A felmérés készítői szerint a brókerek hazudnak a leggyakrabban (ez már 
tavaly is így volt). A&nbsp;biztosítási cégekhez jelentkezők 38 százaléka közölt 
megtévesztő adatokat múltjáról önéletrajzában, a kockázatkezelőknél ez az arány 
28 százalék volt. Az amerikai munkavállalók ebben a szektorban kétszer olyan 
gyakran hazudnak cv-jükben, mint a többi nemzet ezen szektorban tevékenykedő 
munkavállalói. Az eredményekből az is kiderült, hogy&nbsp;a nők hajlamosabbak 
ferdíteni, mint a férfiak, ha leendő állásuk a tét.&nbsp;Pozitív fejlemény, hogy az 
idén 15 százalékkal csökkent azok száma, akik ellentmondásos adatokat közöltek 
önéletrajzukban.</font></p><p><font size="2"><span style="font-family: Arial;">Forrás: </span><a style="font-family: Arial;" href="http://hvg.hu/karrier/20100701_oneletrajz_hazugsag_karrier" target="_blank">HVG.hu</a></font><br></p><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=97]]></guid>
<title><![CDATA[Munkaügy: Még egyszerűbb foglalkoztatás - Törvényjavaslat az egyszerűsített foglalkoztatásról]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=97]]></link>
<pubDate>Thu, 01 Jul 2010 11:02:25 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <font style="font-family: Arial;" size="2"><strong><font size="2"><span style="font-family: Arial;">Dr. Czomba Sándor és Font Sándor, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség 
országgyűlési képviselői 2010.&nbsp;június 9.&nbsp;napján az egyszerűsített 
foglalkoztatásról törvényjavaslatot nyújtottak be az Országgyűlés Hivatalához.</span></font><br><br></strong></font><p style="font-family: Arial;"><strong>A törvényjavaslat hatálya</strong></p>
<p style="font-family: Arial;">Egyszerűsített foglalkoztatás céljára munkaviszony létesíthető</p>
<ul style="font-family: Arial;"><li><strong>mezőgazdasági idénymunkára </strong>(növénytermesztési, 
erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan 
munkavégzés, amely évszakhoz, az adott év valamely időszakához vagy időpontjához 
kötődik, továbbá ha a megtermelt mezőgazdasági termékeknek a munkáltató saját 
területén történő anyagmozgatása, csomagolása nem haladja meg egy naptári évben 
a százhúsz napot),</li><li><strong>idegenforgalmi idénymunkára </strong>(kereskedelmi jellegű 
turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett 
idénymunka; tartama egy naptári évben azonos felek között a százhúsz napot nem 
haladhatja meg), valamint</li><li><strong>alkalmi munkára</strong> (a munkáltató és a munkavállaló között, 
legfeljebb öt egymást követő naptári napig, egy hónapon belül legfeljebb tizenöt 
napig, egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig létesített 
határozott időre szóló munkaviszony. Ez az időtartam megegyezik a jelenlegi 
szabályozásban meghatározottakkal). Az alkalmi munkavállalók száma egy 
munkáltatónál (hat hó átlagában) egy és öt fő alkalmazása esetén a két főt, öt 
és húsz fő alkalmazása esetén a négy főt, húsz fő felett pedig a húsz százalékot 
nem haladhatja meg.</li></ul>
<p style="font-family: Arial;"><em>A jelenlegi szabályozás szerint</em> egyszerűsített foglalkoztatásra 
irányuló munkaviszonyt a fentieken kívül <strong>természetes személy munkáltató 
kizárólag háztartási munkára</strong> (természetes személy kizárólag a maga és 
háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi 
életéhez szükséges feltételek biztosítására létesített munkaviszony), valamint 
<strong>kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő munkáltató</strong> 
létesíthet. A hatályos szabályozás szerint a mezőgazdasági idénymunka 
egybefüggő<strong> időtartama maximált </strong>(nem haladhatja meg a harmincegy 
napot) és időtartama egy naptári éven belül legfeljebb kilencven nap lehet.</p>
<p style="font-family: Arial;"><em>A javaslat</em> <em>szerint</em> az idénymunka, illetve ha a munkáltató 
és a munkavállaló idénymunkára és alkalmi munkára egymással több ízben létesít 
munkaviszonyt, <strong>a munkaviszonyok együttes időtartama </strong>az adott 
naptári évben a <strong>százhúsz napot nem haladhatja meg</strong>.</p><p style="font-family: Arial;"><strong>A munkaviszony létrejötte</strong></p>
<p style="font-family: Arial;"><em>A javaslat</em> <em>szerint</em> e célból létrejött munkaviszony a 
<strong>munkáltató bejelentési kötelezettségének 
</strong><strong>teljesítésével</strong> keletkezik (tehát nem a munkaszerződés 
megkötésével). <strong>Ha a munkavállaló kéri </strong>(illetve a nem 
elektronikus úton történő bevallásra kötelezett munkáltató választása szerint), 
a javaslat mellékletében megtalálható <strong>egyszerűsített 
munkaszerződés</strong> megkötésével kell létesíteni a jogviszonyt. Ebben az 
esetben a szerződést legkésőbb a munka megkezdéséig írásba kell foglalni (az 
egyszerűsített munkaszerződés tartalmazza a munkáltató nevét, székhelyét vagy 
lakóhelyét, a munkavállaló nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, 
lakóhelyét, adóazonosító jelét, TAJ-számát; az egyszerűsített munka jellegét, a 
munkakört, a munkavégzés helyét, a ledolgozott munkaórák számát és a személyi 
alapbér összegét).</p>
<p style="font-family: Arial;"><em>A jelenlegi szabályok</em> szerint az egyszerűsített foglalkoztatás 
céljából a munkaviszonyt a törvény melléklete szerinti tartalmú 
<strong>szerződés megkötésével</strong> (a javaslat által meghatározott 
szerződés tartalmával megegyezik) <strong>kell létesíteni. </strong>A 
munkaszerződést legkésőbb a munka megkezdéséig írásba kell foglalni (kivéve öt 
naptári napnál rövidebb határozott időre szóló munkaviszony, illetve 
növénytermesztési idénymunka esetében csak abban az esetben, ha azt a 
munkavállaló kéri, továbbá ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama a harminc 
napot meghaladja). <strong>Ha</strong> a munkaszerződést <strong>nem kell írásba 
foglalni,</strong> a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás keretében 
alkalmazott munkavállalókról<strong> jelenléti ívet </strong>vezet, amelyet a 
munkavállaló a munkavégzés megkezdésekor és befejezésekor aláír. <em>A javaslat 
szerint</em><strong> külön jelenléti ívet nem kell vezetnie</strong> a 
munkáltatónak.</p>
<p style="font-family: Arial;">Változatlan szabály, hogy az eredetileg nem egyszerűsített foglalkoztatás 
céljából létesített munkaviszony <strong>nem módosítható egyszerűsített 
foglalkoztatásra,</strong> illetve a köztisztviselői és a 
közalkalmazotti 
törvény hatálya alá tartozó munkáltató alaptevékenységébe tartozó 
feladatainak ellátására nem létesíthet ilyen munkaviszonyt.</p><p style="font-family: Arial;"><strong>A bejelentési kötelezettség</strong></p>
<p style="font-family: Arial;">A munkáltató e munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó bejelentési 
kötelezettségét teljesítheti</p>
<ul style="font-family: Arial;"><li>központi elektronikus ügyfélkapun keresztül, vagy</li><li>telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon, vagy</li><li>SMS formájában, ha előzetesen regisztráltatta magát az ügyfélkapun és 
azonosító kódszámot (EF-kód) kapott az illetékes elsőfokú 
adóhatóságtól.</li></ul>
<p style="font-family: Arial;"><strong>A nem regisztrált munkáltató</strong> ez irányú kötelezettségének az 
egyszerűsített munkaszerződésnek az állami adóhatóság részére való megküldésével 
teljesítheti.</p>
<p style="font-family: Arial;"><em>A jelenlegi szabályok</em> szerint a bejelentés megtehető a központi 
elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, elektronikusan vagy 
mobiltelefonon vagy (házimunka és növénytermesztési idénymunka esetén) telefonon 
is. A munkáltató <strong>az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a 
munkavégzés megkezdése előtt bejelenteni köteles</strong></p>
<ul style="font-family: Arial;"><li>a munkáltató nevét (megnevezését), adóazonosító számát, illetve adóazonosító 
jelét,</li><li>a munkavállaló természetes azonosító adatait, adóazonosító jelét, 
TAJ-számát,</li><li>az egyszerűsített foglalkoztatás céljából kötött munkaviszony jellegét, 
kezdetének és megszűnésének időpontját, a munkaviszony esetleges szünetelésének 
időtartamát, a heti munkaidőt és a munkavégzés helyét.</li></ul>
<p style="font-family: Arial;"><em>A javaslat alapján</em><strong> a munkáltató köteles</strong> a saját 
EF-kódját, a munkavállaló EF-kódját vagy adóazonosító jelét és TAJ számát, az 
egyszerűsített foglalkoztatás jellegét (mezőgazdasági/idegenforgalmi, alkalmi) 
és a munkaviszony napjainak számát <strong>bejelenteni</strong>. (A munkavállaló 
személyazonosító adatainak, TAJ számának, adóazonosító jelének az illetékes 
elsőfokú állami adóhatóságnak történő közlésével igényelheti az egyszerűsített 
foglalkoztatás céljából EF-kód kiadását.)</p><p style="font-family: Arial;"><strong>Közteherfizetési szabályok</strong></p>
<p style="font-family: Arial;">A munkáltató e munkaviszony alapján &#8211; a jelenlegi szabályozással megegyezően 
- közterhet fizet. <strong>A közteher mértéke</strong> azonban változik: 
mezőgazdasági és idegenforgalmi idénymunka esetén minden naptári napra 
munkavállalónként 500 forint, alkalmi munkaviszony esetén minden naptári napra 
munkavállalónként 1000 forint. (A jelenlegi szabályok alapján e munkaviszony 
alapján a munkavállalónak kifizetett (nettó) munkabér harminc százalékával 
megegyező összegű közterhet köteles fizetni a munkáltató.) Ezen összeg 
megfizetésével a munkáltatót egyéb jogcímen az állam javára befizetés nem 
terheli (tehát nincs társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, 
egészségügyi hozzájárulás, rehabilitációs járulék, adóelőleg-levonási 
kötelezettség). A munkavállaló pedig nem fizet nyugdíjjárulékot, 
egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, egészségügyi hozzájárulást, és 
SZJA előleg-fizetési kötelezettség sem terheli.</p>
<p style="font-family: Arial;">Garanciális szabályként rögzíti a törvényjavaslat, hogy <strong>amennyiben a 
munkáltató megsérti az alkalmazás időkorlátait, közterhet a &#8222;normál&#8221; 
munkaviszonyra irányadó szabályok szerint kell fizetnie. </strong></p>
<p style="font-family: Arial;"><strong>Bevallási kötelezettség</strong></p>
<p style="font-family: Arial;">Ha a <strong>munkáltató</strong> bejelentését <strong>elektronikusan vagy 
telefonon</strong> teszi meg, a közterhet<strong> a tárgyhónapot követő 
12-éig</strong> kell átutalnia az illetékes adóhatóságnak, bevallási 
kötelezettségének pedig az ügyfélkapun keresztül tehet eleget. Az a munkáltató 
<strong>SMS-ben</strong> tesz bejelentést, egyben bevallási kötelezettségének is 
eleget tesz. <strong>Az elektronikus bevallásra nem kötelezett munkáltató 
</strong>választhatja a papír alapú, évi egyszeri, a tárgyévet követő január 
12-éig teljesíthető bevallást is.</p>
<p style="font-family: Arial;"><strong>A munkavállalónak</strong> e foglalkoztatásból származó jövedelemről 
akkor kell bevallást benyújtania, ha külföldi személy, vagy ha az adóévben az e 
munkaviszonyból származó jövedelme a 840.000.-forintot meghaladja, vagy ha e 
jövedelme mellett más, az SZJA törvény szerinti adóbevallási kötelezettség alá 
eső jövedelme is volt.</p>
<p style="font-family: Arial;">A javaslat megtartja a hatályos szabályokat: e foglalkoztatás alapján a 
<strong>munkavállaló</strong> <strong>nyugellátásra, baleseti egészségügyi 
szolgáltatásra, álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot, de nem minősül 
</strong>a társadalombiztosítási jogosultság szempontjából 
<strong>biztosítottnak</strong>.</p>
<p style="font-family: Arial;">A hatályos szabályozás az 1997-ben létrehozott alkalmi munkavállalói könyvvel 
történő foglalkoztatás körül a gyakorlatban kialakult anomáliák felszámolását 
célozza, a visszaélések visszaszorítását és a munkáltatók adminisztrációs 
terheinek csökkentését. A papír alapú adminisztráció helyébe a gyorsabb és 
naprakész ellenőrzést lehetővé tevő elektronikus bejelentési kötelezettség 
lépett. Az új törvényjavaslat célja pedig a még életszerűbb, alkalmazhatóbb és 
egyszerűbb szabályok bevezetése.</p>
<p style="font-family: Arial;">A törvényjavaslat általános vitája lezárult, a napokban dönt a Parlament a 
benyújtott módosító javaslatokról. A törvényjavaslat &#8211; parlamenti megszavazása 
és államfői aláírása esetén &#8211; 2010. <br>július 15-én lépne hatályba.</p><p><font style="font-family: Arial;" size="3">Forrás: <a href="http://www.jogiforum.hu/hirek/23353" target="_blank">Jogi Fórum</a></font><br></p> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=96]]></guid>
<title><![CDATA[Munkaügy: Fordulat a magyar munkapiacon? - Meglepően kedvezők a tavaszi számok]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=96]]></link>
<pubDate>Tue, 29 Jun 2010 11:01:28 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <font size="2"><b style="font-family: Arial;">Egyre több jel utal arra, hogy hamarabb jött el a magyar munkapiaci 
fellendülés, mint ahogy arra korábban számítani lehetett. Az elmúlt hetek 
statisztikáira a mai foglalkoztatási adatok is ráerősítettek: a munkanélküliség 
csökkent, a foglalkoztatottak száma pedig emelkedett.</b><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">A március-májusi időszakban 11,4 százalékos volt a munkanélküliségi ráta 
Magyarországon. Ez 0,4 százalékponttal kisebb, mint amit egy hónappal ezelőtt 
közölt a KSH, vagyis 16 éves csúcsáról csökkenni kezdett a mutató.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">A foglalkoztatottak száma is emelkedésnek indult, igaz, itt is nagy mélypontról 
kanyarodik vissza a mutató, ráadásul a szezonális hatások is segítik a 
folyamatot. Ezzel együtt a munkapiaci folyamatok biztatóan alakulnak, hiszen az 
élénkülést inkább csak az év vége felé (de legalábbis 2010 második felére) 
várták a szakértők. </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">A mostani halvány fordulat azért is meglepő, mert a 
vállalatok a nagy gazdasági visszaesés miatt alacsony kapacitáson üzemelnek: a 
válság során az elbocsátások sem voltak akkorák, amit a recesszió mérete 
indokolt volna. Így a gazdasági növekedés stabilizálódása után lehetett volna 
csak számítani a munkapiaci élénkülésre. </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">A konjunktúra erősödésére utal, hogy a 15-74 éves korosztály aktivitási rátája 
55,1 százalékon áll, ennél magasabbat utoljára 2008 közepén láthattunk. Ráadásul 
ha az elmúlt egy év folyamatait vizsgáljuk, láthatjuk, hogy a munkanélküliek is 
a piacon maradnak, a korábbi években ezek kivonulása volt jellemző, az inaktívak 
számát gyarapítva. Ez is könnyítheti, hogy most a vállalatok munkaerő-kereslete 
akadálytalanul kielégülhet. </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Természetesen a mostani fellendülést még óvatosan kell kezelni, hiszen egy-két 
biztató adatból még elhamarkodott lenne erőteljes trendfordulóról beszélni. 
Ugyanakkor a mostani adatok megerősítik a többi munkaerőpiaci statisztika 
számait. </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">A válság magyarországi kibontakozása óta először csökkent idén 
májusban a regisztrált álláskeresők állománya éves összevetésben is - derült ki 
az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) friss statisztikájából. Tavasztól 
nyárig megszokott, hogy intenzíven mérséklődik az álláskeresők száma a 
szezonális munkák terjedése miatt, de a hivatal április után májusban is azt 
találta, hogy ez a hatás sem magyarázza teljes egészében az állománycsökkenést. 
</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Hasonló képet fest a 4 főnél többet foglalkoztató cégek körében megfigyelhető 
foglalkoztatottsági trend. Az év első harmadában szezonális okokból is szokott 
emelkedés lenni, ám ekkora megugrásra nem volt példa az utóbbi években.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">A most kibontakozó tendencia nem csak a kevés adat miatt tekinthető 
bizonytalannak, hanem azért is törékeny, mert Európa növekedési kilátásait 
beárnyékolja az adósságválság, illetve az ebből fakadó óriási költségvetési 
kiigazítási igény. Ez felveti a W-alakú fellendülés lehetőségét, vagyis az év 
második felében lanyhulhat a konjunktúra, ami az exportvezérelt hazai 
növekedésnek is rosszat tehet. </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Pedig a biztató munkapiaci folyamatok 
megerősödésére stabilitási szempontból is szükség van. A svájci frank 
szakadatlan erősödése nehéz helyzetbe hozza a devizahiteleseket, ez pedig a 
bankrendszer tőkepozícióit gyengíti. Az eddigi tapasztalatok szerint azonban a 
nem teljesítő hitelek arányának alakulása inkább a munkanélküliséggel függött 
össze, ez magyarázza azt is, hogy 2009 végén még e szempontból nem volt érdemi 
különbség a forint- és devizahitelek minősége között. </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">A 
törlesztőrészletek emelkedése azonban bizonyára egyre több háztartás 
költségvetését feszíti ki, különösen azokét, ahol az egyik kereső elveszítette a 
munkáját. A foglalkoztatottság emelkedése éppen ezért fontos lehet, hiszen sok 
bajba került háztartás, illetve hitelnyújtó bankja kerülhet kedvezőbb 
helyzetbe.</span><br style="font-family: Arial;" clear="all"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Forrás: </span><a style="font-family: Arial;" href="http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&amp;i=135217&amp;is=1" target="_blank">Portfolio.hu</a></font><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/koltsegvetes/hirek&cikkid=95]]></guid>
<title><![CDATA[Költségvetés: Választás, kormánytisztviselői jogállás, közoktatás, iparűzési adó - Az államfő hétfőn több törvényt is aláírt]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/koltsegvetes/hirek&cikkid=95]]></link>
<pubDate>Tue, 29 Jun 2010 10:41:20 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <font size="2"><strong style="font-family: Arial;">Sólyom László köztársasági elnök hétfőn aláírta a választási eljárásról szóló 
törvényt&nbsp;&#8211; közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal&nbsp;(KEH).<br><br></strong></font><p style="font-family: Arial;"><font size="2">Az Országgyűlés múlt hét hétfőn 257 igen és 99 nem szavazattal fogadta el a választási eljárásról szóló 
törvény módosítását fideszes képviselők kezdeményezésére. A törvény szerint 
<strong>már az ősszel esedékes önkormányzati választáson is rövidebb lehet a 
kampány, kampánycsend pedig csak a szavazás napján lesz 0 órától 19 
óráig.</strong></font></p><p style="font-family: Arial;"><font size="2">A változtatások alapján a választást ezentúl legkésőbb nem 72, hanem 
<strong>60 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni,</strong><strong> így 12 
nappal rövidülhetnek a választási kampányok. </strong>(A kampány a választás 
kitűzésétől a szavazás napjának kezdetéig tart.)</font></p><p style="font-family: Arial;"><font size="2">Változik a <strong>kampánycsend</strong> időtartama is: csak a szavazás 
napján 0 órától 19 óráig lesz tilos választási kampányt folytatni. (Eddig 
nemcsak a voksolás napján, hanem az azt megelőző napon is tiltott volt a 
korteskedés.)</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Az eddiginél <strong>kevesebb nap</strong> áll majd rendelkezésre az 
<strong>ajánlószelvények gyűjtésére</strong> is.</font></p><p style="font-family: Arial;"><font size="2">Az államfő aláírta azt a fideszes <strong>Horváth Zsolt </strong>által 
jegyzett törvényt is, mely szerint minden általános választás - az 
országgyűlési, az önkormányzati és az európai parlamenti voksolás - 
<strong>előtt megújul az Országos Választási 
Bizottság (OVB)</strong>. Már az őszi önkormányzati választások előtt új 
tagokat választanak a jelenlegi testületbe, amelynek tagjait az áprilisi 
országgyűlési választások előtt választották meg négyéves mandátummal.</font></p><p style="font-family: Arial;"><font size="2"><strong>Sólyom László</strong> hétfőn aláírta - a korábban általa 
visszaküldött - a kormánytisztviselők jogállásáról 
szóló törvényt is. A törvény szerint<strong> a kormánytisztviselők 
munkaviszonyát az állam indoklás nélkül, két hónapos felmondási idővel 
megszüntetheti. </strong>(A visszaküldés után elfogadott jogszabályt az államfő 
másodszorra már nem tárgyaltathatja újra.)</font></p><p style="font-family: Arial;"><font size="2">A jogszabályt, annak június 8-i elfogadását követően az államfő nem írta alá, 
hanem megfontolásra 
visszaküldte az Országgyűlésnek. A Ház zárószavazás előtt egy módosítócsomag 
elfogadásával kibővítette a törvényt, annak<strong> hatálya alá vonta a 
közigazgatási államtitkárokat és a helyettes államtitkárokat, azaz a szakmai 
vezetőket;</strong> nem változtatott viszont a parlament azon a passzuson, 
amellyel az államfő nem értett egyet: így a munkáltatók a kormánytisztviselőket 
indoklás nélkül menthetik majd fel. A köztársasági elnök álláspontja szerint az 
indoklás nélküli elbocsátás lehetősége ellentétes az Európai Unió jogával.</font></p><p style="font-family: Arial;"><font size="2">A KEH közlése szerint a köztársasági elnök aláírta a közoktatásról szóló törvényt, a kisebbségi önkormányzati 
képviselők számának csökkentése érdekében szükséges törvények módosítását, 
valamint a helyi iparűzési adóval 
kapcsolatos egyes törvények módosítását is.</font></p><p><font size="2"><span style="font-family: Arial;">Forrás: </span><a style="font-family: Arial;" href="http://www.jogiforum.hu/hirek/23340" target="_blank">Jogi Fórum</a></font><br></p> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/jog/hirek&cikkid=94]]></guid>
<title><![CDATA[Jogi: Kettéoszthatják a Fővárosi Bíróságot]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/jog/hirek&cikkid=94]]></link>
<pubDate>Wed, 23 Jun 2010 09:49:58 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ "Soha ilyen széles körben nem készült az  igazságszolgáltatásban ilyen 
reformprogram" - fogalmazott a főbíró a  testület által előző nap 
elfogadott dokumentummal kapcsolatban.  Kifejtette, a korszerűsítési 
javaslatokon számos bizottság dolgozott,  amelyek a bírói munka egy-egy 
részterületét tekintették át, és tettek  azzal kapcsolatban 
javaslatokat.<br><br><p>A négy részből álló  dokumentum első része a koncepció főbb elemeit 
tartalmazza, a második  részletezi, illetve azt taglalja, hogy milyen 
eszközök szükségesek a  megvalósításhoz. Mindezeket egy jogszabály- és 
egy tárgymutató egészíti  ki.</p>
                        <p>Az elnök hangsúlyozta: az igazságszolgáltatás
 közös ügy, nem  csak az abban dolgozóké, de felelőssége van azért 
minden parlamenti  pártnak és a kormánynak is. Hozzátette: alapvető 
érdek, hogy az  igazságszolgáltatás függetlenül, pártatlanul, 
szakszerűen és gyorsan  végezhesse a feladatát.</p>
                        <h3>Meghallgatták a kritikákat<br></h3>
                        <p>Baka András kritikaként fogalmazta meg, hogy 
az  években ezt a feladatot senki nem érezte igazán magáénak. 
Megfogalmazása  szerint "ez a döntéshozókkal, a parlamenti pártokkal, de
 egyaránt az  igazságszolgáltatás vezetésével, adminisztrációjával 
szemben is  fennáll". A főbíró szavai szerint szembe kell nézni ezekkel a
 tényekkel,  és "ha javítani akarunk, valóban jogállami 
igazságszolgáltatást  szeretnénk, fel kell ismerni ezeket a 
tennivalókat". Ezt tette az OIT  is, amikor elfogadta a 
továbbfejlesztésre vonatkozó elképzeléseket és  javaslatokat - tette 
hozzá.</p>
                        <p>Közlése szerint a következő néhány  hétben 
egyeztetnek a kormányzattal. A stratégia jó néhány eleme már  ismertté 
vált, azt a parlamenti meghallgatásán már kifejtette - jegyezte  meg.</p>
                        <p>Az egy éve hivatalban levő elnök szerint az 
azóta eltelt  idő nem kedvezett a jogalkotásnak, és az 
igazságszolgáltatás működését  megváltoztatható, döntően kétharmados 
törvények elfogadására csekély  esély volt. Hangsúlyozta azonban, hogy 
az 1997-es bírósági reform számos  elemében változtatásra szorul, és 
szükségesnek nevezte, hogy az OIT  által elfogadott stratégia cselekvési
 programmá alakuljon.</p>
                        <h3>Sok minden megváltozik<br></h3>
                        <p>Baka András a főbb elemek  közé sorolta a 
minőségjavítást, a bírósági fogalmazók egyéves  versenyvizsgájának 
kötelezővé tételét, a bírósági titkárok és ügyintézők  továbbképzését, a
 pályaalkalmassági vizsgálat átalakítását, az  instruktor bírák 
intézménye, vagyis a kezdő bírók szakmai segítőinek  újbóli bevezetését.</p>
                        <p>Hasonlóan fontosnak nevezte a bírák kötelező 
 továbbképzését, a Magyar Bíróképző Akadémia helyének és szerepének  
újragondolását, a bírói munka értékelését a szakmai életpálya végéig, a 
 vezetői munka értékelését, a bírák fegyelmi és kártérítési  
felelősségével kapcsolatos kétfokú szolgálati bíróság felállítását,  
valamint a bírói munka gyorsítása érdekében az adminisztratív terhek  
csökkentésének szükségességét.</p>
                        <p>Kulcskérdésnek nevezte továbbá a  bírósági 
titkárok szerepének növelését, a központi régió bíróságainak -  különös 
tekintettel a Pesti Központi Kerületi Bíróság - illetékességi  
területének módosítását, valamint felvetette a Fővárosi Bíróság két  
megyei szintű, Fővárosi Pesti Bíróságra és Fővárosi Budai Bíróságra  
történő felosztását.</p>
                        <h3>A jogászképzés is átalakul<br></h3>
                        <p>Baka András elmondta, hogy ami a bírósági  
részt illeti - utalva a tájékoztatási szabályzat megalkotására - azt  
azonnal megkezdik. Konkrét határidőt, illetve összeget a stratégia  
megvalósításával kapcsolatban arra hivatkozva nem mondott, hogy adott  
feladatokkal kapcsolatban lehet ilyet megfogalmazni.</p>
                        <p>Szólt arról is, hogy a jogi felsőoktatás  
átfogó reformját is szükségesnek tartja, és az eljárási törvények  
megváltoztatását is fontosnak nevezte. Ez utóbbival kapcsolatban  
kifejtette: egy hónapon belül a kollégiumok szakmai anyagokat dolgoznak 
 ki, hogy milyen átmeneti módosításokkal lehet gyorsítani az 
eljárásokat,  továbbá a bírósági elnökök erre vonatkozó intézkedéseiről 
is beszámolót  kért.</p><a href="http://www.index.hu">www.index.hu</a><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/koltsegvetes/hirek&cikkid=93]]></guid>
<title><![CDATA[Költségvetés: Durván eladósodottak a közintézmények]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/koltsegvetes/hirek&cikkid=93]]></link>
<pubDate>Tue, 22 Jun 2010 12:45:51 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <p>A költségvetési intézmények adósságállománya május végén 23,8  
milliárd forint volt, az előző hónaphoz képest 1,9 milliárddal nőtt - <a href="http://napi.hu/">írja<span class="print_anchor"> [1]</span></a> a 
Napi Gazdaság a Magyar Államkincstár adatai alapján. Az összes adósságon
 belül az  állammal szemben fennálló tartozás 900 millió forintot tett 
ki, ez 300  millióval csökkent áprilishoz képest.</p>
                        <p>A kifizetetlen  szállítói-szolgáltatói 
számlaállomány a tárgyhóban 22,9 milliárd forint  volt, vagyis 2,2 
milliárddal nőtt az előző hónaphoz mérten. Májusban  annak ellenére 
romlott a költségvetési intézmények likviditási helyzete,  hogy az 
államháztartási kiadások meghaladták a tervezett mértéket - így  többek 
közt a hiány is a vártnál némileg magasabb lett.</p>
                        <p>Az elmúlt  egy évben 12-32 milliárd forint 
között ingadozott a 449 központi  költségvetési intézmény 
tartozásállománya, a csúcsra tavaly novemberben  jutott. Áprilisra 20,6 
milliárdra csökkent az állomány - az elmúlt két  hónapban viszont 
emelkedett.</p><p>Az összes adósság 47 százaléka jelentkezik  az Oktatási és Kulturális
 Minisztérium fejezetnél, ezen belül nagyrészt  az orvos-egészségügyi 
centrummal rendelkező egyetemeknél. A Pécsi  Tudományegyetemen továbbra 
is kincstári biztos működik. Csakúgy  kincstári biztos működik az Állami
 Egészségügyi Központban és a  Közigazgatási és Elektronikus 
Közszolgáltatá­sok Központi Hivatalában  is.</p>
                        <p>Az egészségügyi intézményeken túl 
alulfinanszírozottak a  rendőrségek, a nem fizetők listáján több megyei 
kapitányság található. A  BRFK tartozásállománya áprilisban már elérte 
az egymilliárd forintot,  de több büntetés-végrehajtási intézet is 
finanszírozási gondokkal küzd.</p><p><a href="http://www.napi.hu/" target="_blank">Napi Gazdaság</a></p> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=92]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Ezekről dönthet ma és holnap a parlament]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=92]]></link>
<pubDate>Mon, 21 Jun 2010 10:26:08 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ A sokat kritizált médiatörvényről ma szavaz a parlament, bár csupán 
módosító javaslatokról lesz szó - írja a Népszava. Az alkotmányban 
rögzítenék a szólás szabadságához való jog mellett a véleménynyilvánítás
 szabadságát is. Megemelnék azon civil szervezetek számát, amelyek 
tagokat delegálhatnak a Közszolgálati Testületbe, melynek feladata lesz a
 közszolgálati média és nemzeti hírügynökség számára előírt 
Közszolgálati Kódex betartatása. Továbbá, ma csökkenthetik a 
médiaszabályozó testületekben dolgozó tisztségviselők illetményét és 
végkielégítését is. <br><br>A lap információi szerint, ma jelentik be a 
parlamentben, hogy jövő hónaptól öt vasúti mellékvonalon visszaállítják a
 forgalmat. A vasúti közlekedés újbóli megnyitása - a 
Komárom-Székesfehérvár, Zirc-Veszprém, Pápa-Csorna, Karcag-Tiszafüred, 
Lajosmizse-Kecskemét vonalakon - közel 200 kilométernyi vasúti pályát 
érintene. <br><br>Zárószavazást tartanak ma az önkormányzati választások
 rendszerének átalakításáról, amely redukálná az önkormányzatok méretét.
 A családi pótlék feltételeiről, azaz az iskolalátogatáshoz való 
kötésről döntenek ma, és szavaznak a közoktatási törvény egy másik 
módosításáról is.<br><br>A választási eljárási törvény módosítása 
értelmében, minden általános választás előtt megújítanák az Országos 
Választási Bizottságot. <br><br>A kormány kitolná a csődtörvény július 
1-én hatályba lépő rendelkezését, amely szerint a bíróságok és a felek 
közötti írásbeli közlés csak elektronikusan történhet és a csődeljárás 
iránti kérelem kizárólag elektronikusan nyújtható be. <br><br>Ma és 
holnap vitázik az országgyűlés az alkotmánybírákat jelölő bizottság 
létrehozásáról és a kkv-k támogatásáról szóló javaslatról is. Az 
egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak megváltoztatásáról ma 
tartanak részletes vitát. A javaslat az alkalmi munkavállalás közterheit
 napi 500 forintra csökkentené, megemelnék évi 120 napra az alkalmi 
munkavállaló által ledolgozható napok számát és egyszerűsítenék a 
munkakapcsolat bejelentését is.<br><br>Holnap megkezdik az idei 
költségvetés módosításának általános vitáját, melynek értelmében a 
pártok támogatását 15 százalékkal csökkentenék. Szintén holnap 
tárgyalnak a közbeszerzésekhez kötődő kifizetési szabályok 
módosításáról. A helyi iparűzési adóról, a tisztességtelen piaci 
magatartásról szóló javaslatokról részletes vitát tartanak a héten.<br><br><a href="http://www.napi.hu">www.napi.hu</a><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=91]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Júniusban nőtt a fogyasztói bizalom]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=91]]></link>
<pubDate>Mon, 21 Jun 2010 10:22:26 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <p>Az üzleti  várakozások a szolgáltatások kivételével minden ágazatban 
 romlottak valamelyest, de így is kedvezőbbek voltak az áprilisinál.  Az
 iparban leginkább a termelési kilátások megítélése  lett 
kedvezőtlenebb, mégpedig elsősorban a kisvállalatoknál - áll a GKI 
Gazdaságkutató   Zrt. &#8211; az Európai Unió támogatásával készített  &#8211; 
felmérésében. Az  építőiparban érezhetően javult az előző három hónap 
termelési  színvonalának illetve kissé a rendelésállományoknak a 
megítélése,  ugyanakkor romlott a foglalkoztatási szándék. A 
kereskedelemben a legnagyobb változás a készletszint növekedésében 
következett  be, de jelentősen romlottak a rendelésállományra vonatkozó 
várakozások,  miközben javult az eladási pozíció megítélése. A 
szolgáltató cégeknél kedvezőbb lett az üzletmenet megítélése, miközben a
  közeljövőre vonatkozó forgalmi várakozások nem változtak.</p>
                        <p>A foglalkoztatási szándék az iparban és az 
építőiparban romlott, a kereskedelemben  nem változott, a szolgáltatások
 körében viszont jóval kedvezőbb  lett. A lakosság munkanélküliségtől 
való félelme jelentősen  csökkent. Az ipari és építőipari cégek 
jellemzően nem terveztek  árváltoztatást, de az árcsökkenésre készülők 
köre kissé csökkent.  A kereskedelemben és a szolgáltatók körében 
viszont az áremelésre  törekvők aránya emelkedett minimálisan, miközben 
az előbbieknél  a tervezett áremelés mértéke szerényebb lett. Enyhült a 
fogyasztók  inflációs várakozása. Miközben idén eddig jellemzően javult a
  magyar gazdaság kilátásainak megítélése, júniusban a kereskedelemben  
 kivételével minden ágazatban kissé romlott, a fogyasztóké viszont  
kedvezőbb lett. (A felmérésre a lakosság körében még <a href="http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/06/04/ma_szijjarto_allamcsodos_beszede_lokte_melybe_a_forintot/" target="_blank" title="Éves mélypontra lökte Szíjjártó a forintot">a 
június elejei árfolyamzuhanás<span class="print_anchor"> [1]</span></a> 
előtt, az üzleti szférában viszont jellemzően ezt követően került sor.)</p><p>A GKI  fogyasztói  bizalmi index értéke a 2009. áprilisi mélypont után 
markáns  növekedésnek indult.&nbsp; Ez a megfelelt az európai tendenciáknak, 
 az elmúlt hónapokban azonban az EU-ban már stagnálás, enyhe romlás  
volt tapasztalható, miközben Magyarországon - minden bizonnyal a  
parlamenti választásokkal is összefüggésben &#8211; még gyorsult is  a mutató 
emelkedése, mely több mint négy éve nem volt ilyen magas.  Júniusban 
számottevően pozitívabb lett a lakosság saját pénzügyi  helyzetére és 
megtakarítási képességére vonatkozó várakozása.  Miközben júniusban 
lényegében nem változott a nagy értékű tartós  fogyasztási cikkek 
jelenlegi vásárlási lehetőségének megítélése,  a jövőre vonatkozó 
várakozás érezhetően javult.</p><p><a href="http://www.index.hu">www.index.hu</a><br></p> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/koltsegvetes/hirek&cikkid=90]]></guid>
<title><![CDATA[Költségvetés: Könnyíthetik a helyettes államtitkárok elbocsátását]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/koltsegvetes/hirek&cikkid=90]]></link>
<pubDate>Thu, 17 Jun 2010 10:02:05 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <p style="font-family: Arial; font-weight: bold;" id="kopf"><font size="2">Hétvégére készülhet el a szaktárcánál a kormánytisztviselők 
jogállásáról szóló törvény újabb módosítása, miután Sólyom László köztársasági 
elnök megfontolásra visszaküldte a parlamentnek. Az új tervezet megkönnyítené a 
helyettes államtitkárok elbocsátását, a kormánytisztviselők indoklás nélküli 
elbocsátásának lehetősége azonban változatlan marad.</font></p><p style="font-family: Arial;"><font size="2">Részben módosulhat a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény: a 
szaktárcánál olyan változtatást készítenek elő, miután az államfő megfontolásra 
visszaküldte, amely a helyettes államtitkárok esetleges elbocsátását 
megkönnyíti, a kormánytisztviselők indoklás nélküli elbocsátásának lehetősége 
ugyanakkor továbbra is megmaradna.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Sólyom László köztársasági elnök hétfőn azért küldte vissza megfontolásra a 
kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt, mert nem értett egyet azzal, 
hogy a munkáltatók a kormánytisztviselőket indokolás nélkül menthetnék fel a 
jövőben.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Az államfő álláspontja szerint az indokolás nélküli elbocsátás lehetősége 
ellentétes az Európai Unió jogával, mivel az EU Alapjogi Chartája kifejezetten 
biztosítja minden munkavállaló jogát az indokolatlan elbocsátással szembeni 
védelemre.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">A köztársasági elnök emellett ellentmondásosnak tartotta, hogy amíg a 
minisztériumok teljes közigazgatási kara indokolás nélkül elbocsátható lesz, 
addig a helyettes államtitkárokra továbbra is a köztisztviselői törvény szigorú 
felmentési szabályai irányadók.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Az MTI értesülése szerint az államfői kifogások miatt kidolgozandó pontos 
normaszöveg a hétvégére születhet meg.</font></p><p><font size="2"><span style="font-family: Arial;">Forrás: </span><a style="font-family: Arial;" href="http://index.hu/belfold/2010/06/16/konnyithetik_a_helyettes_allamtitkarok_elbocsatasat/?rnd=685" target="_blank">Index</a></font><br></p><p id="kopf"> </p> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/jog/hirek&cikkid=89]]></guid>
<title><![CDATA[Jogi: A kormány elindítja egy új Ptk. megalkotását]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/jog/hirek&cikkid=89]]></link>
<pubDate>Wed, 16 Jun 2010 09:12:01 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <font size="2"><strong style="font-family: Arial;">A&nbsp;kormány egy törvényjavaslattal az Országgyűlés által tavaly elfogadott polgári 
törvénykönyv (Ptk.) hatályon kívül helyezését kezdeményezi, egy rendelettel 
pedig elindítja az új Ptk. előkészítését.<br><br></strong></font><p style="font-family: Arial;"><font size="2">A Ptk.-ról szóló 2009. évi törvény hatályon kívül helyezését kezdeményezi 
<strong>Navracsics Tibor </strong>közigazgatási és igazságügyi miniszter.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Az Országgyűlés honlapján olvasható, hétfőn benyújtott előterjesztés azt is 
indítványozza, hogy helyezzék<strong> hatályon kívül a tavaly elfogadott, de még 
hatályba nem lépett új Ptk.-hoz kapcsolódó egyéb törvényi rendelkezéseket is, 
</strong>így több ponton módosulna a gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott 
személyek és támogatóik, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról 
szóló törvény is.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">A javaslat indoklása kitér arra, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) 
idén áprilisban alkotmányellenesnek nyilvánította a 
kódex hatálybaléptetéséről szóló jogszabály (Ptké.) egyes rendelkezéseit, 
ezért 2010. május 1-től nem léptek életbe az új Ptk. első és második könyvei, 
illetve a Ptké. törvénymódosításai és átmeneti rendelkezései sem.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">A törvényjavaslat indoklása úgy fogalmaz: <em>"A polgári jogász szakma 
legkiválóbb képviselői által megkezdett Ptk.-kodifikáció, méltatlan 
félreállításukat követően, teljesen zátonyra futott, és az új Ptké. hatályba 
léptető rendelkezéseinek Alkotmánybíróság általi megsemmisítésével ért véget. E 
kormányzati politikától terhelt és a polgári jogász szakma közreműködését 
elutasító korszak végére az új Ptk. hatályba nem lépését kimondó törvényi 
rendelkezés tehet végleg pontot."</em></font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Ezzel párhuzamosan a kabinet <strong>elindította az új Ptk. megalkotásának 
folyamatát egy június 10-én megjelent kormányhatározattal.</strong> E 
szerint<strong> június 15-ig közigazgatási és igazságügyi miniszternek 
miniszteri biztost kell kineveznie az új kódex-szel kapcsolatos kormányzati és 
közigazgatási feladatok koordinálása érdekében.</strong></font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2"><strong>A miniszteri biztosnak kell a végleges kódex elvi változtatásait 
szakmai és társadalmi vitára bocsátania, </strong>ennek<strong> határideje 
november 30.</strong></font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Az MTI úgy tudja, hogy a miniszteri biztos <strong>Székely László</strong>, 
az ELTE ÁJTK Polgári Jogi Tanszékének oktatója, a Jogi Továbbképző Intézet 
igazgatója lesz.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Az Ab áprilisban 26-i határozatával döntött úgy, hogy alkotmányelle­nesek az 
új kódex hatálybaléptetéséről szóló jogszabály (Ptké.) egyes rendelkezései.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Az Ab azért minősítette alkotmányellenesnek az új Ptk. két lépcsőben - ez év 
május 1-jén, illetve jövő év január 1-jén - történő hatálybaléptetését, mert 
"kirívóan rövidnek" ítélte a jogalkalmazók és a jogkeresők rendelkezésére álló 
felkészülési időt, s álláspontja szerint emiatt sérül a jogbiztonság.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Az Ab eljárása nem terjedt ki az új Ptk. első két könyvének tartalmi 
vizsgálatára, ugyanakkor megállapította, hogy a második könyv gyökeresen 
átalakítja a cselekvőképességgel kapcsolatos szabályokat, eljárásokat, valamint 
új Ptk.-val <em>"nagymértékben módosul a személyiségi jogok hazai rendszere 
is".</em></font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Az új Ptk. további, harmadik, negyedik, ötödik, hatodik és hetedik könyvei - 
a Ptk.-t hatályba léptető törvény szerint - 2011. január 1-jén léptek volna 
életbe, de a testület hétfői döntése értelmében ez is alkotmányellenes lenne, 
ezért az Ab e vonatkozásban is megsemmisítette a hatályba léptető 
rendelkezéseket.</font></p><p><font size="2"><span style="font-family: Arial;">Forrás: </span><a style="font-family: Arial;" href="http://www.jogiforum.hu/hirek/23253" target="_blank">Jogi Fórum</a></font><br></p><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=88]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Eltörlik a szuperbruttót, lesz minimálbéremelés]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=88]]></link>
<pubDate>Tue, 15 Jun 2010 09:01:33 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <font size="2"><span style="font-family: Arial; font-weight: bold;">A kormány eltörölné a szuperbruttót, mivel azt az adórendszer felesleges 
bonyolításának tartja - válaszolta az MTI kérdésére Kármán András, a 
Nemzetgazdasági Minisztérium adózásért felelős államtitkára.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">A minimálbért illető kérdésre azt mondta: lesz emelés, mint minden évben, a cél, 
hogy senkinek se csökkenjen a nettó keresete, de utalt arra, hogy az új 
adórendszert két év alatt vezetik be, így a hatások is hosszabb távon 
jelentkeznek.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Hangsúlyozta azt is, hogy a családi adózásra épülő 
szja-rendszer kialakításánál, amely 16 százalékos egykulcsos adóra épül, fontos 
szempont, hogy azzal mindenki jól járjon, senkinek se csökkenjen a nettó 
jövedelme, és jelentősen bővüljön az adózók köre. Az új rendszer jövő évtől lesz 
hatályos, a részleteket még egyeztetik.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Járulékcsökkentésre egyelőre 
nincs lehetőség - mondta.</span><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Magyarországon a nyereséges kis- és 
középvállalkozások (kkv-k) teljes köre 10 százalékos kulccsal fog adózni, a 
kedvezményes kulcs igénybevételét korlátozó feltételek megszűnnek. 
</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Hozzátette: a kedvezményes 10 százalékos kulcs alapja az adózás előtti 
nyereség lesz, 500 millió forintig. Az intézkedés költségvetési hatása 70 
milliárd forint, de ezzel együtt is tartható a 3,8 százalékos idei hiánycél. Az 
ekhóval és evával eddig nem foglalkozott a kormány - mondta.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">A kormány 
olyan bankadót akar bevezetni, amely nem veszélyezteti a szektor stabilitását és 
minimalizálja a banki hitelezés visszaesésének kockázatát - jelezte az 
államtitkár.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Kármán András felsorolta azt a tíz adónemet, amelyeket az 
egyszerűsítés jegyében már ebben az évben megszüntet a kormány. Ezek közé 
tartozik a bérfőzési szeszadó, a tv-készülékek üzemben tartási díja, az épület 
utáni idegenforgalmi adó, a vállalkozók kommunális adója, az öröklési illeték 
egyenes ági öröklés esetén, a nagyteljesítményű személygépkocsik, vízi járművek, 
légi járművek adója, a vízgazdálkodási termelői érdekeltségi hozzájárulás, az 
ajándékozási illeték egyenes ági rokonság esetén</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Ezeknél az adóknál a 
beszedéssel járó adminisztrációs költség nagyobb, mint maga az adóbevétel - 
hangsúlyozta az államtitkár.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Forrás: MTI, </span><a style="font-family: Arial;" href="http://www.hrportal.hu/c/eltorlik-a-szuperbruttot-lesz-minimalberemeles-20100611.html" target="_blank">HR Portál</a></font><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=87]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Cafeteria: mi a legnépszerűbb?]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=87]]></link>
<pubDate>Mon, 14 Jun 2010 09:35:57 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <font size="2"><span style="font-family: Arial; font-weight: bold;">2010-ben nagymértékben megváltozott a béren kívüli juttatások piaca egyrészről a 
kirótt adóteher, másrészről pedig a gazdasági válság eredményeképpen &#8211; olvasható 
a Sodexo közleményében.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">A juttatások között átrendeződést tapasztalhattunk, egyes elemek népszerűbbek 
lettek, míg mások kikerültek a cégek javadalmazási rendszeréből. A béren kívüli 
juttatásokat az adott ország jogi környezete határozza meg, így ez a jelenség 
egyes országokban különböző mértékű, azonban nemzetközi tendenciának tekinthető.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Az elmúlt egy évben Magyarországon a béren kívüli juttatások tárháza az 
adóztatás miatt leszűkült. A Sodexo szolgáltatásait olyan irányban kívánja 
fejleszteni, hogy a motivációs lehetőségek tágabb köréből választhassanak a 
munkáltatók és a munkavállalók. Jelenleg a béren kívüli juttatások három 
kategóriába sorolhatók: adómentes, kedvezményes adózású és normál adózású 
elemek. 
</span></font>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">A Sodexo által elvégzett felmérés szerint ma a legkedveltebb juttatási forma 
a melegétel utalvány, amelyből az idei évben kétszer nagyobb értékben rendeltek 
a munkáltatók, mint a tavalyi év azonos időszakában. A 100 fő feletti cégek 44 
százaléka cafeteria rendszerben biztosítja alkalmazottai számára a juttatásokat, 
és az átlag cafeteria keret 242 000 forintban állapítható meg. </font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2"><strong>A cafeteria kereten belül legfőképp a melegétel utalványt választják 
a dolgozók,</strong> melynek maximálisan választható kerete 18 000 forint. 
Tapasztalataink szerint ügyfeleink jelenleg kettős kihívással néznek szembe: 
dolgozóik elégedettségének és elkötelezettségének növelése a cég gazdasági 
teljesítményének maximalizálása mellett.</font></p><!-- Cafeteria: mi a legnépszerűbb?2010-ben nagymértékben megváltozott a béren kívüli juttatások piaca egyrészről a kirótt adóteher, másrészről pedig a gazdasági válság eredményeképpen &#8211; olvasható a Sodexo közleményében.Világgazdaság Online-->
<div style="font-family: Arial;" class="szerzo"><font size="2">Forrás: <a href="http://vg.hu/vallalatok/szolgaltatas/cafeteria-mi-a-legnepszerubb-318176" target="_blank"><b>Világgazdaság Online</b></a></font></div><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/koltsegvetes/hirek&cikkid=86]]></guid>
<title><![CDATA[Költségvetés: Törvény a kormánytisztviselők jogállásáról]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/koltsegvetes/hirek&cikkid=86]]></link>
<pubDate>Fri, 11 Jun 2010 09:47:08 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <p style="font-family: Arial; font-weight: bold;"><font size="2"><strong style="font-family: Arial; font-weight: normal;">Rugalmasabb, hatékonyabb közigazgatás, vagy korlát és védelem nélkül 
elbocsátható tisztviselők?&nbsp;&#8211; Többek között ezeket a kérdéseket vetette fel a 
szakszervezeti és ellenzéki tiltakozást egyaránt kiváltó, 2010.&nbsp;május 20-án 
önálló képviselői indítványként benyújtott javaslat (T/45.) a 
kormánytisztviselők jogállásáról. A&nbsp;Ház kedden elfogadta a törvényt, mely 
várhatóan június második felében lép hatályba.</strong></font></p><p style="font-family: Arial; font-weight: bold;"><font size="2"><strong style="font-family: Arial; font-weight: normal;"><br></strong></font></p><p style="font-family: Arial;"><font size="2"><strong>Elfogadták a kormánytisztviselői törvényt</strong></font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Az Országgyűlés <strong>kedden fogadta el </strong>a kormánytisztviselők 
jogállásáról szóló törvényt, amely kihirdetését követő nyolcadik napon, 
<strong>várhatóan június második felében lép hatályba.</strong></font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">A képviselők a javaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit 258 igen 
és 93 nem szavazattal, míg egyszerű többséget igénylő részeit 257 igen, valamint 
94 ellenszavazattal fogadta el. A parlament kedden döntött arról, hogy kéri a 
törvény sürgőséggel történő kihirdetését.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2"><strong>A jogszabály megalkotásának indoklása</strong></font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2"><em>&#8222;40. § (3) A minisztériumok és a Kormány alá rendelt szervek 
alkalmazottainak jogállását, díjazását, továbbá felelősségre vonásuk módját 
külön törvény szabályozza.&#8221;</em> Így szól az az Alkotmánymódosítás melyet 
követően a kormánytisztviselők jogállásáról az Országgyűlésnek önálló 
jogszabályt kell ett elfogadnia. A jogalkotói szándék szerint a törvény 
<strong>rugalmasabbá és takarékosabbá teszi a foglalkoztatást </strong>(a 
jogviszony megszüntetésének egyszerűsítésével), másrészt <strong>a jól 
felkészült munkaerő alkalmazásához teremti meg az eszközrendszert.</strong></font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">A tudományos és a szakmai közvélemény régi igényére hivatkozva az 
államigazgatás és a közigazgatás fogalmának elhatárolását is segíti az 
jogszabály. Ezzel indokolta az indítványozó azt, hogy a nagy szervrendszerekben 
különböző jogállású tisztviselők dolgozzanak &#8211; így <span style="font-weight: bold;">választja</span><strong> el egymástól a köztisztviselő 
és a kormánytiszviselő fogalmát. </strong>A kormánytiszviselők&nbsp; &#8211; mint 
elnevezésükből is látszik &#8211; a kormányzat (azaz a végrehajtási hatalmi ág alá 
tartozó államigazgatás) alkalmazottai.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2"><strong>De kik is lesznek konkrétan kormánytisztviselők? - avagy a jogszabály 
személyi hatálya</strong></font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Kormánytisztviselők dolgoznak <strong>a központi államigazgatási szervekben 
</strong>(minisztériumok, kormányhivatalok, központi hivatalok) <strong>és az 
államigazgatási szerveknél </strong>(ezek: a kormányhivatalok és a központi 
hivatalok területi, helyi szervei, a Kormány általános hatáskörű területi 
államigazgatási szervei, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére 
hatáskörrel rendelkező szervek, a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a 
büntetés-végrehajtás és a katasztrófavédelem szervei, valamint &#8211; törvény eltérő 
rendelkezése hiányában &#8211; a Nemzeti Hírközlési Hatóság). <strong>A törvény 
hatálya nem terjed ki az autonóm államigazgatási szervek, valamit a helyi 
önkormányzati hivatalok dolgozóira.</strong></font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2"><strong>Mik a jogszabály által eszközölt lényegi változások?</strong></font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">A jogszabály <strong>leginkább vitatott rendelkezései azok amelyek 
kormánytisztivselői jogviszony megszűntetésére vonatkoznak.</strong> Az 
ellenzéki pártok és a szakszervezetek is élesen bírálták a törvényjavaslat 8. § 
(1) b) szakaszát mely kimondja, hogy <strong>a kormánytisztviselői jogviszonyt a 
munkáltató felmentéssel, indoklás nélkül megszüntetheti.</strong> Ennek indokául 
a törvényjavaslat általános vitájában az előterjesztői expozét elmondó 
<strong>dr. Répássy Róbert</strong> hivatkozott az Alkotmánybíróság 27/2009 (VI. 
29.) határozatára, mely megállapítja, hogy a jogviszony szabad felmondásának 
joga a munkáltatót és a munkavállalót egyaránt megilleti. <strong>A felmentési 
idő tartama &#8211; a lemondási idő tartamával megegyezően &#8211; két hónap lesz.</strong> 
[9. § (1)]. A felmentési idő a felmentési okiratban megjelölt napon kezdődik. A 
kormánytisztviselői jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre, 
határozatlan időre és teljes munkaidőre. A jogszabály lehetőséget ad 
<strong>határozott idejű kinevezésre is.</strong> [5. § (2)] Egy korábban 
elfogadott módosító indítvány e körre is megtartja a Munka 
Törvénykönyvének azt a szabályát, hogy felmentési védelem illeti meg a 
munkavállalót, ha többek között betegség miatti keresőképtelenség, a beteg 
gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, a közeli hozzátartozó otthoni 
ápolása, vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, illetve a 
gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Az előterjesztés vitájában az ellenzék többek között kifogásolta, hogy míg a 
köztisztviselőknek kötelező e poszt betöltéséhez 2009. december 1-je óta 
versenyvizsgát tenniük, addig a kormánytisztviselőknek nem.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">A törvény a <strong>vezetői és tanácsadói státusz </strong>vonatkozásában is 
tartalmaz változásokat. <strong>A vezetői jogviszony módosítását 
követően</strong> &#8211; amennyiben alacsonyabb vezetői munkakörbe kerül a 
kormánytiszviselő &#8211; <strong>az alapilletményt az új vezető munkaköre szerint 
kell meghatározni.</strong> Ha nem vezetői munkakört tölt be, alapilletményét a 
Ktv. 23. §, és 72. § (1)-(4) alapján kell meghatározni. A jogszabály a 
<strong>vezetői munkakörök számát szűkíti, </strong>amennyiben a főosztályvezető 
helyettesítésére egy főosztályvezető-helyettesi munkakör betöltését teszi 
lehetővé. <strong>Bevezeti a közigazgatási (fő)tanácsadói címet, címeket, 
</strong>amely már a kinevezéstől magasabb javadalmazást biztosíthat a megfelelő 
szakmai tapasztalattal rendelkezőknek. A kinevezés ez esetben is határozatlan 
időre szól. A főtanácsadói kinevezéshez szükség van szakirányú egyetemi 
végzettségre, jogi vagy közigazgatási szakvizsgára (vagy ezek alól mentesítő OKV 
mentesítésre) és legkevesebb öt éves szakmai gyakorlatra. Tanácsadó lehet a 
szakirányú felsőfokú végzettséggel, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával (vagy 
a fent említett mentesítéssel) és két éves szakmai gyakorlattal rendelkező 
tisztviselő. Ehhez képest a közigazgatási tanácsadó és főtanácsadói címek a 
hivatali szervezet vezetője által adományozhatóak, tudományos fokozat és több 
éves szakmai gyakorlat szükséges megszerzésükhöz, az adományozást követő egy 
éven belül pedig minősítik a közigazgatási (fő)tanácsadót.<strong> A rendkívüli 
munkavégzést</strong> az alábbiak szerint<strong> módosítja a törvény:</strong> 
<strong>időtartama legfeljebb évi kétszáz óra, </strong>a szabadidő átalány 
pedig <strong>maximum évi 25 munkanapban </strong>kerül meghatározásra.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Új általános szabály, hogy a <strong>jogellenesen elbocsátott köztisztviselő 
a munkáltatói jogsértés súlyához igazodó átalány kártérítésre lesz 
jogosult,</strong> <strong>és csak kivételes esetben</strong><strong>lesz mód a visszahelyezésre. 
</strong>Ekkor viszont a bírósági eljárás során igazolni szükséges a kárenyhítés 
érdekében tett erőfeszítéseket, így például azt, hogy a volt köztisztviselő 
keresett-e aktívan állást, együttműködött-e a munkaügyi központtal. Az említett 
szabály hatálya kiterjed a kormánytisztviselői jogviszonyra is.</font> <font size="2">(például 
felmentési tilalomba ütköző felmentés) </font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">A törvény rendelkezik kormánytisztviselők illetményéről, a pótlékokról és a 
jutalmakról, a végkieléítés összegéről is. Kimondja azt is, hogy a miniszteri 
kabinethez tartozó politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó - a 
kormánytisztviselői jogviszonyban eltöltött idejére tekintet nélkül - 
vezető-főtanácsos vagy főtanácsos besorolást kap, illetményét a besorolásától 
függetlenül a munkáltatói jogkör gyakorlója, miniszter vagy államtitkár, 
állapítja meg.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2"><strong>A jogszabály fogadtatása, kritikája</strong></font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2"><strong>A szakszervezetek bírálják</strong> a törvényt az előzetes szakmai 
egyeztetések hiánya, az indoklás nélküli elbocsátási hullám &#8211; vélt vagy valós &#8211; 
veszélye miatt. A jogszabálytervezet kapcsán előzetes normakontroll 
kezdeményezését javasolta a köztársasági elnöknek a Közszolgálati 
Szakszervezetek Szövetsége, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, 
Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók 
Szakszervezete Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés Fegyveres és Rendvédelmi 
Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma. 
Korábban ugyanezek a szervezetek nyílt levelet intéztek az Országgyűlés 
elnökéhez, melyben kérték, hogy még a törvény megszavazása előtt az általuk 
felvetett &#8222;európai dimenziójú&#8221; és hazai alkotmányos kockázatokról 
érdekegyeztetési fórumon egyeztessenek velük.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">A módosító indítványok közül az Országgyűlés egyetlen ellenzéki javaslatot 
fogadott el: az LMP-s <strong>Szilágyi Péter</strong> azt indítványozta, hogy a 
minisztériumokban az állami vezetőkre is átruházható legyen a munkáltatói 
jogkör. Kormánypárti módosító javaslatra a törvény a kihirdetését követő 
nyolcadik napon lép hatályba (az eredeti javaslatban szereplő harmadik nap 
helyett).</font></p><p><font size="2"><span style="font-family: Arial;">Forrás: <a href="http://www.jogiforum.hu/hirek/23198" target="_blank"><span style="font-weight: bold;">Jogi Fórum</span></a></span></font><br></p> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=85]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Mi változik az adórendszerben?]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=85]]></link>
<pubDate>Fri, 11 Jun 2010 09:43:01 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <font size="2"><strong style="font-family: Arial;">Magyarországon a nyereséges kis- és középvállalkozások (kkv-k) teljes 
köre 10 százalékos kulccsal fog adózni, a kedvezményes kulcs igénybevételét 
korlátozó feltételek megszűnnek - ismertette Kármán András, a Nemzetgazdasági 
Minisztérium adózásért felelős államtitkára csütörtökön kormányszóvivői 
tájékoztatón.<br><br></strong></font><p style="font-family: Arial;"><font size="2">A kedvezményes 10 százalékos kulcs alapja az adózás előtti nyereség lesz, 500 
millió forintig. Az intézkedés költségvetési hatása 70 milliárd forint, de ezzel 
együtt is tartható a hiánycél - mondta Kármán András. Hangsúlyozta azt is, hogy 
az új szja-rendszer kialakításánál fontos szempont, hogy azzal mindenki jól 
járjon, senki nettó jövedelme ne csökkenjen, és jelentősen bővüljön az adózok 
köre. Az új rendszer jövő évtől lesz hatályos, a részleteket még egyeztetik. Az 
ekhóval és evával eddig nem foglalkozott a kormány - mondta.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">A kormány eltörölné a szuperbruttót az új adórendszerből, mivel azt a 
rendszer felesleges bonyolításának tartja - válaszolta az MTI kérdésére Kármán 
András, a Nemzetgazdasági Minisztérium adózásért felelős államtitkára 
csütörtökön kormányszóvivői tájékoztatón.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">A minimálbért illető kérdésre azt mondta: lesz emelés, mint minden évben, a 
cél, hogy senki nettó keresete ne csökkenjen, de utalt arra, hogy az új 
adórendszert két év alatt vezetik be, így a hatások is hosszabb távon 
jelentkeznek. Járulékcsökkentésre egyelőre nincs lehetőség - mondta.<br><br>A 
kormány olyan bankadót akar bevezetni, amely nem veszélyezteti a szektor 
stabilitását és a bankok hitelezési aktivitását - mondta Kármán András, 
hozzátéve: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter csütörtökön egyeztet 
először a szektor képviselőivel a bankadó kérdésében.</font></p><p><font size="2"><span style="font-family: Arial;">Forrás: </span><a style="font-family: Arial;" href="http://hvg.hu/gazdasag.hazai/20100610_adovaltozasok" target="_blank">HVG.hu</a></font><br></p><br>  ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/koltsegvetes/hirek&cikkid=84]]></guid>
<title><![CDATA[Költségvetés: A parlament elfogadta a kormánytisztviselői törvényt]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/koltsegvetes/hirek&cikkid=84]]></link>
<pubDate>Tue, 08 Jun 2010 19:45:25 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <font size="2"><span style="font-family: Arial; font-weight: bold;">Az állam indoklás nélkül, két hónapos felmondási idővel megszüntetheti a 
kormánytisztviselővé váló köztisztviselők munkaviszonyát június második felétől, 
miután az Országgyűlés kedden elfogadta a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 
törvényjavaslatot. A képviselők a javaslat minősített többséget igénylő 
rendelkezéseit 258 igen és 93 nem szavazattal, míg egyszerű többséget igénylő 
részeit 257 igen, valamint 94 ellenszavazattal fogadta el.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">A törvény átnevezi a köztisztviselők egy bizonyos körét: kormánytisztviselők 
dolgoznának a jövőben a Miniszterelnökségnél, a minisztériumokban, a 
kormányhivatalokban, a központi hivatalokban, valamint ezen utóbbi hivatalok 
területi, helyi szervénél.
</span></font>
<p style="text-align: left; font-family: Arial;"><font size="2">A kormány általános hatáskörű területi 
államigazgatási szervénél, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére 
hatáskörrel rendelkező szervénél, a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a 
büntetés-végrehajtás és a katasztrófavédelem szerveinél, valamint a Nemzeti 
Hírközlési Hatóságnál</font></p><font size="2"><span style="font-family: Arial;">Forrás: </span><a style="font-family: Arial;" href="http://www.mti.hu/cikk/483078/" target="_blank">MTI</a></font><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=83]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Megúszták a nyugdíjpénztárak, befellegzett a kormány adóterveinek]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=83]]></link>
<pubDate>Tue, 08 Jun 2010 10:15:07 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <font size="2"><b style="font-family: Arial;">Mégis békén hagyja a kormány a magánnyugdíjpénztárakat, azaz egyelőre 
biztosan nem államosítják a második pillért, hogy a felhalmozott 
megtakarításokkal csökkentsék az államadósságot és az államháztartási hiányt. A 
lépés mindenképpen káros lett volna, és még ha a legdurvább verziót el is 
vetették, két életben maradt forgatókönyvről az EU és az IMF képviselőinek 
kellett lebeszélnie az új kormányt. Szerencsére sikerült nekik, ezzel viszont 
kútba esett az utolsó lehetőség is az érdemi adócsökkentésre.</b><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">A magánnyugdíjpénztárak államosítása kósza ötletből alig néhány hét alatt már 
szinte tervvé vált, legalábbis a tegnapi pletykák még a kormány előtt heverő 
lehetséges, ámbár meglehetősen vázlatos forgatókönyvekről szóltak. A nagy 
bejelentés viszont elmaradt, Varga Mihály szűkszavúan cáfolta, hogy a 
nyugdíjrendszer átalakításával foglalkozna a kormány. Információink szerint az 
EU és az IMF képviselői is helytelenítették az ötletet, így a kormány kezéből az 
utolsó szalmaszál is kicsúszott, hogy a hiány emelése nélkül megvalósíthassa 
egyik kedvenc kampányígéretét, az adócsökkentést. </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">A fejlemény több mint örömteli, még ha a kormány felsőbb utasításra is vetette 
el a könnyű prédának ígérkező, közel 3000 milliárd forintos magánnyugdíjpénztári 
vagyon rövidlátó felhasználását. Az argentin típusú, totális beolvasztással és 
államosítással járó - és kétségtelenül a legnagyobb rombolást hozó - 
forgatókönyvet a kormány ugyan hamar a papírkosár mélyére száműzte, maradt két 
alternatíva, amelyről csak a nemzetközi szervezetek ellenkezése miatt tett le. 
De miért nem tetszettek ezek sem az IMF-nek? </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">A második pillér szlovák mintára történő megnyitásával és a tagság visszalépésre 
ösztönzésével szépen ellestünk volna északi szomszédainktól egy olyan 
intézkedést, amit az OECD élesen kritizált, az érintett szolgáltatók 
felháborodással fogadtak, a nyugdíjrendszer tőkefedezeti pillérét a célokkal 
összeegyeztethetetlen korlátok közé szorította, és ami a legfontosabb: a tagokat 
a legkevésbé sem mozgósította. Már az is megdöbbentő, hogy ez a megoldás 
egyáltalán felmerült. </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Szerencsére a tapasztalatok szerint nálunk sem 
kellett volna a tagság aktivitásától tartanunk, ha viszont a tervekben szereplő 
ösztönzők mégis működtek volna, és a tagság jelentős része visszalépett volna, 
olyan kérdések merültek volna fel, amelyeket maga Sólyom László is elfelejtett 
átgondolni a pénztárak átalakításáról szóló törvény elbuktatásakor. </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Ki viselné az erőltetett eszközeladások miatti explicit és implicit költségeket? 
Mi lenne a pályakezdők kötelező tagságával, ha most bárki szabadon visszaléphet? 
Az elmúlt egy hét kommunikációja alapján szinte biztos, hogy a kormánynak 
fogalma sem lett volna a válaszokról, miközben a hirtelen megnyert 
adósságcsökkentés hosszú távon többszörösen visszaszállt volna az államra. 
</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Sokkal kevésbé drámai a másik felmerült verzió, a magánnyugdíjpénztári 
rendszer egyetlen állami alap alá terelése, amely így megtarthatta volna a 
tőkefedezeti elvet, a vagyon kezelését pedig ugyanúgy piaci alapon működő 
szolgáltatók végezték volna, mint a jelenlegi pénztári struktúrában. A 
rendszernek hatalmas és elvitathatatlan előnye, már ha normálisan működik, hogy 
a lehető legalacsonyabb költségekkel terhelhetné a tagok megtakarításait a 
centralizált adminisztráció és a jelentős vagyonméret miatt. </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Másfelől 
viszont dicső politikusaink keze ügyébe helyezett volna egy cirka 3000 milliárd 
forintos vagyont kezelő intézményt, de ha ez a politikai kockázat idővel 
elenyésző is, még ott van egy apró bökkenő: a várakozásokkal ellentétben nem 
biztosítaná az államosítás említett rövid távú előnyeit, ami miatt az egész 
mizériába egyáltalán bele akart fogni a kormány. Piaci szakértők szerint az 
államháztartási számlák nyilvántartását előíró európai ESA szabvány alapján 
ugyanis egy ilyen alap nem tartozott volna az államháztartáshoz. </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Az 
ötlet tehát alapos előkészítéssel - egy-két hétnél kicsit több időt rászánva - 
akár hasznos is lehetne a nyugdíjrendszer szempontjából, de egy pillanatra se 
ringassuk magunkat illúziókba, a kormánynak esze ágában sem volt az elmúlt két 
hétben hosszú távú nyugdíjelképzelésekről gondolkodni, az egész kétségbeesett és 
nem egyszer tragikomikus kapkodás célja az volt, hogy valahogy helyet 
csináljanak a fiskális expanziónak. Ehhez úgy tűnik, nem a nyugdíjrendszer ad 
hoc összekutyulásán keresztül vezet az út, ha vezet egyáltalán most út arrafelé. 
</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Annál is inkább, mivel a második pillérből származó deficit kedvezőbb 
elszámolását kis szerencsével maga az EU engedélyezheti, talán nem is a nagyon 
távoli jövőben, így akár "egy csapásra" meg is oldódhat a kormány nagy bánata. 
Kérdéses persze, hogy a statisztikai módszertan változásából fakadó 
hiánycsökkenés mellett a piac simán lenyelné-e, ha a kormány gyorsan "feltölti" 
a deficitet például jelentős adócsökkentéssel, de ez már messzire vezet. Először 
örüljünk annak, hogy a kormány legalább időre letett a nyugdíjrendszer második 
pillérének kinyírásáról. </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Ezzel viszont az érdemi adócsökkentés utolsó 
lehetősége is megszűnt, a napokban felvázolt lehetséges forgatókönyvek az 
adórendszer átalakítására szinte mind parkolópályára állnak, és csak jövőre, de 
az is lehet, hogy 2012-ben kerülhetnek újból terítékre. Az inkább szimbolikus 
változtatások és a csontvázkutató csapat által fellelt 230 milliárd forintos rés 
fedezésére így is össze kell szedni valahonnan a forrást, amit valószínűleg a 
banki különadóval és az államigazgatásban dolgozók egy részének elbocsátásával 
old majd meg a kormány. </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Somi András</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Forrás: </span><a style="font-family: Arial;" href="http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?h=2&amp;k=5&amp;i=134242" target="_blank">Portfolio.hu</a></font><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=82]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Ezek a kormány adótervei]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=82]]></link>
<pubDate>Mon, 07 Jun 2010 17:13:29 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <p>Már rövid távon is radikálisan átalakítaná a Fidesz-kormány az 
adórendszert, hozzányúlnak az szja-hoz, a társasági adóhoz, az 
illetékhez, eltörölnek tucatnyi kisadót, a járulékokat azonban csak a 
második körre hagyják &#8211; tudta meg lapunk több forrásból.</p>
                        <p>A kormánytagok abból az étlapból választanak,
 amelyet egy szűk körű, hetente ülésező munkacsoport készített számukra.
 A pontos számokat kedden ismerteti Orbán Viktor kormányfő, a tervek még
 mindig mozognak, mert sok minden múlik azon, hogy a hétfői, az IMF-fel 
való egyeztetéseken a kabinetnek sikerül-e teljes mértékben maga mellé 
állítania a Valutaalapot. A kulcskérdés, hogy elfogadja-e a szervezet, 
hogy a magánnyugdíjpénztári szektort az államháztartás részévé sorolják 
át, ahogyan azt a kormány szeretné. Ez a lépés idén sok százmilliárd, de
 akár ezermilliárd forintnál is több extrabevételhez juttatná a büdzsét &#8211;
 és pár éven át még évi 300-400 milliárd forintot hozna az állam 
konyhájára, így pedig az államháztartási deficit deklarált megtartása <a href="http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/06/05/letette_jelenteset_a_csontvazbizottsag/" target="_blank" title="Varga: Konszolidált a gazdaság helyzete"><span class="print_anchor"></span></a> mellett el lehetne már idén 
indítani a hároméves adócsökkentési programot.</p>
                        <h3>Nem ismernénk rá az szja-rendszerre<br></h3>
                        <p>A tabudöntés a 
személyijövedelemadó-rendszerben zajlana le. Még két változat fut, a 
kettő közül a jóval nagyobb esélye annak van, hogy egykulcsos 
szja-rendszert vezetnek be. Az adóalap a régi lenne, tehát a bruttó bér,
 nem pedig a mostani szuperbruttó (amikor is a bruttó bért felszorozzák 
1,27-tel és ez az adóalap), és erre vetnének ki 15-20 százalék között 
mozgó adót. Meghagynák az adójóváírás intézményét is, de a mérték és az,
 hogy milyen jövedelemhatárig lehetne igénybe venni, még nem eldöntött. 
(Most az adójóváírással azt érik el, hogy a havi 53 ezer forintnyi 
bruttó bérből nem kell adót fizetni.) Vége lenne az adókedvezményeknek, 
köztük például az önkéntes pénztárinak és a nyugdíj-előtakarékosságinak.
 A gyerekkedvezményt viszont már az első gyerek után visszaállítanák (ma
 csak a legalább három gyereket nevelőknek jár havonta négyezer 
forintnyi adókedvezmény gyerekenként).</p>
                        <p>Bár Szijjártó Péter miniszterelnöki biztos 
tegnap este a 16 százalékos egykulcsos változatról tett említést, mint 
amit a több változat közül megvizsgálnak, forrásaink nem zárták ki, hogy
 ennél magasabb legyen az szja mértéke. &#8222;A cél az, hogy &#8211; amint azt 
Orbán Viktor még a választások előtt meghirdette &#8211; hat év alatt a 
lakossági terheket a régiós szint alá kell vinni, az ütemezés a 
rendelkezésre álló kerettől, praktikusan a magánnyugdíjpénztári ügy 
kimenetelétől függ&#8221; &#8211; érzékeltette egyik forrásunk.</p><p>Nemcsak az szja-rendszerben a bérekre &#8211; szakszerűen az összevont 
jövedelmekre &#8211; kivetett adó változhat, hanem az elkülönülten adózó 
jövedelmek (tőzsdei árfolyamnyereség, kamat, lakásbérbeadás) terhe is. 
18-19 százalékos bérekre kivetett szja-kulcsnál nincs sok értelme 20 
százalékon tartani az elkülönülten adózó jövedelmek adóját, 15-16 
százalékos kulcsnál megint más a helyzet.</p>
                        <p>Egy másik adórendszer terve is pakliban még, 
de ennek rövidtávú bevezetésére talán kisebb az esély: ez a Fidesz és a 
kereszténydemokraták által oly sokszor emlegetett családi típusú adózás 
lenne. Ilyenkor a keresők jövedelmét összeadnák, az egy háztartásba 
sorolt személyekhez &#8222;adózási egységeket&#8221; rendelnének, és az 
összjövedelmet elosztanák az adózási egységek összegével. Így például 
egy kétkeresős, háromgyerekes családban a két szülő jövedelmét 
összeadnák és elosztanák például négy és féllel, és ez alapján 
fizetnének szja-t.</p>
                        <p>Az is nyitott kérdés még, mikortól jöhetne 
akár az egykulcsos szja, akár a családi típusú adózás. Ha valamit nagyon
 meg akar csinálni a Fidesz-kormány, akkor kétharmados parlamenti 
támogatással szinte mindent megtehet, a parlamenti logika nem zárja ki 
azt, hogy egy nagyon sürgős parlamenti eljárással egy hét alatt 
áthajthatják a törvényváltozásokat, így június közepéig ki is 
hirdethetik az új jogszabályokat, vagyis legkorábban augusztus 1-jével 
változhat az szja-rendszer, de lehet a szeptember 1-jei időpont is. A 
politikai szempontok abba az irányba mutatnak, hogy mihamarabb, idén 
jöjjön az új szja-rendszer.</p>
                        <p>Viszont öt hónapra megbolygatni a rendszert 
semmiképpen sem áll összhangban az egyszerűsítés jelszavával, ezért még 
az is lehet, hogy csak 2011. január 1-jével lesz új szja-rendszerünk.</p>
                        <h3>Kevesebb lesz a kisadó, kevesebb lesz a 
társaságiadó-teher<br></h3>
                        <p>A másik fő csapásirány a kisadók erdejének 
megritkítása. Egytucatnyi kisebb terhet törölnének el egy tollvonással. 
Így például a vízkészletgazdálkodási járulékot vagy az erdőfenntartási 
járulékot dobnák ki. A legnagyobb tétel az öröklési illeték eltörlése 
lenne egyenes ági öröklés esetén, legyen szó ingatlan vagy tulajdonrész,
 más vagyontárgy örökléséről.</p>
                        <p>A vállalkozásokra is gondolnak. A 19 
százalékos társasági adóhoz első körben nem nyúlnának, de a csökkentett,
 gyakorlatilag a kisvállalkozásokra szabott kedvezményes adókulcs 
feltételét már megkönnyíthetik. Most 50 millió forintos adóalapig 10 
százalékos társasági adót kell csak fizetni bizonyos feltételek 
teljesítése mellett, ezt a határt 100-200 millió forintig tornászhatják 
fel.</p>
                        <h3>Egy adóemelés, és spórolás a közszférában<br></h3>
                        <p>A programban egy markáns adóemelés bújik meg.
 A bankokra szeretnének extraadót kivetni, a kormány reményei szerint 
százmilliárd forintnál is több pénz folyhat be ebből. (Viszont 
hátrányosan érintheti az egyébként feléleszteni kívánt lakossági 
hitelezést, illetve a bankok nyilván rontani kényszerülnének mindenféle 
kondícióikat.)</p>
                        <p>Még egy igazi ellentételezése merülhet fel az
 adókiengedésnek. Az állami szektorban elbocsátások kezdődhetnek el úgy,
 hogy intézményeket vonnak össze, szüntetnek meg. Ez már idén is 
segíthet a költségvetésnek, ugyanis nemrég fogadták el azt a törvényt, 
amely megkönnyíti a kormánytisztviselők, köztisztviselők elbocsátását. 
Ráadásul sok elbocsátottnak csak kéthavi végkielégítést kell fizetni, 
vagyis azzal, hogy ha már nyáron megszűnik egy közszolga munkahelye, 
azzal már idén is spórol a büdzsé, hiszen a végkielégítés összegénél 
többet takarít meg az állam.</p>
                        <p>Az adóprogramnak a csökkentési része &#8211; 
függően attól, hogy az szja-ban mi lesz az adókulcs, mi lesz az 
adójóváírás összege és hányan élhetnek vele, a gyerekkedvezményt hova 
lövik be &#8211; évente mindenképpen pár százmilliárd forintot vihet el. A 
bankadó és az állami szférában a spórolás ezt a bevételkiesést messze 
nem tudná ellensúlyozni, ezért minden azon áll vagy bukik, hogy mi lesz a
 magánnyugdíjpénztári pénzek sorsa.</p><p>Forrás: <a href="mailto:roland.baksa@mail.index.hu?subject=http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/06/07/ezek_a_kormany_adotervei/&amp;cc=cikkszerzonek@mail.index.hu" onmouseover="fix( this );" onclick="fix( this );">Baksa Roland</a> (www.index.hu)<br></p><p><br></p> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=81]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Egykulcsos, 16 százalékos lehet a szja]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=81]]></link>
<pubDate>Mon, 07 Jun 2010 08:29:51 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <font size="2"><span style="font-family: Arial; font-weight: bold;">A kormány "mérlegelendő lehetőségnek" tekinti az egykulcsos, 16 százalék körüli 
személyijövedelem-adó (szja) bevezetésének lehetőségét.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"></font><p style="font-family: Arial;"><font size="2">A lovasberényi rendkívüli kormányülés második napján tartott 
sajtótájékoztatón Szijjártó Péter szóvivő újságírói kérdésre válaszolva 
hangsúlyozta: az adócsökkentés a kormány által kijelölt egyik fő irány.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">"A kormány előtt levő és mérlegelendő variációk közül az egyik egy 
egykulcsos, 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadó rendszer. Amikor a 
kormány ezt elemzi, azt is vizsgálat alá veszi, hogy a családi elemek miként 
tudnak, vagy tudnának abban megjelenni". Az átalakítás és a bevezetés időpontja 
is "a mérlegelendő szempontok között van." Azok a szempontok, amelyeket a Fidesz 
és a KDNP gazdaságpolitikájának homlokterébe helyezett, vissza kell, hogy 
köszönjenek az új adórendszerben is. "Ez is a mérlegelés része".</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">A kormányprogramban az állt, hogy csökkenteni kell az adónemek számát, 
egyszerűsíteni az adóbevallásokat, szélesíteni az egyszerűsített adózási 
módozatok körét, egyszerűsíteni kell, vagy kiiktatni a hosszú és bonyodalmas 
előzetes hivatali engedélyezéseket is, csökkenteni az adó- és statisztikai 
adminisztrációt.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Egy februári tévéinterjúban Orbán Viktor, a Fidesz elnöke még arról beszélt, 
nem lehet egykulcsos az adórendszer, több kategóriára van szükség, és az 
adórendszernek figyelembe kell vennie, hogy a megkeresett összegből hányan 
élnek.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Varga Mihály államtitkár 2009. szeptember végén a 47. közgazdász 
vándorgyűlésen fejtette ki azt az álláspontját, hogy a költségvetési kiadások 
kontrollja és 45 százalékos GDP újraelosztási arány mellett bevezethető az 
egykulcsos adó, amelynek már alacsonyabbnak kell lennie a Fidesz-kormány által 
tervezett 21-22 százaléknál.</font></p><p><font size="2"><span style="font-family: Arial;">Forrás: </span><a style="font-family: Arial;" href="http://www.hir24.hu/gazdasag/78634/egykulcsos-16-szazalekos-lehet-a-szja.html" target="_blank">www.hir24.hu</a></font><br></p><br>  ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/koltsegvetes/hirek&cikkid=80]]></guid>
<title><![CDATA[Költségvetés:  Villámrajt és várakozás Az Orbán-kormány startja]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/koltsegvetes/hirek&cikkid=80]]></link>
<pubDate>Thu, 03 Jun 2010 14:16:45 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ Életpálya? Kötélpálya! De nem felvonó! &#8211; ez a szóvicc terjed a 
minisztériumokban, amióta ismertté vált, hogy a parlamenti eskütétellel 
múlt szombaton hivatalba lépett második Orbán-kormány gyökeresen 
átalakítja a központi igazgatást. A Fidesz vezető politikusai 
közszolgálati életpálya modellről beszélnek, magas szakmai nívóról. Az 
Országgyűlés elé mégis olyan törvénymódosítás kerül, amely lehetővé 
teszi, hogy bárkit indoklás nélkül elbocsássanak, kivéve a gyesen/gyeden
 lévőket, gyermeküket otthon ápolókat. &#8222;Szetey Gábor mind a tíz ujját 
megnyalta volna, ha ezt megéri. A Fidesz az ő biznisz-modelljét 
fejleszti tökélyre, hiszen Szetey csak annyit akart, hogy &#187;nehéz 
bemenet, könnyű kimenet&#171;, a kormány pedig a &#187;könnyű bemenet, könnyű 
kimenet&#171; elvét érvényesíti&#8221; &#8211; fogalmazott a Figyelőnek egy neve 
elhallgatását kérő vezető minisztériumi tisztviselő. Szetey Gábor a 
Gyurcsány-kabinet személyügyi államtitkáraként valóban az üzleti élet 
hr-modelljét akarta a közigazgatásban bevezetni, azaz minőség 
menedzsmentet és kötelező teljesítményértékelést, de elbukott a tárcák 
ellenállásán, s 2008-ban lemondott.<br><br><span style="font-weight: bold;">ÖNGÓL.</span> A közszférában már azt is
 visszásnak találták, hogy az állások betöltésénél a Fidesz eltörölte a 
szakmaiság garanciájának tekintett pályáztatás és versenyvizsga 
követelményét. Ezeket minőségi szűrőként, a &#8222;nehéz bemenet&#8221; jegyében 
minden fejlett demokráciában alkalmazzák. A beterjesztett változtatások 
nyomán az új kormány gyakorlatilag azt juttat pozícióhoz, akit akar.<br><br>Az
 MSZP és a szakszervezetek tiltakozására a parlament előtt lévő, a 
köztisztviselőket kormánytisztviselőkké minősítő javaslathoz a Fidesz 
módosító indítványt nyújtott be, amit azonban kedden részben visszavont.
 A gyesen/gyeden lévők és gyermeküket ápolók ugyan védelmet élveznek, a 
többiektől azonban két hónapos felmondási idővel indoklás nélkül 
&#8222;megszabadulhatnak&#8221;. Munkajogi szakértők szerint kodifikációs 
szempontból ezzel máris öngólt lőtt az új kabinet.<br> <br> A kismamákat
 illetően a kormány nem is tehetett mást, kénytelen volt a korábbi 
törvényjavaslatot korrigálni, hiszen súlyos presztízsveszteség lett 
volna a számára, ha Sólyom László köztársasági elnök nem írja alá a 
törvényt, s előzetes normakontrollra küldi az Alkotmánybírósághoz. 
Másfelől, igen rosszul vette volna ki magát, hogy éppen a család- és 
gyermekcentrikus jelszavakat hangoztató politikai erő nem kíméli a 
gyesen/gyeden lévőket sem. Az indoklás nélküli elbocsátás azonban 
továbbra is aggályos alkotmányjogilag. Navracsics Tibor közigazgatási 
miniszter a vitához annyit tett hozzá a múlt heti bizottsági 
meghallgatásai egyikén, hogy rosszul értelmezett életpályamodell az, 
amely úgy fogja fel a köztisztviselői státust, hogy ha valaki egyszer 
bekerül a karba, onnan ki nem kerülhet, akkor sem, ha nem végzi jól a 
munkáját.<br><br>Forrásaink szerint mindenesetre a kabinet, az eredeti 
terveknek megfelelően, több ezres személycserét hajt végre az 
elkövetkező hetekben. A listák &#8211; híreink szerint &#8211; már hetek óta 
megvannak, ez alapján dől el, ki megy, ki marad. A megszűnésre ítélt 
kancellárián a valamivel 600 fölötti köztisztviselő közül legföljebb 
mintegy 50-nek a munkájára számítanak továbbra is, de a csúcstárcáknál 
is harmadára apad a létszám. A személyi állomány csökkentésére 
vitathatatlanul szükség van, az ország képtelen a túlméretezett 
apparátus eltartására. Erre figyelmeztetett a napokban Sárközy Tamás 
jogász professzor is egy írásában. A központi adminisztráció 
modernizációs koncepciójának kidolgozásával többször is megbízott 
jogtudós szerint azonban a könnyített felmondás nem biztos, hogy javítja
 az apparátus teljesítményét. &#8222;A politikai indíttatású tapasztalatlan 
emberek tömeges behozatala további színvonalesést okozhat az elmúlt 
évtizedek politikai harcaiban amúgy is meggyengült állomány munkájában&#8221; &#8211;
 figyelmeztetett Sárközy. Ráadásul az apparátusnak nemzetközi szinten is
 bizonyítania kell majd, hiszen 2011. január 1-jétől Magyarország látja 
el az Európai Unió soros elnökségi tisztét.<br><br>A kormány 
természetesen joggal alakítja saját ízlése szerint a személyzeti 
politikáját. A Medgyessy-kabinet 2002-es hivatalba lépésekor is több 
ezer embert bocsátottak el, s akkor sem nagyon ügyeltek a látszatra. 
Most legfeljebb annyi a különbség, hogy Orbán Viktor és kormánya nyíltan
 eltörölte a minőségi kritériumokat, s a &#8222;félhivatalos&#8221; hírek szerint 
egyetlen személy &#8211; Gál András Levente, a közigazgatási és igazságügyi 
tárca államtitkára &#8211; kezébe adott minden döntési jogosítványt. (Az 
államtitkárok, köztük Gál András Levente kinevezése lapzártánk után 
várható.)<br><br>Minisztériumi osztályvezetőktől felfelé tehát 
valamennyi vezető kinevezéséről a végső szót Navracsics Tibor leendő 
közigazgatási államtitkára mondja ki. Gál András Levente egyébként az 
első Orbán-kormány idején Pokorni Zoltán oktatási miniszter mellett 
tevékenykedett ugyancsak államtitkári rangban, 2008 óta pedig a Magyar 
Rádió Közalapítvány elnökhelyettese. A sajtó múlt héten kezdte el 
feszegetni, hogy a 2002-es kormányváltást követően saját ügyvédi irodát 
nyitó leendő államtitkár off-shore gyanús cégek kézbesítési megbízottja.
 Gál András Levente megkeresésünkre a Magyar Nemzetnek adott 
nyilatkozatára hivatkozott, amelyben visszautasította a vádakat. &#8222;Magam 
is készen állok arra, hogy amennyiben alkalmasnak találnak, részt vegyek
 a magyar közigazgatás fejlesztésében, működőképességének 
helyreállításában. Ám hogy felkérnek-e bármilyen tisztségre, az később 
derül ki&#8221; &#8211; mondta. A támadásokra úgy reagált, hogy mielőtt bárki 
szabályszerű ügyvédi működését kétes gazdasági megfontolásokkal hozná 
összefüggésbe anélkül, hogy a legcsekélyebb mértékben is ismernék, 
érdemes elmondania a valóságot. &#8222;A vádaskodások lényege az, hogy 
ügyfelei között külföldi, vagy akár off-shore cég tulajdonában álló, de 
magyar székhelyű társaság is akad. Ez nem jogellenes, az ügyvédi etikai 
normákat sem sérti&#8221; &#8211; hangsúlyozta, s külön kiemelte, személy szerint 
neki nincs off-shore társasága. <br><br>&#8222;Célkeresztbe&#8221; kerülhet egy 
másik jelölt is: Nagy Róza, aki (lapzártánk idején) a Nemzetgazdasági 
Minisztérium közigazgatási államtitkári posztjának várományosa. Ő már az
 első Orbán-kormány idején is Matolcsy György államtitkára volt. 
Másrészt viszont Molnár Lajos volt szabad demokrata egészségügyi 
miniszter feleségének a testvére. A történet szálai ott &#8222;kuszálódnak 
össze&#8221;, hogy Nagy Rózát már Molnár lemondását követően, 2007-től a 
Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Kht. stratégiai 
igazgatójának nevezték ki. Akármilyen különös is, de ezek után éppen a 
Fidesz hévízi elnöke, Papp Gábor, illetve három önkormányzati képviselő 
tett feljelentést 2009-ben ismeretlen tettes ellen a Zala Megyei 
Főügyészségen és a Zala Megyei Rendőr-főkapitányságon, mégpedig a Hír TV
 egyik tényfeltáró műsorának vetítését követően, mondván, a 
rendelkezésre álló dokumentumok szerint bűncselekményre utalhat a 
gyógyfürdő elmúlt három évének gazdálkodása.<br><br>Hegedűs Lajos, a 
gyógyfürdő ügyvezető igazgatója politikai támadásnak minősítette a 
feljelentést. Szerinte a &#8222;képviselőknek módja volt betekinteni az 
intézmény irataiba, s az elmúlt években maguk is jóváhagyták az üzleti 
terveket és hitelfelvételeket. Legutóbb is mind a négy képviselő 
megszavazta azt a pluszköltséget, ami a tófürdő rekonstrukciójához még 
szükséges volt.&#8221; Vélhetően a helyi Fidesz az egykori liberális 
minisztert akarta támadni, s a feljelentők nem voltak tisztában azzal, 
hogy nemcsak Molnár rokonáról van szó, hanem egy személyben Matolcsy 
bizalmi emberéről is, akit ebben a ciklusban újra maga mellé akar venni.
 Nagy Rózát lapzártánkig nem sikerült elérni.<br><br>Az új kormánynak 
mindazonáltal nem csupán személyi kérdésekben kell mielőbb tisztáznia a 
helyzetet. Orbán Viktornak és csapatának a múlt héten egy technikai 
szabállyal &#8222;keresztbetett&#8221; a leköszönt Bajnai-kabinet. Molnár Csaba 
kancelláriaminiszter hozott ugyanis egy rendeletet, amely előírta, hogy 
az Orbán-kormány tértivevényes levélben, írásban tájékoztassa a búcsúzó 
tárcavezetőket, mikor kívánnak sort keríteni az átadás-átvételre. Ez 
apró fricska volt, reakció arra a napokban elfogadott törvényre, amely 
arról rendelkezett, hogy szó sem lehet az eddigi laza baráti 
beszélgetést idéző hivatali átadásról. Az Orbán-kabinet szigorú tartalmi
 szempontok szerint készült mérleget akar, s az új tárcavezetők szabják 
meg az átadás idejét is.<br><br>Forrás: <a href="http://www.fn.hu/">Figyelő</a><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/koltsegvetes/hirek&cikkid=79]]></guid>
<title><![CDATA[Költségvetés: Vaskézzel alakítják át a közszférát]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/koltsegvetes/hirek&cikkid=79]]></link>
<pubDate>Wed, 02 Jun 2010 18:26:56 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <p>A szakszervezetek múlt heti erőteljes tiltakozásának annyi hozadéka  
mindenképpen volt, hogy legalább a munka törvénykönyve által minden  
munkavállalónak biztosított felmondási védelem megilleti majd a  
formálódó új közigazgatásban dolgozókat. Az eredetileg még a két kormány
  közti interregnumban önálló képviselői indítványként benyújtott  
törvényjavaslat szerint ugyanis a két hónapos felmondási időszak  
megállapításánál sem a betegszabadságot, sem a gyest vagy gyedet nem  
lehetett volna figyelembe venni az elbocsátáskor.</p>
                        <p>A törvénytervezet  benyújtóinak elképzelése 
szerint a miniszterelnökségnél, a  minisztériumokban, a 
kormányhivatalokban, a központi hivatalokban,  valamint ezen utóbbi 
hivatalok területi, helyi szervénél, a kormány  általános hatáskörű 
területi államigazgatási szervénél, a helyi  önkormányzatok 
törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező  szervénél, a 
rendőrség, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás  és a 
katasztrófavédelem szerveinél, valamint a Nemzeti Hírközlési  Hatóságnál
 dolgozó köztisztviselőket nevezné át kormánytisztviselőkké,  de 
rendelkezik a fenti intézményeknél a tanácsadók, főtanácsadók,  
tanácsosok kinevezési feltételeiről és javadalmazásáról is.</p>
                        <p>Egyelőre  azt próbáljuk kitalálni, hogy az új
 kormányzati struktúrában vajon  melyik minisztériummal vehetnénk föl a 
kapcsolatot az eddig elmulasztott  érdekegyeztetés mielőbbi megkezdése 
érdekében - mondta <a href="http://www.napi.hu/" target="_blank" title="napiG">a Napi<span class="print_anchor"> [1]</span></a> 
érdeklődésére Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés  
elnöke, egyben az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának
  soros elnöke.</p><p>Mivel egyelőre még azt sem tudjuk, hogy pontosan  mekkora dolgozói 
körre szeretné kiterjeszteni a jogszabály hatályát az  új kormány, ezért
 az is megbecsülhetetlen, hogy a törvény által  rögzített új 
illetményrendszer milyen terhet róna az érintett  intézmények, hivatalok
 költségvetésére - tette hozzá.</p>
                        <p>A  tegnapi szavazás során a ház 298 igen, 61 
nem szavazat mellett fogadta  el a törvényjavaslathoz benyújtott, az 
előterjesztő által támogatott  fideszes módosító indítványokat. A Fidesz
 és a KDNP mellett igennel  voksolt az LMP, a Jobbik-frakció nagyobbik 
része; nem gombot nyomott a  jobbikosok kisebbik csoportja és az 
MSZP-frakció.</p><p>Forrás: <a href="http://index.hu"><span style="text-decoration: underline;">www.index.hu</span></a><br></p> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=78]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Az is csoda, ha 2012-re lesz adóreform]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=78]]></link>
<pubDate>Tue, 01 Jun 2010 12:53:38 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ Szakértők egybehangzó állítása szerint az adókulcsok, sávhatárok 
tologatása, a kedvezmények és kivételek megszüntetése nem tartozik ebbe a
 kategóriába és az ilyen szintű módosítások igen kis hatásfokúak a 
versenyképesség javítását illetően.
                        <p>A költségvetési oldalt érintő érdemi 
kiadáscsökkentés nélkül pusztán a GDP-növekedéssel számolva négy év 
alatt is nagyságrendileg csak 400 milliárd forint mozgástér keletkezhet,
 amit adócsökkentésre lehetne fordítani - mondta Akar László, a GKI 
Gazdaságkutató elnöke azon a műhelymegbeszélésen, amely Felcsuti Péter, a
 Raiffeisen Bank vezérigazgatója szervezésében jött létre.</p>
                        <p>A versenytársakhoz képest egyértelműen magas a
 makroszintű adóteher, s ma már nemcsak Szlovákia vagy Lengyelország 
számít versenytársnak, hanem Románia és Bulgária is. Összességében 
szűkös adóalapok mellett széttagolt, bürokratikus rendszert sikerült 
kialakítani - véli László Csaba, a KPMG partnere, volt pénzügyminiszter.</p><p>Azzal senki sem vitatkozik, hogy a béreket terhelő adó és az adóék 
régiós, de uniós szinten is nagyon magas, de azzal a hamis illúzióval is
 le kell számolni, hogy Magyarországon alacsony a társaságokat terhelő 
adó. Ez a társasági adó esetében így van ugyan, de ha az iparűzési adó 
terhét is beszámítjuk, akkor az már jelentősen megdobja a terhelést. 
Olyan társaság is van, amelynek összevont terhelése negyven százalék 
körül van - mutatott rá László Csaba, megjegyezve, hogy nyilván nem ez 
az átlag. A 25 százalék körül alakuló terhelés viszont nem annyira 
ritka, és ez már nem mondható versenyképesnek régiós szinten.</p>
                        <p>Az adótörvények olyan állapotban vannak - a 
folyamatos, helyenként értelmetlen módosítások miatt -, hogy az már nem 
javítható - mondta Bogdán Tibor ügyvéd. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst 
&amp; Young tanácsadója szerint egyenesen gyalázatos, amilyen minőségben
 az adótörvények módosítása zajlik. Ma az is problémát okozhat, hogy 
egyáltalán mi tekinthető hatályos szövegnek, hiszen a jogszabályok már 
követhetetlenül lépnek hatályba. A megoldás az lenne, ha további 
foltozás helyett újraírnák a szabályokat.</p>
                        <p>Ezzel azokat az alapokat is le lehetne 
fektetni, ami egy gyökeresen más adópolitikához kell - adott esetben a 
családi adózás alkalmazásához. E folyamat azonban - jóllehet maga a 
törvény megírása túl sok időt nem vesz igénybe - csak évek alatt mehet 
végbe. Újra kell ugyanis gondolni a különböző jövedelmek - tőke, 
osztalék, bér -, a társadalom és egészségbiztosítás járulékainak 
kezelését. Összességében az is csoda lenne, ha 2012-re elkészülhetne egy
 új, átlátható és korszerű adórendszer.</p><p><a href="http://www.napi.hu/" target="_blank">Napi Gazdaság</a></p> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/egeszsegugy/hirek&cikkid=77]]></guid>
<title><![CDATA[Egészségügy: Gyógyuló egészségügy - Megmarad az egységes biztosító]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/egeszsegugy/hirek&cikkid=77]]></link>
<pubDate>Tue, 01 Jun 2010 12:45:05 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ Biztosnak tűnik, hogy nem lesz feltétel nélküli konszolidáció, 
valószínűleg azt a szerkezetátalakításhoz kötik. A lakosság egészségi 
állapota indokolja a kórházi kapacitások nagyságát, de a programalkotók 
elképzelhetőnek tartják, hogy a 65 milliárdos kórházi adósságrendezés 
fejében az állam átveszi és köztulajdonú társaságként működteti az 
önkormányzati tulajdonban lévő kórházakat.<br><br>Az intézmények egységes nemzeti egészségügyi szolgálatként gyógyítanak, 
finanszírozásukat egy megerősített ellenőrző hálózattal működő egységes 
biztosító végzi. Megerősítik a háziorvosi szolgálatot, a szakrendelőket,
 az ÁNTSZ-t, kiemelten kezelik a népegészségügyet, és csökkentik az 
adminisztrációt. A fiatal orvosokat nem rendelettel, a fizetések 
emelésével kívánják itthon tartani. Módosítják a gyógyszertörvényt.
<br><br>Szerző: <b>Nógrádi Tóth Erzsébet</b><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=76]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Szijjártó: <br>Lesz adócsökkentés!]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=76]]></link>
<pubDate>Mon, 31 May 2010 15:03:03 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ Mint ismert, ma zajlik le hivatalos keretek között a kormányzati 
átadás-átvétel, amelynek során a leköszönő miniszterek személyesen adják
 át a több ezer oldalra rúgó dokumentum-halmazt a frissen felesküdött 
minisztereknek.<br><br>A belügyminiszter is megkezdi ma az átadás-átvételt, a meglévő tervekből
 pedig valószínűleg azt a tervet teszi le az asztalra az új tárcavezető,
 amivel a leginkább biztosítható, hogy két héten belül rend legyen ott 
is, ahol eddig ez csak a "remények szintjén valósulhatott meg" &#8211; reagált
 a <a target="_blank" href="http://www.dunatv.hu/itthon/szijjarto6-8.html">Duna Televízió </a>közbiztonságot
 érintő felvetésére  <a href="http://vg.hu/nevtar/szijjarto-peter">Szijjártó
 Péter</a>  miniszterelnöki szóvivő a csatorna Hattól nyolcig című 
műsorában. 
<p>Ami Szlovákiának a magyar állampolgársági törvény módosítása miatti 
tiltakozását illeti, arra Szijjártó Péter úgy reagált: mindenekelőtt 
óriási siker a kettős állampolgárság. Régen nem állt elő ugyanis az a 
helyzet, hogy egy nemzetstratégia szempontból ilyen fontos ügyben a hét 
szomszédos országból hatnak ne lett volna semmilyen problémája a magyar 
döntéssel. A politikus érvelése szerint egyedül Szlovákiának van 
problémája.</p>
<p>A gazdaságpolitika várható lépéseit firtató kérdésre Szijjártó Péter 
úgy reagált: nem terveznek adóemelést a fogyasztói típusú adók területén
 sem, szemben azzal, ami néhány médiumban megjelent ezzel kapcsolatban. A
 sajtó egy része vélhetően félreértette és ennek nyomán félremagyarázta 
 <a href="http://vg.hu/nevtar/matolcsy-gyorgy">Matolcsy György</a>  
nemzetgazdasági miniszter szavait. Szijjártó Péter leszögezte: lesz 
adócsökkentés, de semmifajta adóemelésről nem volt és nincs is szó.</p><div class="keretes-kiemeles">
	
	<div class="keretes-content">
		<h4>Az államháztartási törvény módosítását javasolja a Költségvetési 
Tanács</h4>
		A testület közleménye szerint a Pénzügyminisztériummal folytatott 
szakértői szintű konzultációk eredményeit is felhasználva javasolják, 
hogy a külső tételek jegyzéke és meghatározása még a költségvetési 
tervezés előtt egyértelművé váljék. Azt is kezdeményezik, hogy a 
költségvetési törvényjavaslatot a kormány a benyújtás pillanatában 
hatályos törvényeknek megfelelő formában és tartalommal legyen köteles 
benyújtani.
	</div>
</div><br><div class="szerzo">Szerző: <b>Duna
 Televízió</b></div>
					

		<!-- AS 2353 --><script type="text/javascript">
sas_pageid='11534/84940';	// Page : vgo.hu/vgo_egyeb
sas_formatid=5380;		// Format : PF - Cikk alatti szöveges/képes doboz 385x200
sas_target='';			// Targeting
SmartAdServer(sas_pageid,sas_formatid,sas_target);
</script><script type="text/javascript" src="http://www2.smartadserver.com/call/pubj/11534/84940/5380/S/15403208/?"></script>
<noscript>
<a href="http://www2.smartadserver.com/call/pubjumpi/11534/84940/5380/S/[timestamp]/?">
<img src="http://www2.smartadserver.com/call/pubi/11534/84940/5380/S/[timestamp]/?" border="0" alt="" /></a>
</noscript>


		<div class="mb20 cf">
			
		<br></div><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/egeszsegugy/hirek&cikkid=75]]></guid>
<title><![CDATA[Egészségügy: Potom pénz: százmilliárdal kezdődik az egészségügy konszolidálása]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/egeszsegugy/hirek&cikkid=75]]></link>
<pubDate>Mon, 31 May 2010 14:58:29 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ A most először&nbsp;felálló humán minisztériumhoz tartozik majd az oktatás, a
 kultúra, a sport, a szociális és az egésszégügyi ágazat. A 
csúcsminisztériumot Réthelyi Miklós, a Semmelweis Egyetem Anatómiai 
Intézetének professzora irányítja. Hírek szerint az egészségügyi 
ágazatot vezető államtitkár pedig Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem 
Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatója lesz.<br><br>Szakértők szerint a konszolidációhoz szükséges 600 milliárd hatoda 
juthat csak rövid távon az ágazatba. A kormányzó Fidesz egészségügyi 
programjából az tűnik ki, hogy megerősíti a háziorvosi rendszert, 
csúcstechnológiát telepít a szakrendelői hálózatba, hogy így 
tehermentesítse a kórházakat. E célból forrás átcsoportosítások 
várhatók.
<p>Jelentős lépésnek tűnik, hogy kiépítenék az egységes állami 
egészségügyi szolgálatot úgy, hogy a meglévő állami intézménynek mellé 
átvenné az önkormányzatoktól a nehéz anyagi helyzetbe kerülő gyógyító 
intézményeket. A szakorvosjelölteket pedig a jövedelmek növelésével, nem
 pedig rendeletben előírt kényszerrel ösztönözné az itthon maradásra. Ez
 persze fölveti a többi egészségügyi dolgozó jövedelmének növelését is.</p>
<p>A kormány egészségügyi programja várhatóan támogatja majd a hazai 
generikus (lejárt szabadalmi védettségű) kémiai készítmények és a 
biotechnológiával előállított szerek másolatainak, a biosimiler 
orvosságoknak a gyártását és forgalmazását. <br></p>     <!-- Potom pénz: százmilliárdal kezdődik az egészségügy konszolidálásaHolnap hallgatja meg a parlament egészségügyi bizottsága a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kijelölt miniszterét, aki várhatóan a testület elé tárja majd az új felállású minisztériumhoz tartozó egészségügyben várható változásokat.Újabb reformlépések várhatók az egészségügyben - állítja az Equilor Befektetési Zrt. Legfrissebb elemzésében feltárta a gyógyító intézményrendszer jelenlegi problémáit és felvázolta az új kormány várható lépéseit.Világgazdaság Online-->

							<div class="szerzo">Szerző: <b>Világgazdaság Online</b></div><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=74]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Államosítanák a magán-nyugdíjpénztárakat?]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=74]]></link>
<pubDate>Mon, 31 May 2010 14:48:39 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <p>Javában folyik az ötletelés a Fideszben, hogyan lehetne tágítani a 
kormány gazdaságpolitikai mozgásterét, illetve hogy milyen gazdasági 
lépéseket vállaljon a napokban felállt kabinet. Ebben az ötletbörzében &#8211;
 helyzetéből fakadóan &#8211; élen jár a Matolcsy György által vezetett 
nemzetgazdasági minisztérium. A gazdasági csúcsminiszter több emberrel 
is konzultál a lehetőségekről és teendőkről.</p>
                        <p>Több forrásunk által megerősített információ 
szerint újra előkerült az az &#8211; amúgy az elmúlt egy-két évben a 
nyugdíjszakértői körökben már felmerült &#8211; gondolat, hogy érdemes lenne 
államosítani a magánnyugdíjpénztárakat, vagy ha ez nem megy, lehetővé 
kellene tenni a pénztártagoknak, hogy teljesen visszaléphessenek az 
állami nyugdíjpillérbe.</p>
                        <p>Keveset tudni azonban arról, hogy a Fideszben
 mekkora támogatottságot élvezne a magánnyugdíjpénztáraknál levő pénzek 
ilyen vagy olyan módon történő állami kézbe vétele. Egyik forrásunk 
szerint Matolcsy megfontolandónak tartja az ötletet, más szerint viszont
 a Fidesz felső gazdaságpolitikai köreiben többségben vannak, akik 
károsnak tartják, harmadik, kormánypárti forrásunk semmit sem árult el 
az esélyekről.</p><h3>Fókuszban a költségvetési hiány és államadósság<br></h3>
                        <p>Az ötlet pártfogói azzal érvelnek, hogy a 
magánnyugdíjpénztárak miatt ma Magyarországon évente durván a GDP két 
százalékával nagyobb a kimutatásokban a költségvetési hiány, mint ha nem
 csináltunk volna nyugdíjreformot. Ez a többlet két tételből áll össze: 
évente a GDP 1,3&#8211;1,4 százalékának megfelelő pénz, 340&#8211;370 milliárd 
forint a magánnyugdíjpénztárakhoz folyik be a pénztártagok járulékából, 
és ez hiányzik az állami nyugdíjkasszából. Ezt fejeli meg az a GDP 
0,6&#8211;0,7 százalékára rúgó kamatkiadás, amit a fenti hiány miatt 
kibocsotátott állampapírok hozamaként fizet az állam a befektetőknek.</p>
                        <p>Ráadásul az 1998-ban felállított 
magánnyugdíj-pénztári rendszer miatt az államadósság is nagyobb, 
szakértők a nyolcvan százalék körüli GDP-arányos államadósságból 
tíz-tizenegy százalékra teszik a nyugdíjreform miatti államadósságrészt.</p>
                        <p>Vagyis amikor a befektetők vagy az Európai 
Unió vezetői azt nézik, mennyi is a statisztikákban levő költségvetési 
hiány és államadósság, és ettől függően hoznak döntéseket, fektetik be 
pénzüket egyik vagy másik országba, indítanak eljárást túlzott 
államháztartási deficit miatt, akkor&nbsp;&#8211;&nbsp;mi&nbsp;érvelnek a javaslat 
forszírozói&nbsp;&#8211;&nbsp;elvileg hátrányban vagyunk azokkal az országokkal, például
 Németországgal, Csehországgal szemben, amelyek nem csináltak 
nyugdíjreformot. Holott a tőkefedezeti elvű magánnyugdíjrendszer 
jótékony hatást gyakorol egy ország közpénzügyeinek hosszú távú 
fenntarthatóságára, de&nbsp;&nbsp;a befektetők egy&nbsp;adott pillanatban mégsem ezt, 
hanem a pillanatnyi számokat nézik.</p>
                        <h3>Államosítás a kapitalizmusban?<br></h3>
                        <p>Elvileg két módja lehet a magánpénztári 
vagyon állami pillérbe való transzferálásának. Az egyik az, hogy&nbsp;a 
parlament&nbsp;egy tollvonással megszüntetné a pénztárakat, és az ott 
felgyűlt megtakarításokat az állami nyugdíjkassza kezelné tovább, azok 
nem vesznének el. (Argentínában így cselekedtek 2008 őszén, a pénzügyi 
világválság tombolásakor, a terv kiszivárgása utáni három napban 
huszonöt százalékot esett is a tőzsde, története legnagyobb háromnapos 
veszteségét szenvedve el &#8211; igaz, nehéz elkülöníteni, a mélyrepülés 
mennyire írható általában a válság és mennyire a befektetőknek nem 
tetsző lépés számlájára).</p>
                        <p>De kérdés, hogy egy ilyen megoldás jogilag 
egyáltalán lehetséges-e. Ha nem, úgy kézenfekvő megoldás lehet 
megengedni a magánnyugdíjpénztári tagoknak, hogy maguk lépjenek vissza 
az állami pillérbe, és ezt valamivel ösztönözheti is a kormány.</p>
                        <p>Utóbbi megoldásért nem is kell messze 
visszamenni az időben, 2009 közepétől év végéig az ötvenkét év feletti 
magánnyugdíj-pénztári tagoknak a leköszönő kormány megnyitotta a 
visszalépés lehetőségét, és minden második ember élt is a lehetőséggel. 
Igaz, tavaly a szlovákok is ezt az utat választották, de ott kevesen 
léptek vissza, vagyis korántsem lehet megítélni, mekkora tömeget 
mozgatna meg a visszalépés megnyitása.</p><p>Forrás: Baksa Roland, Jenei Miklós&nbsp; <a href="mailto:jeneimiklos@yahoo.com?subject=http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/05/31/allamositanak_a_magannyugdijpenztarakat/&amp;cc=cikkszerzonek@mail.index.hu" onmouseover="fix( this );" onclick="fix( this );">Index.hu<br></a></p><p><br></p> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/koltsegvetes/hirek&cikkid=73]]></guid>
<title><![CDATA[Költségvetés: Teljes a bizonytalanság a köztisztviselők között]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/koltsegvetes/hirek&cikkid=73]]></link>
<pubDate>Fri, 28 May 2010 13:47:10 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <font size="2"><span style="font-family: Arial; font-weight: bold;">A köztisztviselők körében nagy a bizonytalanság a kormánytisztviselők 
jogállásáról szóló törvényjavaslat benyújtása után, amelynek értelmében az állam 
a jelenleginél jóval könnyebben elbocsáthatja majd köztisztviselőt. A 
szakszervezetek egyeztetést akarnak a kérdésről, a munkajogász szerint pedig 
feleslegesnek tűnik a szigorítás.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">A Navracsics Tibor (Fidesz), Répássy Róbert (Fidesz) és Rétvári Bence (KDNP) 
által jegyzett javaslat szerint a közalkalmazotti törvény alá tartozó 
foglalkoztatottak közszolgálati jogviszonya kormánytisztviselői jogviszonnyá 
alakulna át,&nbsp;emellett szűkül a vezetői munkakörök lehetséges száma, bevezetnék a 
közigazgatási (fő)tanácsadói címet, a jogellenesen elbocsátott köztisztviselő 
pedig a munkáltatói jogsértés súlyához igazodó átalány kártérítésre lesz 
jogosult.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">A törvény hatálya a központi államigazgatási szervekre, a 
kormányhivatalokra és a rendvédelmi szervek nem hivatásos állományú tagjaira 
terjed ki. Nem érinti viszont az autonóm államigazgatási szerveket és a helyi 
önkormányzatokat.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">A "hatékony és költségtakarékos, demokratikus, 
pártsemleges és hazaszerető, a Magyar Köztársaság érdekeit és a közjót a 
legmegfelelőbben szolgáló központi közigazgatás kialakítása érdekében" 
benyújtott javaslat által előre vetített legnagyobb változás kétségtelenül a 
"jogviszony megszüntetés feltételeinek rugalmasabbá tételével" kapcsolatos. 
Lehetővé tenné ugyanis az indokolás nélküli, 2 hónapos felmentési idővel való 
elbocsátást.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Az előterjesztők szerint az államot is meg kell hogy illesse 
az a jog, mely szerint legalább olyan feltételekkel szüntethesse meg a 
jogviszonyt, mint a kormánytisztviselő. Az indoklás szerint "nincs alkotmányos, 
célszerűségi vagy etikai alapja annak, hogy a köztisztviselők a többi 
foglalkoztatotthoz képest - éppen az állammal szemben - kiemelt védelmet 
élvezzenek és de facto felmenthetetlenné váljanak az állami feladatok 
végrehajtása során". Sőt, a szöveg szerint részben éppen ez a kiemelt védelem 
vezetett ahhoz a helyzethez, hogy a magyar közigazgatás hatékonysága alacsony és 
a közmegítélése rossz.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Jelenleg a köztisztviselő bármikor, indokolás 
nélkül 2 hónap lemondási idővel megszüntetheti jogviszonyát, amely adott esetben 
egy állami feladat ellátását is veszélyeztetheti - szól az érvelés, hozzátéve, 
hogy ezzel szemben az állam csak "a mai bírói gyakorlat szerint lényegében 
alkalmazhatatlan" hivatkozásokkal szüntetheti meg a közszolgálati 
jogviszonyt.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><strong style="font-family: Arial;">A szakszervezeteknek nem tetszik</strong><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">A 
tervezet finoman szólva sem nyerte el a szakszervezeti vezetők tetszését, akik 
nyílt levélben hívták föl a figyelmet a politika egyeztetési kötelezettségére. A 
közlemény elsősorban a tervezet azon konkrét pontjait kifogásolja, amely 
lehetőséget teremtene olyan elbocsátásokra, miszerint indokolási kötelezettség 
nélkül bárkit, maximum két hónapi felmentési idővel az utcára lehetne tenni, s 
ez ellen nincs jogorvoslat.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">"A szakszervezetek - ezt az érintettek 
számára elfogadhatatlan lépést - úgy értékelik, hogy így nem érvényesülhet az 
Orbán Viktor által meghirdetett Nemzeti Együttműködés Rendszere"- áll a 
Szakszervezetek Együttműködési Fóruma által kiadott közleményben, amely a 
Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének, a Magyar Köztisztviselők, 
Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének, valamint a Belügyi 
és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének álláspontját is tükrözi.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><strong style="font-family: Arial;">Teljes bizonytalanság<br></strong><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">A köztisztviselők körében teljes a 
bizonytalanság - kommentálta a törvényjavaslatokat egy neve elhallgatását kérő 
minisztériumi középvezető a Napinak. A két iromány alapján úgy tűnik, hogy a 
helyi önkormányzatoknál továbbra is köztisztviselők dolgoznak majd, míg a 
miniszterelnökségnél, a minisztériumoknál, a kormány- és közhivataloknál, a 
rendőrségnél, a vám- és pénzügyőrségnél dolgozókat kormányzati tisztviselői 
státusba emelné ki egy új törvény - tette hozzá. </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">A tervezetek gyors 
átolvasása után úgy véli, hogy a legfontosabb változás, amitől a leendő 
kormányzati tisztviselők tartanak, az az, hogy indoklás nélkül is felmenthetővé 
válhatnak. (Ezt a módosítást a tervezet azért tartja indokoltnak, mert míg 
jelenleg a köztisztviselő indoklás nélkül mondhat fel, addig a munkáltatónak az 
elbocsátást részletesen alá kell támasztania.) Forrásunk attól tart, hogy e 
lépéssel erősödhet a közigazgatás átpolitizáltsága, és mivel az alsóbb szinteken 
sem lenne megkötve a kormányzati személyzeti politika keze, bármikor indoklás 
nélkül lecserélhetővé válik a teljes gárda.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><strong style="font-family: Arial;">Felesleges a 
szigorítás</strong><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Meglepő, hogy a köztisztviselői karral kezdődik a 
munka; remélhetőleg hamarosan a közalkalmazottak körül bizonytalanság is 
rendeződik - mondta el a Napi érdeklődésére Sipos Márta ügyvéd. Nagyon sok függ 
a hatályba lépés időpontjától, a felkészülésre ugyanis elegendő időt kell hagyni 
- mondta a munkajogász. A konkrétumokat illetően a szakember üdvözlendőnek 
tartja, hogy nem a korhoz, hanem a munkavégzéshez kötnék az illetményt, 
ugyanakkor a jelenlegi gyakorlatot tekintve szerinte kirívó és aggályos az 
elbocsátások elleni védettségi szabályok fölülírása. </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">A bírói gyakorlat 
eddig is meglehetősen laza volt a felmentések jogszerűségének megítélésében, így 
ennek tükrében feleslegesnek tűnik a szigorítás - különösen a nők és fiatalok 
lehetőségeit tekintve - tette hozzá. Mindenesetre számolni kell vele, hogy a 
közigazgatásban dolgozó jól képzett szakembereket némileg elijesztheti a 
kiszámíthatóság és biztonság jelenlegi szintjének mérséklése - tette hozzá.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Forrás: </span><a style="font-family: Arial;" href="http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&amp;nID=446912&amp;place=kepes3" target="_blank">www.napi.hu</a></font><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=72]]></guid>
<title><![CDATA[Munkaügy: Cafeteria: nem olyan egyszerű az évközi váltás]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=72]]></link>
<pubDate>Fri, 28 May 2010 10:09:38 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <font size="2"><span style="font-family: Arial; font-weight: bold;">A vállalkozások fele a munkavállalóknak adná a 25 százalékos adórészt, ha azt 
nem kellene befizetniük az egyes cafeteria elemek után - derül ki egy 
felmérésből. Ez azt jelenti, hogy elsősorban a dolgozók nettó juttatásai 
gyarapodnának, ha júliustól változnának a jogszabályok.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Az alakuló Parlament az elsők között tárgyalhatja az adócsökkentésről szóló 
kérdéseket, így a személyi jövedelemadó változások mellett júliustól akár a 
béren kívüli juttatásokat terhelő adók is csökkenhetnek vagy megszűnhetnek. A 
válság és a januári adóváltozások együttes hatásaként zömmel a kisebb cégek 
törölték el, vagy be sem vezették a cafeteria rendszert, összességében azonban 
nem változott lényegesen a vállalatok gyakorlata, sőt, voltak olyan nagyobb 
vállalkozások is, ahol a cafeteriára fordítható keret még növekedett is. Bár 
tegyük hozzá, hogy csak elenyésző számban. </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">A béren kívüli juttatásokat a 
jogszabályváltozások ellenére, még az adóteherrel együtt is költséghatékonyabb 
megoldásnak tartják a cégek, mintha ugyanazt az összeget bérként kellene 
kifizetniük a dolgozóknak. Szembetűnő változás ugyanakkor, hogy az új terheket 
sokan áthárították a munkavállalókra, így a 25 százalékos adóval terhelt üdülési 
csekk, az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás és az önkéntes egészségpénztári 
hozzájárulás értéke csökkent, míg a közel 100 százalékos adóval terhelt hideg 
étkezési utalvány, a kultúra és az ajándék utalvány forgalma jelentősen 
visszaesett, miközben melegétel utalványt és internetes hozzájárulást többen 
adtak. Vagyis legtöbbször összességében megmaradtak a juttatások, csak a nettó 
értékük csökkent. </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Ezt érezték a Fundamenta Lakáskassza Zrt. dolgozói is, 
ahol ugyan a válság hatására nem alakították át a cafeteria-rendszert, de az 
adóterheket a munkatársakra terhelték, így valamelyest csökkent a felhasználható 
keretük - tudtuk meg Kazár Natália személyügyi vezetőtől. Mint mondta, 2005-től 
működtetnek béren kívüli juttatási rendszert, amely náluk igen kedvelt és 
rendkívül hatékony, emellett a HR vezető motivációs szempontból is nagyon jól 
eltalált kompenzációs formának tartja. </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><strong style="font-family: Arial;">Nem egyszerű az 
átállás</strong><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Éppen emiatt üdvözli a cafeteria-adó eltörléséről szóló 
híreket, ám szerinte bármilyen adóváltoztatás évközi átvezetése egy összetettebb 
cafeteria és bérszámfejtési informatikai rendszert üzemeltető munkáltató 
szempontjából egyáltalán nem egyszerű. Mint mondta, a Fundamenta cafeteria 
rendszere meglehetősen komplex, változó keretösszegekkel és jogosultsági 
szintekkel, folyamatos keret-igénybevétellel, ezért ennek évközi átalakítása 
meglehetősen sok adminisztrációt, kommunikációt, adott esetben IT-program 
kiigazítást is vonna maga után. </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Kazár Natália ugyanakkor kiemelte, hogy 
a hatékony adótámogatással bíró cafeteria elemek az azokat elfogadó szektorok - 
éttermek, szálláshelyek - megélhetését segítik, tehát ezen az oldalon biztosan 
erősítheti a munkahelyteremtést az adócsökkentés. </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Fata László cafeteria 
szakértő is úgy véli, hogy pénzügyileg segítséget jelenthet a jogszabály 
változás, de a munkáltatókat nem a 25 százalékos adó foglalkoztatja leginkább, 
sokkal fontosabb lenne számukra, hogy a szabályozás hosszú távon pontosan 
kiszámítható legyen és kevesebb adminisztrációval járjon. A távolsági közlekedés 
költségtérítéssel kapcsolatos kormányrendelet - amelynek alapján 86 százalékos 
térítés jár a dolgozóknak - is újabb adminisztrációt ró a munkáltatókra - hozott 
példát a szakember, hozzátéve: rendbe kellene tenni olyan többféleképpen 
értelmezett szabályokat is, mint ami például a hideg és a meleg étkezési 
utalvány felhasználhatóságát érinti.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><strong style="font-family: Arial;">Gazdaságélénkítés és új 
munkahelyek</strong><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">A cafeteria adó évközi eltörlésére reális esélyt lát 
Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke. Mint portálunknak elmondta, 
mindenképpen munkavállaló barátnak tekintenék ezt az intézkedést, ami ugyanakkor 
a vállalkozások és a gazdaság számára is érezhető előnyökkel járna. Példaként a 
korrupció és a feketegazdaság visszaszorítását említette az érdekvédő, de 
szerinte az a legfontosabb, hogy a dolgozók zsebében több jövedelem maradjon. - 
A Liga Szakszervezetek mindig is ellene volt a cafeteria szétverésének, ezt a 
szabályozást vissza kell állítani, a legfontosabb emellett, amit az új 
kormánytól várunk az az új munkahelyek létrehozása, a pénzügyi források 
aktivizálása, amelyeken jelenleg a bankok ülnek, és a szuperbruttó eltörlése - 
hangsúlyozta Gaskó István, hozzátéve: ha a dolgozók több bért kapnak, azzal a 
fogyasztás is növekedni fog, ami egyértelműen élénkíti a 
gazdaságot.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><strong style="font-family: Arial;">Hová kerül a 25 százalékos adó?</strong><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Ezt 
támasztja alá az a friss kutatás is, amely 226 munkáltató körében azt vizsgálta, 
mire fordítaná azt a 25 százaléknyi adót, amelyet nem kellene befizetni a 
cafeteria után az APEH-nek. Ebből kiderült, hogy a vállalkozások 51,3 százaléka 
közvetlenül a munkavállalóknak adná (vissza) a megmaradt összeget, vagyis ezzel 
elsősorban a dolgozók nettó juttatásai gyarapodnának - mondta Fata László, aki 
szerint nemcsak a gazdaságra lenne jó hatással az adó eltörlése, hanem a 
munkáltatókat és a munkavállalókat is optimizmussal töltené el, hogy a kormány 
betartja az ígéreteit, és a jelenlegi negatív lelki attitűdből kimozdulnának az 
emberek. </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">A szakember szerint ugyanakkor a vállalkozások kevésbé fogják 
saját büdzséjükön érezni a változást: a megkérdezetteknek ugyanis mindössze 38,5 
százaléka nyilatkozott úgy, hogy a munkáltatónál hagyja a megmaradt adórészt, 
ezzel javítva az ő pénzügyi helyzetét, míg 10,2 százalékuk osztozna a megmaradt 
pénzen a munkavállalóval, ebben az esetben valószínűleg a mostani teherviselés 
arányában jutnának a felek plusz pénzekhez. </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><strong style="font-family: Arial;">A kisebb, egyszerűbb 
cafeteria rendszereket visszaállítják</strong><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Fata László nem számít 
arra, hogy az adó csökkentése után tömegesen, hirtelen vezetnének be 
cafateria-rendszereket, hiszen nem is olyan nagy mértékben fordultak el tőle 
2009 végén, ugyanakkor a kisebb cégek részéről várható, hogy ismét efelé fognak 
kacsintgatni a zsebbe fizetés helyett.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Kazár Natália is úgy látja, hogy a 
legtöbb helyen megtartották ezt a kompenzációs formát, szerinte az egyetlen 
problémát az évközi változás jelentheti. - Az újbóli bevezetés attól függ, 
mennyiben változtattak a rendszereiken a munkáltatók és azok mennyire 
összetettek. Az egyszerűbb, néhány elemes, vagy a kisebb dolgozói létszámot 
segítő rendszereket biztosan többen visszaállítják - jegyezte meg a HR 
vezető.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Forrás: </span><a style="font-family: Arial;" href="http://www.hrportal.hu/hr/cafeteria-nem-olyan-egyszeru-az-evkozi-valtas-20100527.html" target="_blank">HR Portál</a></font><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/koltsegvetes/hirek&cikkid=71]]></guid>
<title><![CDATA[Költségvetés: Kósáék módosítanák a közoktatási törvényt]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/koltsegvetes/hirek&cikkid=71]]></link>
<pubDate>Wed, 26 May 2010 16:53:28 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <font size="2"><span style="font-family: Arial;">Szigorítanák az intézmények átszervezésének feltételeit.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"></font><p style="font-family: Arial;"><font size="2">A közoktatási intézményeket akkor lehessen átszervezni, ha az adott 
szolgáltatásról továbbra is megfelelő színvonalon, aránytalan teher előidézése 
nélkül gondoskodnak az önkormányzatok - kezdeményezi a közoktatási törvény 
módosításáról szóló, szerdán benyújtott javaslatában a fideszes Kósa Lajos és 
Pichler Imre. Indítványuk elfogadása esetén átszervezésről - május közepe 
helyett - július végéig dönthetne a jövőben a fenntartó.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">A helyi önkormányzat közoktatási szakértő véleményét köteles beszerezni 
tervezett intézkedésének véleményezése céljából. A szakértőnek arról kell állást 
foglalnia, hogy a javasolt megoldás biztosítja-e az adott tevékenység, 
szolgáltatás megfelelő további ellátását. A szakértő véleményét a fővárosi, 
megyei önkormányzat részére - a szakvélemény megkérésével egyidejűleg - meg kell 
küldeni.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Az indítványozók szerint a közoktatási törvény jelenlegi szabályozása nem 
veszi figyelembe a települési önkormányzatok rendkívül jelentős nagyságbeli 
eltéréseit és az ebből adódó problémát, miszerint ugyanazon szabályok 
alkalmazása, a feladatok és költségek számottevő emelkedése miatt, a fenntartott 
intézmények számától függően igazságtalanságot szül. A javaslat célul tűzi ki, 
hogy az intézményátszervezés lebonyolítását egyszerűbbé és ésszerűbbé tegye.</font></p><div id="viawho" class="smallblock"><table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td><font size="2"><span style="font-family: Arial;">Forrás: </span><a style="font-family: Arial;" href="http://www.hir24.hu/belfold/72380/kosaek-modositanak-a-kozoktatasi-torvenyt.html" target="_blank">MTI, Hír24.hu</a></font><br></td></tr></tbody></table></div> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=70]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Tervezett szja módosítás]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=70]]></link>
<pubDate>Fri, 21 May 2010 11:01:29 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <font size="2"><span style="font-family: Arial;">A Fidesz adóterveiről ugyan egyre többet lehet hallani, ám azok 
egyelőre nem többek puszta ötletelésnél. A jövedelemadó-szabályozással 
kapcsolatban azonban szinte komplett modell bontakozik ki. Ezek szerint 
megszűnik a szuperbruttó - már az idén, az ígéretek szerint nyáron -, 
ami jelentős adóteher-csökkentést jelent majd. Arról egyelőre nem 
szólnak a hírek, hogy a már az adótörvénybe belefoglalt 
sávhatárkitolással mit kezd az új kormány - elvileg 2011-től 15 millió 
forintig tart a 17 százalékos sáv.</span></font><p style="font-family: Arial;"><font size="2">A jövő évre tervezi az új 
kormány a családi adózás bevezetését. Azt egyelőre nem tudni, hogy 
pontosan mi az elképzelés, annyi látszik csak egyértelműnek, hogy minden
 egyes gyerek után csökkenni fog a fizetendő adó, ami négy gyereknél 
akár nullaszázalékos is lehet. Ez persze keresztbe megy azzal, hogy egy 
bevallásnak el kell férnie egy söralátéten, hiszen a családi adózás 
szükségszerűen bonyolult.</font></p><p style="font-family: Arial;"><font size="2">A jelenlegi rendszer sem egyszerű, 
kérdés, ezekkel az elemekkel mihez kezd majd a Fidesz. A rendszer egyik 
legbonyolultabb része az adójóváírás kiszámítása. Jóllehet azt sehol sem
 deklarálta a leendő gazdasági miniszter, hogy ezt meg akarják szüntetni
 vagy sem, egy kijelentése azonban arra enged következtetni, hogy igen. 
Matolcsy György ugyanis azt mondta, hogy minden kedvezményt meg fog 
szüntetni a kormány az otthonteremtésit és a családit kivéve. Márpedig 
az adójóváírás az elszámolást tekintve az adókedvezmények között 
szerepel, ráadásul a legnagyobb összeggel. Éves szinten több mint 260 
milliárd forintot tesz ki az, hogy 63 ezer forintig adómentes a 
jövedelem.</font></p><p style="font-family: Arial;"><font size="2">A kedvezmények megszüntetése sem a pénztárak, sem a 
biztosítók számára nem jelent jó hírt, hiszen ezzel végképp elszáll 
annak a reménye, hogy a következő kormány visszahozná ezt a fajta, 
megtakarítást és öngondoskodást erősítő intézkedést.</font></p><p><font size="2"><span style="font-family: Arial;">Forrás: </span><a style="font-family: Arial;" href="http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&amp;nID=445959&amp;place=kepes1" target="_blank">www.napi.hu</a></font><br></p> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=69]]></guid>
<title><![CDATA[Munkaügy: Mire figyeljen a diák, ha munkát vállal?]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=69]]></link>
<pubDate>Fri, 21 May 2010 10:55:48 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <font size="2"><span style="font-family: Arial; font-weight: bold;">Közeleg a nyári diákmunka-szezon, egyre többen érdeklődnek a 
munkalehetőségek iránt. Milyen előnye van a diákszövetkezeteknek, mit 
hagy ki a diák, aki szerződés nélkül vállal munkát, legális-e az ingyen 
gyakornokság? Hasznos információk a diákmunkáról az [origo]-n:</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"></font><p style="font-family: Arial;"><font size="2">Fiatal munkavállalónak számít az, aki még nem múlt el 18 éves, az 
alsó korhatár pedig általában 16 év, viszont írásos szülői 
beleegyezéssel, a tanításon kívüli időben már 15 éves kortól lehet 
dolgozni. Az ennél fiatalabbaknak sem tilos a munka, viszont jogszerűen 
csak bizonyos foglalkozások végezhetőek: sport (ezt külön törvény 
szabályozza) vagy művészeti, modell- vagy reklámmunka vállalható.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">A fiatal munkavállalók (amely életkorhoz és nem iskolához kötött) 
testi és pszichikai fejlődését a törvény védeni próbálja, ezért például 
tilos az éjszakai, a veszélyes anyagok közelében végzett vagy a 
földalatti munka. </font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">A fiatal dolgozók legfeljebb 8 órát dolgozhatnak egy nap és heti 40 
óránál sem lehet több a munkaidő, a pihenőidőt tekintve pedig kedvezőbb 
besorolásba kerülnek, mint a felnőtt korúak: már 4,5 óra munka után jár a
 30 perc szünet, a 18 év felettieknél ez 6 óra és 20 perc.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2"><strong>Jár a szabi - akár pénzben</strong></font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">"Érdemes figyelni arra a gyakran elfeledett részletre, hogy a 
jogszerű munkaviszonyban dolgozó diáknak is jár a szabadság, a rövidebb 
időtartamban dolgozóknak is egy hónap után 2 nap" - mondta az [origo] 
megkeresésére Gedeon András, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi 
Főfelügyelőség (OMMF) szóvivője. Amennyiben a diáknak megszűnik a 
munkaviszonya, az időarányosan járó, fel nem használt szabadság pénzben 
jár. A 18 éven aluli munkavállalót évi 5 nap pótszabadság is megilleti.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">A munkavállaláshoz alapvetően két utat lehet választani: vagy 
diákszövetkezeten keresztül keresünk állást vagy saját szakállunkra. A 
szövetkezet előnye, hogy megvédik a munkavállalót sok adminisztrációtól 
és az is valószínűbb, hogy nem veri át őket a munkaadó. Szerződni ekkor 
is kell, viszont nagyobb tapasztalata miatt a szövetkezet nagyobb gondot
 fordít a részletekre.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Simon Balázs, a Fürge Diák Iskolaszövetkezet jogi és kommunikációs 
igazgatója szerint mivel a diákszövetkezeti munka nem járulékköteles, 
ezért a rajtuk keresztül dolgozó diákok a 17 százalékkal többet 
keresnek. A diák fizetése a 70-75 százaléka annak a díjnak, amelyet a 
szövetkezet kap az adott munka ellátásáért, a többi a helyszíni munka 
irányítóit, az értékesítőket és az irodai költségeket fedezi - tette 
hozzá az igazgató. </font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2"><strong>Szerződni érdemes</strong></font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Gyakran jobb fizetéssel kecsegtet, ha nem szövetkezeten keresztül 
vállal munkát egy diák, ekkor azonban több feladat is ráhárul. 
Mindenképpen ajánlatos írásbeli szerződést kötni, mivel anélkül 
gyakorlatilag lehetetlen a jogok érvényesítése. Ebben rögzíteni kell az 
alapbért, a munkakört és a munkavégzés helyét. A munkáltatónak a munkába
 állásig be kell jelentenie az APEH-nél a munkaviszonyt. A szerződéshez 
szükséges a személyi igazolvány, iskolalátogatási igazolás, TAJ-szám és 
adókártya, illetve 16 éven aluli esetében a szülői hozzájárulás is.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Korábban lehetőség volt az alkalmi munkavállalói könyv kiváltására, 
amellyel korlátozott időben lehetett munkát vállalni. Április elsejétől 
ez megszűnt, helyette az egyszerűsített munkaszerződést lehet megkötni. 
Öt napnál rövidebb idejű foglalkoztatás esetén még írásbeliségre sincs 
szükség, viszont elektronikusan ekkor is be kell jelentenie a 
munkaviszonyt a munkaadónak.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Az OMMF szerint a diákok általában nem ügyelnek arra, hogy legyen 
munkaszerződésük, mivel elsődleges céljuk a zsebpénz megszerzése - nem 
tartják fontosnak, hogy például a nyugdíjra jogosító szolgálati időbe ez
 a munka is beleszámít. A szerződéssel nem rendelkezők azonban nagyobb 
arányban vannak kitéve a munkaadói önkénynek, ráadásul a jogsértéseket a
 rövid foglalkoztatási időtartam miatt nehéz fellelni.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2"><strong>Több munkát kínálhatnak</strong></font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Az egyszerűsített munkavállalói szerződés viszont - úgy tűnik - csak 
bonyolítja a helyzetet. Erre utal legalábbis, hogy több diákszövetkezet 
szerint is népszerűbbé válik a diákmunka, mert az jóval kevesebb 
adminisztrációt jelent a cégeknek, s egyben olcsóbb is. Czimmer Csaba, a
 Műisz iskolaszövetkezet üzletágvezetője szerint többen érdeklődnek a 
diákmunka iránt, mert ezzel váltanák ki az alkalmi munkavállalói 
könyvet.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Simon Balázs szerint "szigorúbbak az egyszerűsített foglalkoztatás 
szabályai és az adminisztratív feltételek nehezebben teljesíthetőek, 
mint az alkalmi munkavállalói könyv esetében", ezért ő is arra számít, 
hogy cégek és gazdák részben diákmunkával fogják kiváltani a könyvet. </font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2"><strong>Nem jogszerű az ingyen gyakorlat</strong></font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Czimmer Csaba szerint a felsőoktatás bolognai rendszerében 
megnövekedett szakmai gyakorlati igény is megnövekedett. "Főleg műszaki 
és pénzügyi vonalon" kerestek több kapcsolatot a vállalatokkal. Ilyenkor
 viszont a szakmai gyakorlatot a cég igazolja, nem a diákszövetkezet, 
bár "arra is van példa, hogy maga a szövetkezet tud gyakorlattal felérő 
állást kínálni" - mondta Czimmer.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">A gyakorlatot sok esetben úgy kínálják a cégek, hogy közben nem adnak
 anyagi ellenszolgáltatást a gyakornoknak. "Az ingyen gyakornoki munka 
természetesen nem jogszerű" - mondta Gedeon András, aki a Munka 
Törvénykönyvére hivatkozva hozzátette: "az ilyen foglalkoztatás esetében
 [...] a munkavégzésért megfelelő ellenérték jár". A szakképzés és a 
hallgatói kötelező gyakornokság esetében speciális szabályok 
érvényesülnek, de ez sem jelenti az ingyenességet a munkaadónak.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">A nyári munka kapcsán a bolognai rendszer néhány hónap zavart is 
hozott, ugyanis "ha a hallgatói jogviszonya megszűnik (az utolsó 
évfolyam sikeres befejezését követő első záróvizsga-időszak utolsó 
napján), őket iskolaszövetkezeti keretek között az új jogviszony 
megkötéséig (beiratkozásig) kedvezményezetten foglalkoztatni nem lehet".
 Tehát a bachelor képzésben végző és akár már a mesterképzésbe felvételt
 nyerő diákok nem dolgozhatnak szövetkezetben, mivel azt csak nappali 
szakosok tehetik, nekik pedig a beiratkozásig nincs hallgatói 
jogviszonyuk.</font></p><p style="font-family: Arial;"><font size="2">Forrás: <a href="http://vallalkozoi.negyed.hu/vnegyed/20100513-diakmunka-hasznos-informaciok.html" target="_blank">[origo] vállakozói negyed</a><br></font></p><br>  ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=68]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Az egyszerűsített vállalkozói adó mértéke]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=68]]></link>
<pubDate>Fri, 21 May 2010 10:49:05 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <div class="Body">
<div style="font-family: Arial; font-weight: bold;" class="LeadRow">
<div class="Lead">
<p align="left"><font size="2">[Evatörvény 9. § (1)-(2) bekezdése]</font></p>
</div>
</div>
<div>
<div class="page_content">
<div class="Text">
<p style="font-family: Arial;" align="justify"><font size="2">Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári 
Törvénykönyvvel összefüggő 
módosításáról szóló 2010. évi XII. törvény 51. §-ának (10) bekezdése 
szerint az 
egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a 
továbbiakban 
eva-törvény) 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 
&#8222;(2) Ha az 
adóalany bevétele és a 8. § (7) bekezdés alapján az összes bevételt 
növelő összeg 
együttesen meghaladja az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt,
 az adóalanyiság 
választására jogosító értékhatárt meghaladó rész után az eva mértéke 50 
százalék.&#8221;</font></p>
<p style="font-family: Arial;" align="justify"><font size="2">[Megjelent: Magyar Közlöny 2010. évi 28. szám]</font></p>
<p style="font-family: Arial;" align="justify"><font size="2">A hivatkozott rendelkezés 2010. május 15-én lép 
hatályba. Tekintettel arra, hogy 
az eva-törvény 9. § (1) és (2) bekezdéseinek január 1-én hatályos 
rendelkezése 
szerint az eva mértéke a pozitív adóalap 30 százaléka, valamint további 
adómértékről 
nem rendelkezik, ezért a 25 millió forint bevételi értékhatár átlépése 
esetén 
az adózónak az adóév során a következők szerint kell eljárnia:</font></p>
<ul style="font-family: Arial;"><li>
<p><font size="2">amennyiben a 25 millió forint bevételi értékhatár átlépését &#8211; egyben 
az adóalanyiság 
megszűnését &#8211; eredményező bevétel legkésőbb 2010. május 14-én befolyik, 
akkor 
a felettes rész után is 30 százalék az adó mértéke;</font></p>
</li><li>
<p><font size="2">amennyiben az adózó bevétele 2010. május 15-én vagy azt követően 
haladja meg 
az adóalanyiság feltételként előírt 25 millió forintot, és olyan számlát
 bocsátott 
ki, amelyet a 25 millió forint bevételi értékhatár átlépésekor 
bevételként eddig 
az időpontig nem szerzett meg, akkor a megszűnésig megszerzett és az 
eva-törvény 
8. § (7) bekezdésében foglaltak alapján Eva alapba számító együttes 
összegnek 
a 25 millió forint feletti részére az adó mértéke 50 százalék.&nbsp;&nbsp;</font></p>
</li></ul>
<p style="font-family: Arial;" align="justify"><font size="2">PM Jövedelemadók Főosztálya2300/5/2010 &#8211; APEH 
Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási 
Főosztály 5227511410</font></p><p align="justify"><font size="2"><span style="font-family: Arial;">Forrás: <a href="http://apeh.hu/adoinfo/eva/eva_mertek.html" target="_blank">apeh.hu</a></span></font><br></p>
</div>
</div>
</div>
</div> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=67]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulás kiszámításának egyes kérdéseiről]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=67]]></link>
<pubDate>Fri, 21 May 2010 10:38:08 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <div>
<div class="page_content">
<div class="Text">
<p style="font-family: Arial;" align="justify"><font size="2">A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek 
ellátásáról szóló 1991. évi 
IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 41/A. §-a rendelkezik a 
rehabilitációs hozzájárulás 
fizetésének kötelezettségéről. Rehabilitációs hozzájárulást a munkaadó 
akkor köteles 
fizetni, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 főt meghaladja, és
 az általa 
foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek létszáma nem éri 
el a létszám 
5 százalékát.</font></p>
<p style="font-family: Arial;" align="justify"><font size="2">Az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének c) pontja szerint 
munkaadó az a jogi személy, 
jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve 
magánszemély és 
annak jogi személyiséggel nem rendelkező társasága, aki munkavállalókat 
foglalkoztat, 
illetve foglalkoztatni kíván.</font></p>
<p style="font-family: Arial;" align="justify"><font size="2">Az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének b) pontja szerint 
munkavállaló az, aki munkaviszonyban 
áll. (A munkaviszony fogalmi körébe az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének a) 
pontja 
szerint nem csupán a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. 
törvény (a továbbiakban: 
Mt.) hatálya alá tartozó munkaviszony tartozik, hanem több más 
jogviszony is, 
így pl. a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, stb.).
 Az Flt. 
41/A. §-a nem tartalmaz kivételt a rehabilitációs hozzájárulás fizetési 
kötelezettség 
alól. A létszám számítására állapít meg speciális szabályokat, miszerint
 a munkaadó 
létszámának megállapítása során egyes munkavállalókat&nbsp; (így a fegyveres 
szervek 
hivatásos és szerződéses állományú tagjainak szolgálati viszonyáról 
szóló törvény, 
illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak
 jogállásáról 
szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalókat, az Mt. 106. §-a 
szerinti kirendelés, 
az Mt. 150. §-ának (1) bekezdése alapján más munkáltatónál történő 
átmeneti munkavégzés, 
továbbá az Mt. 193/C. §-ának a) pontjában meghatározott 
munkaerő-kölcsönzés, a 
közhasznú munkavégzés, közcélú munkavégzés, közmunka keretében 
foglalkoztatott 
munkavállalókat) figyelmen kívül kell hagyni.</font></p>
<p style="font-family: Arial;" align="justify"><font size="2">Létszámon a tárgyévi statisztikai állományi létszámot
 kell érteni. A statisztikai 
állományi létszámot egy tizedes jegyre kerekítve, a kerekítés általános 
szabályai 
szerint kell meghatározni. (Flt. 41. § (4) bek).</font></p>
<p style="font-family: Arial;" align="justify"><font size="2">A megváltozott munkaképességű munkavállalók 
foglalkoztatásához nyújtható költségvetési 
támogatásról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 
Korm. rendelet) 
2. §-ának (2) bekezdése szerint az Flt. 41/A. §-a alkalmazásában 
megváltozott 
munkaképességű munkavállalón a Korm. rendelet 2. §-a (1) bekezdésének e)
 pontjában 
meghatározott munkavállalót kell érteni. A Korm. rendelet 2. §-a (1) 
bekezdésének 
e) pontja szerint megváltozott munkaképességű munkavállaló az a 
munkaviszony keretében 
foglalkoztatott munkavállaló, akinek munkaideje a napi négy órát eléri 
és egészségi 
állapota (munkaképesség-csökkenése) megfelel ugyanezen bekezdés ea)-ek) 
alpontjai 
által tartalmazott valamely feltételnek.</font></p>
<p style="font-family: Arial;" align="justify"><font size="2">A gyakorlati alkalmazás során felmerült néhány 
kérdésre az alábbiak szerint hívjuk 
fel figyelmüket:</font></p>
<p style="font-family: Arial;" align="justify">
<font size="2"><b>A szociális, illetve nyugellátás folyósítása mellett munkát végző 
személyeket, 
így rokkantsági nyugdíj megállapítása mellett munkát végző személyeket a
 megváltozott 
munkaképességű munkavállalók létszámának megállapítása során figyelembe 
lehet-e 
venni?</b></font>
</p>
<p style="font-family: Arial;" align="justify"><font size="2">A jogszabály nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely 
kizárja a megváltozott munkaképességű 
munkavállalók köréből azokat a munkavállalókat, akik &#8211; bár egészségi 
állapotuk, 
munkaképesség-csökkenésük szempontjából megfelelnek a Korm. rendelet 2. §
 e) pontjában 
meghatározott feltételnek &#8211; nyugellátás vagy szociális ellátás mellett 
végeznek 
munkát. A Korm. rendelet tehát nem tesz különbséget abból a szempontból,
 hogy 
a munkavégzés nyugellátás vagy szociális ellátás mellett történik-e vagy
 sem. 
Ezért a rehabilitációs hozzájárulásra vonatkozó szabályozás 
szempontjából minden 
olyan munkavállalót figyelembe kell venni, aki megfelel a Korm. rendelet
 2. § 
(1) bekezdés e) pontjában meghatározott feltételnek.</font></p>
<p style="font-family: Arial;" align="justify">
<font size="2"><b>Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztató munkaadónak 
kell-e rehabilitációs 
hozzájárulást fizetni? Az egyszerűsített foglalkoztatás során 30 
százalékos közterhet 
fizető munkaadót terheli-e rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség?</b></font>
</p>
<p style="font-family: Arial;" align="justify"><font size="2">a) Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. 
évi CLII. törvény (a továbbiakban: 
Etv.) 1. §-ának (1) bekezdése szerint az egyszerűsített foglalkoztatás 
olyan munkaviszony, 
amelynek létesítésére az Etv. szabályai vonatkoznak. Az Etv. 4. §-ának 
(1) bekezdése 
szerint az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létesített 
munkaviszonyra az 
Mt. szabályait az Etv-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Az
 Flt. 
az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott 
munkavállalókat nem 
sorolja&nbsp; fel azon munkavállalók között, akiket a munkaadó létszámának 
megállapítása 
során figyelmen kívül kell hagyni.</font></p>
<p style="font-family: Arial;" align="justify"><font size="2">Az előzőekben ismertetett&nbsp; rendelkezésekből az 
következik, hogy a törvényi feltételek&nbsp; 
fennállása esetén a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség 
arra a 
munkaadóra is vonatkozik, aki egyszerűsített foglalkoztatás keretében 
foglalkoztat 
munkavállalót.</font></p>
<p style="font-family: Arial;" align="justify"><font size="2">Ezen túlmenően az egyszerűsített foglalkoztatás 
keretében foglalkoztatott munkavállalókat 
a munkaadó létszámának megállapítása során is figyelembe kell venni.</font></p>
<p style="font-family: Arial;" align="justify"><font size="2">b) Az Etv. 8. § (1)-(2) bekezdése szerint a 
munkáltató a természetes személy 
munkáltatónál háztartási munkát végző személy legfeljebb harmincegy 
napra történő 
foglalkoztatása esetén, valamint a mezőgazdasági, növénytermesztési, 
továbbá az 
idegenforgalmi idénymunka esetében a munkavállalóknak kifizetett (nettó)
 munkabér 
30 százalékával megegyező összegű közterhet fizet.</font></p>
<p style="font-family: Arial;" align="justify"><font size="2">A 30 százalékos közteher megfizetésével a munkáltatót
 nem terheli a társadalombiztosítási 
járulék, szakképzési hozzájárulás és egészségügyi hozzájárulás, valamint
 az szja-törvényben 
előírt adó-előleg levonási kötelezettség.</font></p>
<p style="font-family: Arial;" align="justify"><font size="2">A törvény ezek között a kötelezettségek között nem 
sorolja fel a rehabilitációs 
hozzájárulás fizetési kötelezettséget. Ebből következően, ha a törvényi 
feltételek 
fennállnak, a rehabilitációs hozzájárulást az a munkáltató is köteles 
fizetni, 
aki az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódóan 30 százalékos 
mértékű közterhet 
fizet.</font></p>
<p style="font-family: Arial;" align="justify">
<font size="2"><b>A munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalót a 
rehabilitációs 
hozzájárulás fizetési kötelezettség szempontjából, mely munkaadónál kell
 figyelembe 
venni?</b></font>
</p>
<p style="font-family: Arial;" align="justify"><font size="2">Az Flt. 41/A. §-ának (2) bekezdése alapján a munkaadó
 létszámának megállapításakor 
nem kell figyelembe venni &#8211; többek között &#8211; azokat a munkavállalókat, 
akiknek 
a foglalkoztatása az Mt. 193/C. §-ának a) pontjában meghatározott 
munkaerő-kölcsönzés 
keretében történik. A munkaerő-kölcsönzés olyan tevékenység, amelynek 
keretében 
a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló 
munkavállalót ellenérték 
fejében &nbsp;munkavégzésre a kölcsönbevevőnek átengedi. A 
munkaerő-kölcsönzés az említettek 
értelmében olyan hárompólusú&nbsp; jogviszony, amelyben nem áll fenn 
jogviszony a munkavállaló 
és az őt ténylegesen foglalkoztató kölcsönbevevő között.</font></p>
<p style="font-family: Arial;" align="justify"><font size="2">Az Flt. 41/A. §-ának (2) bekezdése több olyan esetet 
sorol fel, amelyeknél a 
munkavállaló valamely okból nem a munkaadójánál végez ténylegesen 
munkát. Ebből 
következően az Flt. említett rendelkezése szerint munkaadó alatt a 
kölcsönbeadót 
kell érteni. A munkaadó létszámának megállapítása során a munkaadó által
 foglalkoztatott 
munkavállalókat kell figyelembe venni, viszont a munkaerő-kölcsönzéssel 
érintett 
munkavállaló foglalkoztatása nem a kölcsönbeadónál történik. Ugyanakkor a
 munkaerő-kölcsönzés 
Mt. szerinti fogalma alapján a kölcsönbevevő nem áll munkaviszonyban a 
kölcsönzött 
munkavállalóval, ezért &#8211; a munkaadó Flt. 58. § (5) bekezdés c) pontja 
szerinti 
fogalmára is figyelemmel &#8211; a kölcsönbevevő nem minősülhet az Flt. 
alkalmazásában 
munkaadónak.</font></p>
<p style="font-family: Arial;" align="justify"><font size="2">Az előzőekből következően a rehabilitációs 
hozzájárulás szempontjából sem a kölcsönbeadó, 
sem a kölcsönbevevő létszámába nem kell beszámítani a kölcsönzött 
munkavállalókat.</font></p>
<p style="font-family: Arial;" align="justify">
<font size="2"><b>A részmunkaidős foglalkoztatás keretében foglalkoztatott 
munkavállalókat hogyan 
kell figyelembe venni a rehabilitációs hozzájárulás fizetési 
kötelezettség szempontjából 
a statisztikai állományi létszám számítása során?</b></font>
</p>
<p style="font-family: Arial;" align="justify"><font size="2">Az &#8222;Útmutató a munkaügyi statisztikák kitöltéséhez&#8221; 
című KSH Útmutató 1.2 pontjában 
foglalt foglalkoztatás, közte a havi 60 órát el nem érő foglalkoztatás 
nem része 
a statisztikai átlagos állományi létszám megfigyelésnek, így az a 
kötelezettség 
teljesítésébe se számít be.</font></p>
<p style="font-family: Arial;" align="justify"><font size="2">A napi legalább 4 órás foglalkoztatásnak (ami 
munkanaponként ugyan teljes főt 
jelent) egyben a havi 60 órát (heti 15 órát) el kell érni ahhoz, hogy a 
létszámba 
és a foglalkoztatási kötelezettségbe a jogviszony beszámítson.</font></p>
<p style="font-family: Arial;" align="justify"><font size="2">Meg kell különböztetni a 60 órát elérő teljes 
időszakra szóló munkaszerződést 
a hónapnál rövidebb, de a 6 napot elérő munkaszerződésektől. Az utóbbiak
 beszámítására 
az átlagos statisztikai állományi létszámba akkor van lehetőség, ha a 
rövidebb 
idejű szerződés napi munkaideje egész hónapra számítva eléri a 60 órát.</font></p>
<p style="font-family: Arial;" align="justify"><font size="2">Sem a KSH által a munkaügyi statisztikai 
adatszolgáltatáshoz kiadott útmutató, 
sem pedig a jogszabályok nem tartalmaznak egyértelmű előírást arról, 
hogy a megváltozott 
munkaképességű munkavállaló részmunkaidőben történő foglalkoztatása 
esetén az 
átlagos statisztikai állományi létszámban, illetve a foglalkoztatási 
szint meghatározásakor 
teljes munkaidősre kell-e átszámolni, vagy a foglalkoztatás arányától 
függetlenül 
egész főnek számítanak?&nbsp; Ezért a munkáltatók az átlagos statisztikai 
állományi 
létszám számítása során választásuk szerint a minimum napi négy órában 
foglalkoztatott 
munkavállalókat egész főként is figyelembe vehetik, illetve teljes 
munkaidősre 
is átszámolhatják. </font></p>
<p style="font-family: Arial;" align="justify"><font size="2">[SZMM-PM (832/5/2010- APEH (ÜTF. 5227472315)]</font></p><p align="justify"><font size="2"><span style="font-family: Arial;">Forrás: <a href="http://apeh.hu/adoinfo/egyebkot/rehab_egyes_kerdesei.html" target="_blank">apeh.hu</a></span></font><br></p>
</div>
</div>
</div> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/jog/hirek&cikkid=66]]></guid>
<title><![CDATA[Jogi: Megtámadható a közös megegyezés, ha vékony a boríték]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/jog/hirek&cikkid=66]]></link>
<pubDate>Thu, 20 May 2010 11:05:52 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <font size="2"><span style="font-family: Arial; font-weight: bold;">Bár a gyakorlatban ritkán fordul elő, de a közhiedelemmel ellentétben a 
munkaviszonyt megszüntető közös megegyezés is megtámadható, még akkor 
is, ha a felek ezen jogukról lemondtak. Ha a cég el akarja kerülni a 
bírósági ügyet, akkor ki kell fizetnie az esedékes munkabért és az egyéb
 járandóságokat is, ez alá nem érdemes mennie.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"></font><p style="font-family: Arial;"><font size="2">A gazdasági válság miatt leépítésre kényszerülő cégek sokszor nyúlnak
 a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez, és bár a 
kölcsönös egyetértés miatt ez ritkán merül fel, de még ez a megegyezés 
is megtámadható jogilag.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">A közös megegyezésben vállalt joglemondás lényegében nem más, mint a 
felek azon kijelentése, miszerint a munkaviszonnyal kapcsolatosan vagy 
abból eredően egymással szemben a közös megegyezésben foglaltakon túl 
semminemű igényük nincs, és ilyennel a jövőben sem lépnek fel. Kérdés 
azonban, hogy ez a joglemondás mennyiben köti a feleket, az mennyiben 
kényszeríthető ki, illetve a közös megegyezés mennyiben támadható meg 
bíróság előtt.</font></p><p style="font-family: Arial;"><font size="2">A Munka törvénykönyve (Mt.) a közös megegyezést csupán annyiban 
említi, mint a munkaviszony megszüntetésének egyik módját, azonban 
tartalmára vonatkozóan előírásokat nem tartalmaz. Ebből adódóan a felek a
 közös megegyezésben gyakorlatilag bármiben megállapodhatnak, de 
tekintettel kell lenniük a közös megegyezés kötelező tartalmi elemeire, 
illetve a munkajogi szabályokra -&nbsp;mondta&nbsp;lapunknak a&nbsp;Kovács, Réti, 
Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője, Orbán Zita.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2"><strong>Amiről nem mondhat le a munkavállaló</strong></font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Egyik&nbsp;fontos&nbsp;szabály, hogy a munkavállaló munkabérének és 
személyiségének védelmét biztosító jogairól előre nem mondhat 
le,&nbsp;előzetesen olyan megállapodást sem köthet, amely e jogokat az 
ő&nbsp;hátrányára csorbítja. </font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">A jogszabály azon kitétele, miszerint csupán az előre történő 
joglemondás és az előzetes megállapodáskötés tilalmazott, nyitva 
hagyja&nbsp;azt a&nbsp;kérdést, hogy a közös megegyezésben lehetséges-e ilyen 
tárgyú joglemondás, illetve az kikényszeríthető-e.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Orbán Zita rámutatott: amennyiben figyelembe vesszük, hogy az Mt. 
harmadik - a munkaviszonyra vonatkozó - része eltérést megengedő 
szabályokat tartalmaz, úgy a kérdésre a válasz egyértelműen igen, vagyis
 annak ellenére megtámadható a közös megegyezés, hogy a felek e jogukról
 a kölcsönösen lemondtak.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2"><strong>Az érem másik oldala</strong></font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Az érem másik oldala viszont, hogy a gyakorlatban ritkán fordul elő a
 közös megegyezés bírósági úton történő megtámadása. Ez egyfelől abból 
adódik, hogy amennyiben a közös megegyezésben a munkavállaló e jogáról 
kifejezetten lemondott, úgy szerződéses nyilatkozatának megszegését 
jelentené a megtámadás.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Másfelől pedig a bizonyítási teher is teljes mértékben a megtámadást 
kezdeményező felet, azaz a munkavállalót terheli. Ellentétben a rendes, 
illetve rendkívüli felmondással történő munkaviszony-megszüntetés 
bírósági megtámadása esetével, amikor megfordul a bizonyítás terhe, azaz
 a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy jogszerűen szüntette meg az 
adott munkavállaló munkaviszonyát.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2"><strong>A minimális kockázat érdekében</strong></font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Amennyiben a munkáltató a minimálisra szeretné csökkenteni annak 
kockázatát, hogy a közös megegyezést a munkavállaló sikerrel támadja meg
 a bíróság előtt, úgy a munkaviszonyt lezáró közös megegyezés esetében 
is meg kell fizetni a munkavállaló részére az esedékes munkabért és 
egyéb járandóságait - emelte ki a szakértő.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Ez azt jelenti, hogy ennél magasabb összegben a felek 
megállapodhatnak, alacsonyabb összegben viszont nem tanácsos, hiszen így
 nemcsak a fenti tiltó szabály sérül, hanem az Mt. azon&nbsp;szabálya is, 
miszerint a kódex rendelkezéseitől csak úgy térhetnek el a felek, hogy a
 munkavállaló tekintetében kedvezőbb rendelkezéseket alkalmaznak.</font></p><p style="font-family: Arial;"><font size="2"><strong>Megtévesztés, fenyegetés esetére</strong></font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">A keresetindítási jog tehát közös megegyezés esetén is megilleti a 
munkavállalót, sőt, az Mt.-ben meghatározott megtámadási okok fennállása
 esetén (például megtévesztés, jogellenes fenyegetés) a munkavállaló a 
törvénykönyvben meghatározott megtámadási határidőn belül szintén 
jogosult a közös megegyezést megtámadni. Orbán Zita szerint e 
megtámadási nyilatkozatot a másik féllel, azaz a munkáltatóval írásban 
kell közölni - majd ezt követően irányadók az eljárásra a munkaügyi 
jogvita szabályai.</font></p><p><font size="2"><span style="font-family: Arial;">Forrás: </span><a style="font-family: Arial;" href="http://www.origo.hu/uzletinegyed/jog/lakossagi/20100518-meg-a-munkaviszonyt-megszunteto-kozos-megegyezes-is-megtamadhato.html" target="_blank">origo.hu - Üzleti Negyed</a></font><br></p> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/jog/hirek&cikkid=65]]></guid>
<title><![CDATA[Jogi: Megpörgetik a felszámolókat]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/jog/hirek&cikkid=65]]></link>
<pubDate>Thu, 20 May 2010 10:56:28 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <font style="font-family: Arial;" size="2"><span style="font-weight: bold;">Lefejezik a szakértelmet. Ezt szakértők állítják a felszámolók 
kijelölésének új módjáról. Azt mondják: a július elsejétől kötelező 
elektronikus, véletlenszerű kiválasztással kivédhető a gyanús, 
szubjektív ügyelosztás, ám nem érvényesülhetnek a törvényben megkövetelt
 szempontok, így elsősorban a szakmaiság. A törvény közelmúltban 
megjelent végrehajtási rendelete sem tudott mit kezdeni e kívánalmakkal,
 bár vitáztak rajta eleget. Ugyanakkor akadnak kedvező tapasztalatok is.</span><br><br>
A felszámolások érzékeny pontja a felszámoló kijelölése. Mivel az 
eljárások nagy része kiürült cégeket érint, így a felszámolók érthetően 
olyan ügyek megszerzésére törekednek, amelyeken legalábbis nem 
veszítenek. Az ügyekre a bíróságok &#8211; megyei listákból &#8211; rendelik ki 
őket, megeshet, nem teljesen elfogulatlanul. Az ilyen vélt vagy valós 
veszélyt igyekszik elhárítani, a kijelöléseket tisztává tenni a 
csődtörvény idevágó passzusa. Ez kimondja, hogy az elektronikus, 
véletlenszerű kiválasztás során biztosítani kell az adós gazdálkodó 
szervezet sajátosságaihoz igazodó szakértelmet, az eljárás hatékony 
lefolytatásához szükséges kapacitásokat, a felszámolók arányos 
munkaterhelését, és &#8211; az eljárás költségeinek csökkentése érdekében &#8211; 
figyelembe kell venni a felszámoló, valamint az adós gazdálkodó 
szervezet székhelyének, fióktelepeinek földrajzi elhelyezkedését is. Ez 
utóbbira támaszkodik elsősorban a most megjelent végrehajtási rendelet, 
hiszen a felszámolói hozzáértést, az éppen aktuális kapacitást, az adós 
vagyoni helyzetét nem tudja kezelni a számítógép.<br><br>
Filip György, a Felszámolók Országos Egyesületének alelnöke szerint 
alapvetően a törvény támaszt megvalósíthatatlan követelményeket. Mint 
azt a Világgazdaságnak hangsúlyozta, sem az optimális feladatelosztás, 
feladatellátás, sem a hatékony, minőségi felszámolási tevékenység nem 
alakítható ki a mostani szabályozás alapján, amelynek célja  &#8211; az 
átlátható, kiszámítható, befolyásolásmentes kijelölési módszer &#8211; 
egyébként nem kérdőjelezhető meg. Az alelnök úgy véli, továbbra sem 
nélkülözhető egy bizonyos, rendszeres ellenőrzéssel párosuló 
közvetlenség a kiválasztásban. Azt mondta, a felszámolók munkáját &#8211; és 
úgymond megszűrését is &#8211; elősegítené egy folyamatos kontroll. <br><br>
A Magyar Ügyvédi Kamara egyetért azzal, hogy az irányított kijelölés 
gyanúját el kell hárítani az igazságszolgáltatás felől. Nem helyesli 
viszont a törvényi elvárások átlépését azzal, hogy bizonyos adatokat 
nehéz felmérni. A rendelet komoly hiányossága, hogy nem foglalkozik a 
felszámoló szakmai kompetenciájának a biztosításával. Patay Géza ügyvéd 
szerint például a szabályozás lefejezi a szakértelmet, holott az az 
elsődleges, a hitelezők és a gazdaság érdekeit egyaránt szolgáló 
szempont. Felszámolás és felszámolás között jelentős különbségek 
adódnak, és megfelelő felszámolói hozzáértés híján óriási károk 
keletkezhetnek &#8211; mondta.<br>
A Bírósági Ügyviteli Szabályzat egyébként jó ideje előírja a 
véletlenszerű, elektronikus kiválasztást. Készült is hozzá számítógépes 
program, ám a bíróságok nemigen élnek vele. Akad igazságszolgáltató 
fórum, ahol egyáltalán nem, másutt a hagyományos, listás kijelöléssel 
&#8222;keverve&#8221; alkalmazzák. A Pest Megyei Bíróság az egyik, ahol már második 
esztendeje kizárólag számítógép sorsol a pénzügyi tárcánál vezetett 
teljes felszámolói listából. Ábel Kornél, a gazdasági kollégium vezetője
 elmondta: kedvezők a tapasztalataik. Korábban szűkebb körből 
merítettek, most a kisebb vagy kevésbé foglalkoztatott felszámoló cégek 
is beállhattak a sorba. <br><br>
Megérti, de az eddigi gyakorlat alapján túlzottnak tartja a 
véletlenszerű kiválasztást kísérő aggodalmakat. Való igaz, nemegyszer az
 ország másik végéből rendelnek Pest megyébe felszámolót, és megesik, 
hogy &#8222;kis cég&#8221; kap &#8222;nagy ügyet&#8221;. Budapest után a megyében indul a 
legtöbb felszámolás, jelenleg négyezer eljárás van folyamatban. A 
felszámolói kiválasztásból eredő szakmai vagy egyéb hitelezői, illetve 
adósi kifogást még nemigen kaptak. Az eljárásban szigorú határidőket 
kell tartani, és azoknak a kirendelt felszámoló cégek zöme eleget is 
tesz, tehát az esetleges szakmai problémát vagy &#8222;túlvállalást&#8221; 
megoldják, elképzelhető, hogy ennek érdekében együttműködnek &#8211; mondta a 
kollégiumvezető.<br><br></font><h4 style="font-family: Arial;"><font size="2">Csak nálunk van erre példa</font></h4><font style="font-family: Arial;" size="2">
		A magyar rendszer egyedülálló Európában abból a szempontból, hogy a 
felszámolást cégek végzik, és azért is, mert a leendő &#8211; a teljes 
felszámolói körre kiterjedő &#8211; elektronikus kiválasztás ismeretlen &#8211; 
tudtuk meg Túróczi Emesétől, a FOE elnöki tanácsadójától. <br>
Franciaországban a felszámolók igazságügyi alkalmazottak, és a bíróság 
jelöli ki őket. <br>
Németországban kizárólag magánszemélyek végzik ezt a munkát, 
kiválasztásuk a bíróságok diszkrecionális jogköre. <br>
Nagy-Britanniában és Spanyolországban a hitelezők is beleszólhatnak a 
felszámolók kijelölésébe. Elektronikus kiválasztást Lettországban 
alkalmaznak, de nem a teljes felszámolói körből, hanem a szakma által 
összeállított listákból merítenek.<br><br>Szerző: </font><b><font size="2"><span style="font-family: Arial;">Kende Katalin<br><br>Forrás: <a href="http://vg.hu/kozelet/jog/megporgetik-a-felszamolokat-316480" target="_blank">Világgazdaság Online</a></span><br></font></b> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=64]]></guid>
<title><![CDATA[Munkaügy: Az OMMF munkaügyi hírlevele]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=64]]></link>
<pubDate>Wed, 19 May 2010 11:19:05 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <p style="font-family: Arial;"><font size="2"><font color="#ff0000">Munkaügyi 
hírlevél.</font> - Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség a 
foglalkoztatókat és foglalkoztatottakat, a munkáltatói és a munkavállalói 
érdekképviseleteket, a munka világában jártas, vagy éppen járatlan 
személyeket<font color="#ff0000"> 2008. szeptemberétől havonként megjelenő 
</font>hírlevél formájában tájékoztatja.<br>A honlapon megjelenő 
hírlevél rendszerint tartalmazza a munkaügyi hatóság eljárásával 
kapcsolatos aktuális jogszabályváltozásokat, az egyes kirívó jogsértéseket, 
valamint az ellenőrzést jellemző statisztikai adatok ismertetését. <br><br></font></p><ul style="font-family: Arial;"><li><font size="2"><font color="#ff0000">2010. 
április-májusi szám.&nbsp;</font> - Jelen számunk témája az <font color="#0000ff">egyszerűsített foglalkoztatásról</font> szóló 2009. évi CLII. 
törvény (Eftv.) végrehajtásával kapcsolatos gyakorlati kérdések &gt;&gt; 
részletek <a href="http://www.milton.hu/fileadmin/download/100517-OMMF.munkaugyi.hirlevel-1004-5.pdf">(PDF</a><a href="http://www.milton.hu/fileadmin/download/100517-OMMF.munkaugyi.hirlevel-1004-5.pdf">)</a>.</font></li></ul><font size="2"><span style="font-family: Arial;">Forrás: <a href="http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&amp;hir_reszlet=252" target="_blank">www.ommf.gov.hu</a></span></font><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=63]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Összevonná az APEH-et és a VPOP-t a Fidesz]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=63]]></link>
<pubDate>Wed, 19 May 2010 10:50:58 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <font size="2"><span style="font-family: Arial; font-weight: bold;">Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a Vám- és Pénzügyőrség 
összevonásához szükséges módosításokat is tartalmazó törvényjavaslatot nyújtott 
be kedden az Országgyűlésnek Matolcsy 
György  és Fónagy János.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">A leendő nemzetgazdasági miniszter által jegyzett törvényjavaslat szerint a VPOP 
irányítását kormánybiztos venné át, aki "külön szervezeti egységet hozhat létre 
az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség egyesítésének 
előkészítése érdekében".</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"></font><!-- Összevonná az APEH-et és a VPOP-t a FideszMTI Eco-->
<div style="font-family: Arial;" class="szerzo"><font size="2">Szerző: <b>MTI Eco</b></font></div><font size="2"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Forrás: </span><a style="font-family: Arial;" href="http://vg.hu/gazdasag/adozas/osszevonna-az-apeh-et-es-a-vpop-t-a-fidesz-316230" target="_blank">Világgazdaság Online</a></font><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=62]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Figyelem! Ketyeg a visszaszámlálás az adóbevallások benyújtására]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=62]]></link>
<pubDate>Tue, 11 May 2010 10:37:06 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <font size="2"><span style="font-family: Arial; font-weight: bold;">Kevesebb mint két hét maradt arra, hogy ki-ki elkészítse és az adóhatósághoz 
eljuttassa személyi jövedelemadó (szja) bevallását. A bevallások benyújtásának 
határideje május 20-a, és addig kell befizetni az adót is.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Május 2-ig mintegy 1,925 millió bevallást vett nyilvántartásba az APEH. Ennek 
mintegy negyedét - 475.187 darabot - papíralapon küldték be, másik közel 
negyedét - 474.650 darabot - pedig elektronikus úton nyújtották be. A bevallások 
több mint felénél - 974.898 darabnál - pedig a kettőt kombinálták, vagyis az 
APEH internetes programjával készítették el - így élhettek a program ellenőrzési 
funkciójával -, de papíralapon küldték be. Ezeket 2D technikával olvasták be a 
feldolgozás során.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">A sok éves tapasztalat szerint főleg azoknak a bevallásoknak az elkészítésével 
igyekeznek az adózók, amelyek adóvisszaigénylést tartalmaznak. Az APEH május 
2-ig több mint 1,003 millió esetben utalt vissza adót, összesen 53,422 milliárd 
forintot. Mivel 1.141 tétel esetében az adóhatóság késlekedett az szja 
visszafizetésével, 381.254 millió forint kamatot utalt ki az adózóknak.

</span></font><p style="font-family: Arial;"><font size="2">Minden évben szép számmal találni valamilyen hibát a bevallásokban. Évek 
óta tipikus hibának számít, hogy hiányzik az adózó aláírása a bevallásról, s 
gyakran előfordul az adóazonosító szám téves feltüntetése is, ilyenkor pedig a 
bevallás hibásnak minősül, akkor is, ha számszakilag tökéletesen töltötték 
ki.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Sokszor előfordul az is, hogy az adózók a bevallás főlapján elfelejtik 
bejelölni, hogy a visszaigényelhető összeget vissza szeretnék kérni. Bár ez nem 
hiba, érdemes figyelni rá, mert a figyelmetlenség "ára" az, hogy csak utóbb, 
külön átvezetési nyomtatvány kitöltésével lehet hozzájutni a visszajáró pénzhez.</font></p><p style="font-family: Arial;"><font size="2">Érdemes figyelni arra is, hogy a kifizető által levont adóelőleget a megfelelő 
sorban tüntessék fel, különben a bevallás szerint fizetési kötelezettség 
keletkezhet, holott erről szó sincs.
</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Arra is számos példa akad, hogy valaki munkáltatói adómegállapítást kér, 
s utóbb beadja a 0953-as bevallást is, de erről nem értesíti munkáltatóját. 
Ezáltal pedig felesleges procedúrának teszi ki magát, mert ilyenkor 
adóvizsgálattal kell megállapítani, hogy melyik bevallás az érvényes, és 
előfordulhat az is, hogy visszafizetési kötelezettséget állapítanak meg.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Az önkéntes kölcsönös pénztári kedvezménynél a rendelkezési jog 
gyakorlása során a pénztáré helyett sokan saját folyószámlájukat tüntetik fel az 
utalás helyeként. Nem árt észben tartani azt sem, hogy nem elég kiszámítani a 
kedvezmény összegét, hanem az abból átutalni kért részt is fel kell tüntetni; 
ennek elmulasztása esetén a bevallást javítani kell, és addig az összeget nem 
lehet átutalni a pénztárba.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">A magánszemélyeknek az idén is lehetőségük volt arra, hogy az APEH 
közreműködésével egyszerűsített bevallást nyújtsanak be. Az adóhatósághoz erre 
vonatkozóan közel 240 ezer érvényes nyilatkozat érkezett, a bevallás ajánlatot 
az adóhatóság - az érvényes nyilatkozatok alapján - április 30-ig juttatta el az 
adózókhoz, nekik pedig május 20-ig kell visszaküldeniük a bevallást postai vagy 
elektronikus úton.</font></p><!-- Figyelem! Ketyeg a visszaszámlálás az adóbevallások benyújtásáraKevesebb mint két hét maradt arra, hogy ki-ki elkészítse és az adóhatósághoz eljuttassa személyi jövedelemadó (szja) bevallását. A bevallások benyújtásának határideje május 20-a, és addig kell befizetni az adót is.MTI Eco-->
<div style="font-family: Arial;" class="szerzo"><font size="2">Szerző: <b>MTI Eco<br><br>Forrás: <a href="http://vg.hu/gazdasag/adozas/figyelem-ketyeg-a-visszaszamlalas-az-adobevallasok-benyujtasara-315222" target="_blank">Világgazdaság Online</a><br></b></font></div><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=61]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Meg kell vizsgálni, mi volt a magán-kórházüzemeltetők csődjének az oka]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=61]]></link>
<pubDate>Tue, 11 May 2010 10:30:45 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <font style="font-family: Arial; color: rgb(0, 0, 0);" size="2"><span style="font-size: 12px;" id="article_lead"><span style="font-weight: bold;">Nem szeretnék mindent tudó miniszterként feltűnni, az ágazati 
munka a területekért felelős államtitkárok kezében lesz &#8211; fogalmazott a Magyar 
Nemzetnek adott interjújában Réthelyi Miklós, aki azt mondja, nem lát minden 
problémát, de itt élő, újságolvasó, magyar állampolgárként nagyjából tudja, mik 
a nyilvánvaló gondok.</span><br></span></font><font style="font-family: Arial;" size="2"><span style="font-size: 12px;" id="article_content"><br>A Nemzeti Erőforrások Minisztériumának leendő vezetője azt is 
hangsúlyozza, nem ugranak neki ész nélkül gyökeres átalakításoknak. Az öt 
területért &#8211; az egészségügyért, az oktatásért, a kultúráért, a sportért és a 
szociális ügyekért &#8211; felelős tárcavezetői poszt várományosa a konkrétumokról 
egyelőre annyit említett, hogy a rezidensekre vonatkozó szabályozással azonnal 
foglalkoznak majd. Áttekintik továbbá az egyesített érettségi-felvételi 
kérdését, s elképzelhető, hogy például a pedagógusképzés kikerül a bolognai 
rendszerből. Kiderült az is, hogy Réthelyi Miklós nem utasítja el elvből az 
egészségügyi intézmények magánosítását.</span></font><br><br><font size="2"><span style="font-family: Arial;">Forrás: <a href="http://www.hirtv.hu/gazdasag/?article_hid=321843" target="_blank">www.hirtv.hu</a></span></font><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=60]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Szuperbruttó eltörlése: a "kecske és a káposzta" is megmaradhat]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=60]]></link>
<pubDate>Tue, 11 May 2010 10:16:03 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <font size="2"><span style="font-family: Arial; font-weight: bold;">A szuperbruttó megszüntetése kapcsán brutális adócsökkentés híre terjedt a 
médiában. A kivezetést többen úgy értelmezték, hogy megszűnik az adóalap 
kiegészítés, de a kulcsok és a sávhatár változatlan maradnak. Valóban ez történt 
volna, ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti a kiegészítő adóalapra vonatkozó 
jogszabályrészeket. De nem így történt. Mit jelentene a szuperbruttó kivezetése 
a gyakorlatban?</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Az Alkotmánybíróság kimondta, a kiegészítő adóalap egy korrekciós tényező. A 
szuperbruttó&nbsp;eltörlése ezért a korrekciós tényező kivezetését jelenti és egy új 
jövedelem alapú adótáblát. A szuperbruttós adótábla egyszerű matematikai 
számításokkal visszaszámítható jövedelem alapúra.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Ez a következőképp 
alakulna:</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">&nbsp;3 millió 937 ezer forint jövedelemig az alsó adókulcs 21,59 
százalék,</span><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">&nbsp;3 millió 937 ezer forint jövedelem felett a felső adókulcs 40,64 
százalék.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Ezzel máris&nbsp;kiiktattuk a &#8222;korrekciós&#8221; tényezőt. Minden további 
hír már egy ezt követő egyidejű adócsökkentést is vizionál: az alsó kulcs 17 
százalékra csökken, a sávhatár 5 millióra emelkedik és a felső kulcs 32 
százalékra csökken. Ennek költségvetési vonzata valóban több, mint 400 milliárd 
(4 millió adózónál legalább 100 ezer forintos átlagos adómegtakarítás, félmillió 
adózónál legalább 400 ezer forintos megtakarítás). Megvalósítására egyszerűen 
nincs forrás és belátható időn belül nem is lesz!&nbsp; </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Az a pénteki 
vízió,&nbsp;hogy a kormány megvalósítja azt, amit Oszkó Péter kommunikált, vagyis az 
elmúlt 20 év legnagyobb adócsökkentését. A 18 százalékos adókulcs 17 százalékra 
csökken, a 36 százalékos 32 &#8211;re, a sávhatár pedig&nbsp;5 millióra emelkedik. De erre 
a Fidesz sem képes, nekik is figyelembe kell venniük a realitásokat. Célszerű 
kijózanodni és belátni, hogy a közeljövőben nem valósulhat meg az Oszkó Péter 
által kommunikált, illetve a&nbsp;kormány&nbsp;által ígért drasztikus adócsökkentés. 
Kivitelezhető viszont a szuperbruttó kiiktatása egy új adótáblával. 
Természetesen nem lehet két tizedesjegy pontosságú adókulcsokkal számolni, ezért 
a fent leírt adótáblában végezzük el a kerekítéseket úgy, hogy a magánszemély 
járjon jól. Ez a garanciája annak, hogy január 1-ig visszamenőlegesen lehessen 
kiiktatni a szuperbruttót. </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Tehát a szuperbruttó kiiktatva, a kerekítést 
a magánszemély javára elvégezve a következő adótáblát kapjuk:</span><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">- 4 millió 
forint jövedelemig az alsó adókulcs 21 százalék,</span><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">- 4 millió forint jövedelem 
felett a felső adókulcs 40 százalék.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Ez az adótábla az egyszerűsítésen 
túl egy kisebb mértékű adócsökkentést is jelent január 1-ig visszamenőlegesen, 
de mértéke miatt nem kell külön rendelkezni az adóelőleg túlfizetésről. A 
göngyölített adóelőleg számítást alkalmazók (például a közszférában) 
automatikusan megkapnák az adóelőleg túlfizetést. Számokban: 200 ezer forintos 
havi jövedelem esetén havi 1180 forinttal csökkenne az szja adóelőleg. 
</span><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">&nbsp;</span><br style="font-family: Arial;"><strong style="font-family: Arial;">Van-e értelme a szuperbruttó 
kivezetésének?<br></strong><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Több szempontból is előnyös és 
szükségszerű.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">1.&nbsp;Az egyszerűsítés segíti a tisztánlátást, a 
magánszemélyek utána tudnak számolni személyi jövedelemadójuknak, újra ugyanaz 
lesz az alapja a járulékoknak és a személyi jövedelem adónak,</span><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">2.&nbsp;Nem 
érvényesül a bumeránghatás: több szakértő jelezte, hogy a munkáltatót terhelő 
járulékokat kellene csökkenteni. A szuperbruttó mellett a járulék csökkentése év 
közben gyakorlatilag lehetetlen. A tb-járulék mértékének évközi csökkentése a 
személyi jövedelemadóban ugyanis egy visszamenőleges csökkentést is jelent, 
hatása a 2011-ben esedékes szja bevallásban jelentkezne. A szuperbruttó 
kiiktatása elhárítja az akadályt a munkáltatót terhelő TB járulék csökkentése 
elől.</span><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">3.&nbsp;Visszatérnénk Európába: újra összehasonlítható lenne a személyi 
jövedelemadó terhelésünk más Európai országokéval, a múlttal, jelennel és 
jövővel.</span><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">4.&nbsp;Elmaradna 2011-ben a szuperbruttós bevallás, ami nehéz feladat 
elé állítaná a magánszemélyeket.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Szükséges lépés a családi adózás 
esetleges bevezetéséhez. A&nbsp;családi adózás előnyeiről akkor tudunk beszélni, 
akkor tudjuk elfogadtatni, ha utána tudunk számolni, számszerűen ki tudjuk 
mutatni előnyeit. Véleményem szerint azért nem lehet 2011-től még bevezetni a 
családi adózást, mert &#8222;bázis adótábla&#8221; nélkül értékelhetetlen önmagában a 
családi adózás fogalma.&nbsp;Amennyiben egykulcsos személyi jövedelemadó táblát 
rendelünk a családi adózáshoz, akkor a családi adózás semleges hatású lesz. Se 
előnye, se hátránya. </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Ha a javasolt szuperbruttó nélküli kétkulcsos 
adótáblát tesszük a családi adózás mögé, akkor a családi adózás elsősorban a 
jómódúakat támogatná, hiszen a többi családban a magasabb jövedelmek is az alsó 
4 milliós sávhatáron belül vannak. Helyesen jelölte meg Orbán Viktor az irányt, 
amikor azt nyilatkozta, hogy több kulcsos adótáblában gondolkodik. Ahhoz 
ugyanis, hogy a családi adózásra &#8222;érzékeny&#8221; legyen az adótábla, ahhoz legalább 
4, de akár 6 kulcsos adótábla kell, egymáshoz közeli sávhatárokkal. Számokban 
kifejezve, a szuperbruttó 2010-re visszamenőleges kivezetése után a kétkulcsos 
adótáblát tovább kellene bontani. Például 5 kulcsosra a 
következőképpen:</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">1,5 millió forint jövedelemig az adókulcs 10 
százalék,</span><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">3,0 millió forint jövedelemig az adókulcs 20 százalék,</span><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">4,5 
millió forint jövedelemig az adókulcs 30 százalék,</span><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">6,0 millió forint 
jövedelemig az adókulcs 40 százalék,</span><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">6,0 millió forint jövedelem felett az 
adókulcs 50 százalék.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Az új adótáblával egyidejűleg megszűnne az 
adójóváírás, mert ez ma a &#8222;zsebbe fizetést&#8221; támogatja.&nbsp;A családi adózásnak nem a 
harmadik, negyedik gyerek vállalására kellene ösztönözni, hanem a munka mellett 
az első és második gyerek vállalására. Először ki kellene alakítani azt a 
személyi jövedelemadó rendszert 2011-re, amelyen belül meg lehetne mutatni a 
családi adózás előnyeit. Ne legyenek illúzióink. Ma már az emberek a szlogeneket 
nem fogják elhinni. Számolni szeretnének. Ennek jelenleg a legnagyobb akadálya a 
&#8222;szuperbruttó&#8221;. </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"></font><strong><font size="2"><span style="font-family: Arial;">Angyal József okleveles adószakértő</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Forrás: </span><a style="font-family: Arial;" href="http://adozona.hu/blog/20100510_szuperbrutto_adoalap_jogszabaly_alkotmany.aspx" target="_blank">Adózóna.hu</a></font><br></strong> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=59]]></guid>
<title><![CDATA[Munkaügy: Cafeteria - nem az adóteher a legnagyobb gond]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=59]]></link>
<pubDate>Mon, 10 May 2010 09:04:16 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <font size="2"><span style="font-family: Arial; font-weight: bold;">Egy áprilisi közvéleménykutatás munkáltatókat, munkavállalókat, szolgáltatókat 
kérdezett arról, miképpen változtatnának a béren kívüli juttatások, a cafeteria 
szabályozásán. Az eredmény meglepő: elsőként nem a huszonöt százalékos adót 
törölnék el.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Fata László, a cafeteriatrend.hu tanácsadója a Vállalkozói Negyednek nyilatkozta: különös 
meglepetést okozott a megkérdezettek igen felelős gondolkodása. Még a 
munkavállalók fő elvárása sem a jelenleg huszonöt százalékos, kedvezményes 
adózás lenullázása volt. Bizonyos juttatások esetén az adó növelésére is 
érkeztek javaslatok. A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy milyen elemeket 
emelnének be, vagy vennének ki a cafeteria rendszerből a megkérdezettek. "Ha a 
támogatandó felhasználási területet nézzük, akkor ez sok meglepetést nem 
tartogatott. Az étkezés támogatását a gyermek iskolakezdése, majd az üdülés, 
pihenés követi. De a TOP10-ben benne van az egészségmegőrzés, a nyugdíj célú 
megtakarítás, az internet és a nyelvoktatás is" - részletezi 
Fata.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Meglepő módon a munkáltató által adott ajándék a sorrend végén 
helyezkedik el. "A későbbiekből kiderül: az eredetileg 2009-ben is támogatott 
költési cél - azaz, hogy a munkáltató kisebb ajándékokat adjon a 
munkavállalóinak - a válaszadóknál teljesen eltávolodott a csekély értékű 
ajándékutalvány valós felhasználásától."</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">A felmérés azon kérdésre, hogy melyik juttatást terhelje a legkevesebb adó, 
szintén meglepő válaszok érkeztek. "Az üdülés, pihenés okozza az egyik 
meglepetést. Ugyanis míg a fontos juttatások között dobogós helyre került, addig 
a válaszadók közel fele teljesen elfogadja az ezt terhelő huszonöt százalékos 
adót." A válaszadók adómentes juttatásként szeretnék kapni elsősorban az 
étkezési, a gyógyulási és a gyermek iskolai étkezési juttatásokat, a nyugdíj 
célú megtakarításokat, illetve a munkavégzéshez szükséges képzések támogatását. 
Többen szeretnék ha adómentes maradna az internet juttatás, illetve ha nem 
terhelné adó a helyi közlekedési bérlet és a nyelvoktatás támogatása. 
</span><br style="font-family: Arial;"><strong style="font-family: Arial;"><br>Problémák, és megoldások </strong><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">A problémarekorder a 
meleg étkezési utalvány. Itt a legtöbb ellenérzést nem is az adófizetés, hanem 
az elfogadóhelyek körében tapasztalható keveredés okozza. "Visszajelzések 
szerint az elfogadóhelyek álláspontja akár egy üzleten belül is eltérő lehet. 
Míg egyes kibocsájtók jegyét írószerre, ruházatra is elfogadják, másokét még 
hideg élelmiszerre sem, kizárólag grillcsirkét szolgálnak fel ezért" - mondta 
Fata László. A megoldások közt vezető ötlet a 2009-eshez hasonló helyzet 
visszaállítása volt. "A válaszadók húsz százaléka a "hideg étel" vásárlásának 
lehetőségét tartaná célravezetőnek, akár itt is huszonöt százalékos adókulcsot 
alkalmazva." </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Összegezve jól látszik, hogy van néhány olyan terület, ahol 
kis módosítással jócskán javítani lehetne a béren kívüli juttatásokkal 
kapcsolatos munkáltatói, munkavállalói elégedettségen. Ráadásul javaslatok jó 
része nem is arról szól, hogy mindenképpen kevesebb adót kelljen fizetni. 
</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">A felmérés részletes feldolgozásával az érintettek 2010.05.13-án, a 
<a href="http://www.cafeteriaexpo.hu" target="_blank">Cafeteria EXPO</a>-n ismerkedhetnek meg.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Forrás: </span><a style="font-family: Arial;" href="http://www.vallalkozoinegyed.hu/20100503/cafeteria-beren-kivuli-juttatas-felmeres-cafeteria-expo" target="_blank">www.vallalkozoinegyed.hu</a></font><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=58]]></guid>
<title><![CDATA[Munkaügy: Eltörli a Fidesz a cafeteria-juttatások adóját?]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=58]]></link>
<pubDate>Fri, 07 May 2010 09:11:19 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <p style="text-align: justify; font-family: Arial; font-weight: bold;"><font size="2">Mindenképpen felülvizsgálja a Fidesz a cafeteria jelenlegi adózási rendszerét - 
közölte Varga Mihály csütörtökön Budapesten, emlékeztetve arra, hogy szakértők a 
szuperbruttósítással kapcsolatban is ezt javasolták.</font></p><p style="text-align: justify; font-family: Arial;"><font size="2">A Magyar Nemzet csütörtöki számában arról írt - 
pontosan meg nem nevezett forrásokra hivatkozva -, hogy<b> százmilliárd forintos 
nagyságrendű adócsökkentésre készül július 1-jétől a Fidesz.</b> A napilap 
információi szerint egyelőre még nem született döntés a konkrét lépésekről, de 
három lehetőségről folyik élénk egyeztetés. Az egyik a személyi jövedelemadózás 
átalakítása. A lap szerint felvetődött a szuperbruttósítás visszamenőleges 
eltörlése, ami becslések szerint 250 milliárd forintot is a lakosságnál 
hagyhat.&nbsp;</font></p>
<p style="text-align: justify; font-family: Arial;"><font size="2">A szuperbruttósítás visszavonására vonatkozó 
felvetésre a Fidesz alelnöke tájékoztatóján úgy reagált: ma már nagyon komoly 
szakértői vélemények mondják azt, hogy a szuperbruttósítás nem vált be, ezért 
szükség van ennek felülvizsgálatára. Még munkafázisban vagyunk - jegyezte 
meg.&nbsp;</font></p><!-- X FORCEIMAGE_PLACE X -->
<p style="text-align: justify; font-family: Arial;"><font size="2">A Magyar Nemzet szerint<b> a Fidesz berkeiben 
felvetődött másik elképzelés a cafeteria-juttatások adójának eltörlése.</b> 
Ezzel kapcsolatban Varga Mihály azt mondta: mindenképpen felülvizsgálják a 
cafeteria mostani rendszerét.</font></p><p style="text-align: justify;"><font size="2"><span style="font-family: Arial;">Forrás: </span><a style="font-family: Arial;" href="http://www.gazdasagiradio.hu/cikk/47757/" target="_blank">Gazdasági Rádió</a></font><br></p> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=57]]></guid>
<title><![CDATA[Munkaügy: Több cafeteria, változó bérstruktúra]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=57]]></link>
<pubDate>Thu, 06 May 2010 15:24:00 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <p style="font-family: Arial;"><font size="2">A HR-esek 36 százaléka utánanéz a pályázónak az interneten, például közösségi 
oldalon. Évi 290 ezer forint béren kívüli jutatást kap egy átlag munkavállaló. A 
cégek 43 százaléka nem tervez erre az évre fizetésemelést. Három - munkavállalók 
számára - érdekes adat abból a kutatásból, amelynek első eredményeit ma mutatták 
be egy zártkörű HR-konferencián.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">A cégek 43 százaléka nem tervez erre az évre fizetésemelést, 47 százalék 2-5 
százalék között növeli dolgozói bérét - derül ki a DGS Global Research kutató 
cég és az Ernst &amp; Young üzleti tanácsadó 350 vállalat körében végzett "HR 
Benchmark Felméréséből". Érdekesség: tavaly ősszel a cégeknek még csak 37 
százaléka nyilatkozott úgy, hogy emelni akarja a fizetéseket.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Az álláspiac legkapósabb szakembereinek listája nem változott. Továbbra is jó 
alkupozícióból startolhatnak a mérnökök, a szakmunkások, az értékesítők, a 
technikusok, az informatikai szakemberek. Jelentős a túlkínálat ellenben 
kommunikációs szakemberekből, marketingesekből, közgazdászokból, adminisztratív 
munkaerőből, jogászból, HR-esből. Utóbbiak nehéz helyzetét <em>Dara Péter,</em> 
a DGS Global Research ügyvezetője egy példával is alátámasztotta. "Megkerestük 
azokat a HR-vezetőket, akik tavaly részt vettek a bérfelmérésről szóló 
kutatásunkban. Kiderült, hogy 60 százalékuk már nincs a helyén..."</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2"><strong>A HR-esek harmada szaglászik az interneten</strong></font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">A toborzási csatornák közül előretört a személyes kapcsolatok útján történő 
munkaerő-keresés, továbbra is az élbolyban található az internetes 
álláshirdetés, majd a fejvadász igénybevétele, a belső pályáztatás és a 
nyomtatott sajtó következik.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Nagyobb hangsúlyt kap az állásra pályázók szűrése, aminek egyik eszköze a 
"leinformálás". A munkaadók 86 százaléka kér és ellenőrzi a referenciát (például 
megkérdezi a pályázó volt főnökét) , 67 százaléka nézi meg alaposan a 
végzettséghez szükséges papírt, 36 százalék pedig az interneten, elsősorban 
közösségi oldalon "szaglászik" a pályázó után.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2"><strong>Cafeteria: az adók ellenére nőtt az összeg</strong></font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Jó hír a dolgozók számára, hogy nőtt a cégek cafeteria-kerete. Míg egy évvel 
korábban egy dolgozónak átlagosan 233 ezer forintnyi béren kívüli jutttatás 
járt, addig a mostani adatok szerint már 290 ezer forint. Nagyok azonban a 
különbségek. A legkevesebb juttatást nyújtó cég 72 ezer, a legtöbbet kínáló 1 
millió forintot ad. A munkaadók 47 százaléka növelni akarja a keretet és csak 18 
százalék húzza szorosabbra a nadrágszíjat, a többiek szinten tartanak. A válság 
egyik következménye a bérstruktúrák átalakulása. A fix bér aránya egyre inkább 
csökken, a mozgó elemek súlya pedig ezzel párhuzamosan növekszik és már nemcsak 
vezetői szintekre jellemző.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2"><strong>Kevés az erkölcsi elismerés</strong></font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Hogy miként ösztönzik a cégek jobb teljesítményre a munkavállalókat? A 
válaszadók 95 százaléka pénzzel, 76 százaléka képzési lehetőségek nyújtásával, 
73 százaléka erkölcsi elismeréssel, 52 százaléka pedig előléptetéssel. "Csak 3. 
helyen szerepel az erkölcsi elismerés, pedig ez nem kerül semmibe és nagy hatása 
van a dolgozóknál" - fogalmazott meg enyhe kritikát Dara Péter a jelen lévő 
HR-vezetők felé.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2"><strong>Az értékesítők váltanak leggyakrabban</strong></font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Figyelmeztető lehet a cégek számára, hogy bármennyire is nehéz munkavállalói 
szemmel az álláspiac, nem tűnt el a fluktuáció. Az önkéntes távozás leggyakoribb 
a 20-30 év közöttiek körében, míg 40 év felett saját elhatározásból szinte senki 
sem válik meg a munkahelyétől. A szakmák közül a leggyakrabban az értékesítők és 
a szakmunkások váltanak.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">A munkavállalói képzések terén nő a készségfejlesztői, csapatépítő és 
vezetőfejlesztési tréningek iránti igény, míg csökkent a nyelvi, informatikai és 
az iskolarendszerű tanfolyamok iránti kereslet.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2"><strong>Így tartják meg a tehetségeket</strong></font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Külön kérdés vonatkozott arra, miként próbálja megtartani a munkaadó a 
tehetségeket. A többség a kihívást jelenti feladatokat valamint az anyagi és az 
erkölcsi megbecsülést emelte ki. Az előző évek adataival összevetve eltűnt a 
karrierlehetőség. Ez azt jelenti, egyre laposabbak a szervezetek, egyre kevesebb 
a vezetői poszt, illetve a mostani vezetők nem mozdulnak. Így a tehetséges 
fiataloknak fel kell készülniük arra, hogy nem vezetői poszton találják meg 
számításukat" - vélekedett Dara Péter.</font></p><p><font size="2"><span style="font-family: Arial;">Forrás: <a href="http://karrier-tanacsok.monster.hu/allaskeresesi-strategia/iparagi-trendek/tobb-cafeteria-valtozo-berek/article.aspx" target="_blank">www.monster.hu</a></span></font><br> </p> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=56]]></guid>
<title><![CDATA[Munkaügy: Veszélyben a korkedvezményes nyugdíj?]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=56]]></link>
<pubDate>Wed, 05 May 2010 09:54:35 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <font size="2"><span style="font-family: Arial; font-weight: bold;">Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) tiltakozik az ellen, hogy a 
Bajnai-kormány nem készített tárgyalható javaslatot a korkedvezményes nyugdíj 
jogintézményének megújítására - közölte a szakszervezeti konföderáció az MTI-vel 
kedden.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Borsik János, az Autonomók elnöke az MTI-nek elmondta: a Bajnai-kormánytól 
ígéretet kaptak arra, hogy március végére elkészíti a korkedvezményes nyugdíjra 
vonatkozó koncepciót. Ehelyett április végén egy írásos anyagot kaptak, amely 
kockázatértékelési rendszerről tartalmaz értekezést. A szakszervezet szerint a 
kapott anyag alkalmatlan a vitára.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Borsik János hangsúlyozta: a jelenlegi 
szabályozás 2010. december 31-én lejár, sürget az idő, és még mindig nincs 
előkészítve új normatíva.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Az Autonómok tiltakoznak az ellen is, hogy az 
állami gazdasági társaságokban foglalkoztatott munkavállalók kedvezőtlenebb 
helyzetbe kerültek a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb 
működéséről szóló törvénymódosítás után, mivel ezt követően nem jogosultak 
végkielégítésre, ha a rendes felmondás indoka a munkavállaló képességeivel, vagy 
munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával függ össze. </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Az ASZSZ 
álláspontja szerint ez a szabály alkotmány- és törvényellenes. Borsik János az 
MTI-nek elmondta: a problémákat a leendő új kormánynak azt követően vetik fel, 
ha a partnerségen alapuló érdekegyeztetés megkezdődik.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;"><span style="font-style: italic;">Forrás: </span><a href="http://www.hrportal.hu/c/veszelyben-a-korkedvezmenyes-nyugdij-20100504.html" target="_blank">MTI, HR Portal</a></span></font><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=55]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Adóegyszerűsítés jöhet]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=55]]></link>
<pubDate>Wed, 05 May 2010 09:41:45 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <font size="2"><span style="font-family: Arial;">Ritkítaná az adó- és járuléknemek számát a kormányra készülő Fidesz, és az 
egyszerűsített adózási formák körének szélesítésével tenné egyszerűbbé az adózók 
életét. Szijjártó Péter szóvivő után a 
héten már Orbán Viktor leendő miniszterelnök 
is leszögezte, hogy kiterjesztenék az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) és az 
egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) körét. Miként egyébként azt 
is megerősítette Orbán, hogy július elsejével csökkentik az adókat. Ennél többet 
azonban nem árul el a kormánypárt.<br><br style="font-family: Arial;"></span><span style="font-family: Arial;">Akár e két adónem szélesítéséről, akár 
újabb, hasonló adózási formák bevezetéséről van szó, a magyar adószisztémára 
tagadhatatlanul ráfér az egyszerűsítés. Ezzel valójában az Adó- és Pénzügyi 
Ellenőrzési Hivatal munkája is könnyebbé válna, vagyis javulna az ellenőrzések 
hatékonysága. Jelenleg ugyanis a revizoroknak összesen 1,6 millió működő 
adóalanyt kell &#8222;kordában tartani&#8221;, legalábbis a múlt év végi adóhatósági adatok 
szerint. Az adóbevallások száma éves szinten húszmillió körül jár, erre jön még 
évi nyolc-kilenc millió úgynevezett kontrolladat-szolgáltatás.<br><br style="font-family: Arial;"></span><span style="font-family: Arial;">Míg a működő 
részvénytársaságok száma az ötezret sem éri el, adószámmal rendelkező 
magánszemélyből és egyéni vállalkozóból közel egymillió van Magyarországon. Ezek 
ellenőrzése már csak azért is tetemes közigazgatási kapacitásokat köt le, mert a 
kisvállalkozások világa igen sokrétű. Az egymilliós tömegből mindössze alig 
százezer adózót képviselnek az evások, az ekhósok száma pedig csupán tízezer 
körül jár. Ezen arányok javítása az adóigazgatási költségeket is figyelembe véve 
az államnak is érdeke lehet, különösen, ha hozzátesszük, hogy a 30 százalékos 
evás adókulcs már korántsem nevezhető alacsonynak.<br><br style="font-family: Arial;"></span><span style="font-family: Arial;">Orbán Viktor kilátásba 
helyezte az átalányadózás szélesítését is: a 2008-as adatok szerint az egyéni 
vállalkozók közül mindössze 25 ezren éltek ezzel a lehetőséggel. Ismeretes: az 
átalányadózás lényege, hogy a személyi jövedelemadóhoz igazodó terheket a 
vállalkozó alapesetben 40 százalékos költséghányad megállapításával fizetik be. 
Igaz, ez utóbbi mértéke bizonyos esetekben akár 94 százalékig is felmehet, 
jelentősen mérsékelve a fizetendő adó összegét. Az, hogy viszonylag kevesen 
alkalmazzák, jól mutatja, hogy a vállalkozások &#8222;ügyesen&#8221; ennél többet is &#8222;el 
tudnak költségelni&#8221;. Ez tehát akár ennek az adózási formának a szélesítése 
mellett is szólhat, akárcsak az a tény, hogy évről évre több mint százezer 
egyéni vállalkozó számol be veszteségről. Több adószakértő ugyanakkor 
kifejezetten ellenzi az átalányadókat, mivel azok elszakadnak egy-egy 
vállalkozás tényleges gazdasági teljesítményétől.<br><br style="font-family: Arial;"></span><span style="font-family: Arial;">Szintén a 
kisvállalkozásokat és az egyszerűsítés kérdését érinti a különböző kedvezmények 
világa. Ezek között vannak igen népszerű könnyítések: a kisvállalkozói 
kedvezménnyel tavaly ötezer, míg a fejlesztési tartalékképzés lehetőségével 
kétezer vállalkozás élt. Ezzel szemben a kutatás-fejlesztési kedvezmény egy év 
alatt csupán 22 kisvállalkozásnak tűnt vonzónak, a szabadalmi kedvezménynél 
pedig ez a szám hét. A magyar adószisztéma rejtett zugait jól mutatja, hogy 
létezik szabadságvesztésből szabaduló személy foglalkoztatása utáni 
adókedvezmény is, ezt 2008-ban három cég vállalta be.<br><br style="font-family: Arial;"></span><span style="font-family: Arial;">Bár a Fidesz részéről 
sokan tagadták, hogy megszűnne az őstermelőknek járó &#8222;külön elbánás&#8221; az 
adórendszerben, ezek a szabályok sokak szemét szúrják. A 350 ezer őstermelő &#8211; ők 
az adószámos magánszemélyek több mint félmilliós köréhez tartoznak &#8211; alig több 
mint harmada készített adóbevallást, ez ugyanis náluk csak évi 600 ezer forintos 
jövedelem felett kötelező, és kevesebb mint nyolc százalékuk fizetett 
ténylegesen adót. Szintén a mezőgazdaság e tekintetben kivételes helyzetét 
mutatja, hogy az APEH összesen nyolcféle támogatást folyósít az ágazatban 
tevékenykedőknek, ezek között akad olyan is, amelynek összértéke éves szinten 
hárommillió forint körül jár.<br><br style="font-family: Arial;"></span><span style="font-family: Arial;">Egyszerűsítésre természetesen lenne lehetőség a 
társaságokat érintő adók terén is: a 19 százalékos mellett 50 millió forintos 
adóalapig választható 10 százalékos kulccsal minden bizonnyal elégedettek az 
érintettek, a cégautókra kivetett közteher azonban a vállalatok jó részének 
teszi nehezebbé az életét. A hitelintézeteket és az energiaipari vállalatokat 
különadók sújtják, miközben a szintén szép számú adókedvezmények túlnyomó része 
néhány nagyvállalatra korlátozódik.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-style: italic; font-family: Arial;">Forrás: </span><a style="font-family: Arial;" href="http://vg.hu/gazdasag/adozas/adoegyszerusites-johet-314810" target="_blank">Világgazdaság Online</a></font><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=54]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Változott az élet szombattól]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=54]]></link>
<pubDate>Tue, 04 May 2010 12:18:10 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <font size="2"><span style="font-family: Arial; font-weight: bold;">Május elsejétől több változás lépett hatályba. Változott például a négynapos 
autópálya-matrica ára, a gyes és a gyedre vonatkozó szabályok, és változott az 
utazási költségtérítések szabályozása.</span><br style="font-family: Arial;"></font>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">A Napi Gazdaság hétfői számának cikke.<br><br>Hivatalosan is kinyitottak a 
strandok szombaton, drágább lett viszont a négynapos autópálya-matrica (1170 
forintról 1530 forintra nőtt az ár, a nyári tarifa szeptember 30-ig marad 
érvényben). A törvényi változások közül az egyik legfontosabb, hogy a gyes 
időszaka két évre rövidült a korábbi három helyett - a május elsejei határidő a 
gyerek születésére vonatkozik. A gyedet érintő jogosultsághoz szükséges munkaidő 
180 napról 365 napra emelkedett.<br><br>Egységessé vált szombattól unión belül a 
munkavállalók társadalombiztosításbeli megítélése. Fő szabályként egy 
biztosított ezentúl egy helyen fizet majd járulékot - akkor is, ha munkaviszonya 
mellett valamely tagállamban vállalkozást is működtet, amely után 
járulékfizetési kötelezettsége keletkezik (a korábbi rendszer lehetővé tett 
többes járulékfizetést is). Jelentősebb változást jelent a regionális 
munkakörben dolgozók esetében az új szabályozás: itt egyrészt az lesz a 
meghatározó, hol van a munkavállaló állandó lakhelye, de az is követelmény lesz, 
hogy a munkaidő legalább 25 százalékát is ebben az államban töltse. 
Elképzelhető, hogy ez problémát jelent egyes esetekben, hiszen számolgatni kell, 
mennyi az állandó lakhely szerinti elvégzett munka, s maradhat-e az alkalmazott 
e rendszerben. Egyértelműen könnyebb lett viszont a kiküldetésben dolgozók 
helyzete, 12-ről 24 hónapra nőtt ugyanis az az időszak, ameddig egy munkavállaló 
kiküldött lehet. <br><br>A Munka Törvénykönyvének módosulásaként az utazási 
költségtérítések szabályozása egyértelműbbé vált: a munkáltató által fizetett 
költségtérítés a bérlet vagy menetjegy árának legalább 86 százaléka kell legyen 
(legfeljebb havi 30 ezer forint), a mérték a vasúti és elővárosi, buszos 
közlekedésnél egységessé vált. Fontos, hogy a munkavállalónak nyilatkoznia kell 
a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába 
járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.</font></p>
<blockquote style="font-family: Arial; color: rgb(102, 0, 0);">
<p><font size="2">Jogalkalmazási problémákra kell felkészülni amiatt, hogy májustól a 
tervezettel ellentétben nem lépett hatályba a Ptk. első két könyve. A 2011-es 
hatályba léptetéssel ugyanis koherenciazavarok lesznek a rendszerben, hiszen a 
Munka Törvénykönyve több helyütt is az új Ptk.-ra hivatkozik. Ezt a hibát 
mihamarabbi törvénymódosítással lehetne orvosolni.</font></p></blockquote><p style="font-family: Arial;"><font size="2">Forrás: <a href="http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&amp;nID=444236&amp;place=gazdasag_morenews" target="_blank">www.napi.hu</a></font></p> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=53]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: A szuperbruttó bumeráng hatása avagy milyen adót szabad csökkenteni?]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=53]]></link>
<pubDate>Mon, 03 May 2010 09:09:50 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <font size="2"><span style="font-family: Arial;">Alig egy héttel a választások után már folynak a találgatások, milyen 
adómódosítások várhatóak 2010. július 1-től, és milyenek 2011. januártól. Sorra 
vesszük, milyen lehetőségek vannak az azonnali adócsökkentésre. </span></font><p style="font-family: Arial;"><font size="2">A választási ígéretek tükrében természetes iránynak tűnik a munkára rakódó 
terhek azonnali csökkentése és az egyszerűsítés. Ennél konkrétabb javaslat a 
munkáltatói járulék&nbsp;5 százalékos csökkentése.&nbsp;E javaslat támogatói azonban&nbsp;nem 
számolnak a szuperbruttósítás bumeráng hatásával. A kiegészítő-adóalapot a Tb 
járulék mértékével kell kiszámítani. Ha július 1-től (év közben) csökkenne a 
tb-járulék mértéke, akkor ez kihatással lenne a személyi jövedelemadó adóelőleg 
alapjára is. Júliustól a magánszemélyektől kevesebb szja előleget kellene 
levonni. A törvény szerint év végén a december 31-én érvényes tb-járulék 
mértékével újra kellene számítani az éves adót a csökkentett járulékmértékkel. 
Ez a személyi jövedelemadóban visszamenőleges adócsökkentést jelentene. 
Kizártnak tartom, hogy a most felálló kormány visszamenőleges szja csökkentést 
hajtson végre, ráadásul tovább bonyolítaná az amúgy is bonyolult &#8222;szuperbruttós&#8221; 
adószámítást, elektronikus adatszolgáltatást.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2"><strong>Mégis a munkáltatói terhek csökkentése és az egyszerűsítés a 
megoldás!?</strong></font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Minden valószínűséggel.&nbsp;2010.április 1-től&nbsp;változtak ugyanis&nbsp;az alkalmi 
foglalkoztatás szabályai. A bejelentési kötelezettséggel a fekete (alkalmi) 
munkát kívánták visszaszorítani. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az adócsökkentés 
egyik célja is ez, akkor megállapíthatjuk, hogy a bejelentési kötelezettség 
szigorításával egyidejűleg a munkáltatói közteher mértékének emelése komoly 
szakmai hiba volt. <br><br>Itt a lehetőség az adócsökkentésre: az alkalmi 
foglalkoztatás 30 százalékos közteher mértékét 2010. július 1-től 20 százalékra 
kellene csökkenteni. Ha figyelembe vesszük, hogy most kezdődnek majd a 
mezőgazdasági és idegenforgalmi idénymunkák, akkor ez jótékonyan hathatna a 
foglalkoztatásra, és a legális munkahelyteremtésre. Ezzel, szinte azonnal 
részben megvalósulhatna egy választási ígéret. De azonnal lépéseket lehetne 
tenni&nbsp;az egyszerűsítés terén is. Az április 1.-től újra szabályozott alkalmi 
foglalkoztatásnak van egy új eleme: a határozott időre szóló munkaszerződés. A 
jogalkotó azonban elmulasztotta módosítani az eljárási szabályokat, így ha 
valakit egy hónapon belül többször foglalkoztatnak 1-2 napra, akkor minden egyes 
alkalommal bérszámfejtést kell végezni az 1-2 napos foglalkoztatásra, és minden 
egyes alkalommal szabályosan ki kell léptetni a munkavállalót. <br><br>Július 
1-től módosítani lehetne az Adózás rendjéről szóló törvényt. A kilépéskor 
munkáltatót terhelő igazolások kiadását pedig meg kellene szüntetni. Az 
úgynevezett kilépő adatlapnak csak az a rendeltetése, hogy a munkáltatók egymást 
tájékoztassák a dolgozó évközi jövedelmeiről azért, hogy&nbsp; ott lehessen kiadni az 
éves jövedelemigazolást,&nbsp;ahol év végén dolgozik a magánszemély. <br><br>Ezek az 
adatok azonban a havi elektronikus bevallás révén összesítve, az adóhatóság 
rendelkezésére állnak. A határozott időre szóló munkaszerződéssel előfordulhat, 
hogy akár 20-30 kilépő adatlapot kell készíteni a munkavállaló számára évközben, 
míg ezek az adatok összesítve megtalálhatóak&nbsp;az adóhatóság elektronikus 
adatbázisában. Szükség van arra, hogy év végén a munkáltatói igazolás &#8211; a 
folyószámla adatokhoz hasonlóan &#8211; az adóhatóságtól lekérhetőek legyenek. 
Ugyanígy a különféle igazolások az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék 
befizetésekről az adóhatóság tájékoztassa elektronikusan a megfelelő 
hivatalokat. A fent vázolt adócsökkentés és egyszerűsítési javaslatok könnyen és 
gyorsan megvalósíthatók. Lokális jellegük folytán nem okoznának zavart az 
adórendszeren belül, mégis komoly előrelépés lenne az eddigi gyakorlathoz 
képest.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">További változtatásokhoz viszont idő kell. Jelenleg a szuperbruttósítás miatt 
a munkáltatói járulék változtatása kihat a személyi jövedelemadó alapjára. Addig 
járulékcsökkentésben nem szabad gondolkodni, amíg az elmúlt 20 év legnagyobb 
adóügyi átverését (adókulcs emelését, adókulcs csökkentésként feltüntetve), ki 
nem iktatják az szja rendszerből. Az szja adótábla ismét jövedelem alapú lenne 
és újra független a tb-járulék mértékétől. Más változtatást évközben nem lenne 
szabad végrehajtani az adórendszeren. Szerencsés lenne, ha megszűnnének a 2006 
ősze óta tartó folyamatos adóváltozások, másrészt&nbsp;a hirtelen módosítások ritkán 
átgondolta, elég csak arra gondolnunk&nbsp;tavaly évközben kihirdetett adóváltozások 
már&nbsp;a hatályba lépést sem érték meg.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2"><strong>Angyal József okleveles adószakértő</strong></font></p>Forrás: <a href="http://adozona.hu/blog/20100430_szuperbrutto_ado_adocsokkentes.aspx" target="_blank">adózóna.hu</a><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=52]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Nézik a transzferárakat]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=52]]></link>
<pubDate>Mon, 03 May 2010 09:01:18 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <font size="2"><span style="font-family: Arial;">A cégek háromnegyedénél az adóhatósági ellenőrzés szerves részét képezi az 
utóbbi időben a csoporton belüli elszámolóárak, az úgynevezett transzferárak 
vizsgálata. A revizorok az esetek szintén közel háromnegyedénél fel is tártak 
mulasztást, hiányosságot a 2009. január 1-je és december 31-e közötti 
időszakban. A kirótt bírságok összege pedig néhány esetben megközelítette a 
húszmillió forintot.<br><br>Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere arról számol be, 
ügyfeleik tapasztalata szerint tavaly tovább nőtt azon esetek száma, amikor az 
adóhatóság az ellenőrzés során kitért a transzferárak vizsgálatára is. A 
szakember leszögezte: érzékelhető változás az is, hogy az utóbbi időben 
fokozatosan nő az adóhatóság transzferárakkal kapcsolatos szakértelme. A cégek 
szerint a revizorok egyre felkészültebbek, egyes esetekben pedig a határozat 
kialakításakor az adóhatóság központi transzferárcsoportjával is egyeztetnek.<br>Míg korábban az adóhatóság a vizsgálatok során szinte kizárólag a 
transzferár-dokumentációk meglétének ellenőrzésére figyelt, tavaly már előtérbe 
került a dokumentációk tartalmi vizsgálata is. A Deloitte felmérése szerint azon 
vizsgálatok aránya, ahol már tartalmi ellenőrzést is végzett az adóhatóság 
(27,27 százalék), megközelíti a dokumentáció meglétére (37,8 százalék) és a csak 
formai ellenőrzésre (34,8) szorítkozó vizsgálatok arányát. Ezt erősíti meg Sóki 
Zsolt, a BDO Magyarország partnere is, aki 30 százalékos arányról beszél a 
tartalmi vizsgálat kapcsán. Utóbbinál a revizorok leggyakrabban az árképzés 
módját kifogásolták. Emellett figyelmet fordítottak az összehasonlító adatokra, 
a benchmarkelemzésre, a figyelembe vett költségalapra, az ügyletek 
összevonására, valamint a dokumentáció elkészítésének dátumára. </span><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;"><br>Mindez 
megmutatkozik a kiszabott bírságok összegén is. Két éve milliárdos összegű, a 
múlt évben több százmillió forintos mulasztási bírságot állapított meg az 
adóhatóság a transzferár-ellenőrzések kapcsán. Ez persze arra is utal, hogy a 
cégek is egyre felkészültebben várják a revizorok ezirányú kutakodását. Az pedig 
már a BDO Magyarország tapasztalatából világlik ki, hogy a vállalatok a 
transzferárazás témakörét ma már a legkomolyabb adózási problémának tekintik. 
Ebben szerepe van a szabályozásban bekövetkezett változásoknak, de a 
világgazdasági válságnak is. Utóbbi ugyanis nyilván hatással van a cégcsoporton 
belüli árakra is, ám amennyiben az alkalmazott árakban változás következik be, 
ezt részletesen meg kell indokolni.</span><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;"><br>Az odafigyelés azért is fontos, mert 
utólag egy már lezárt tranzakciót sokkal nehezebb korrigálni, s nem mindig lehet 
adókonzekvenciák nélküli nyilvántartást összeállítani &#8211; szögezi le Szolnoki 
Béla, a BDO Magyarország adótanácsadó partnere is. A mulasztási bírság mértéke 
pedig elmaradt nyilvántartásonként akár kétmillió forint is lehet. A 2010-re 
vonatkozó APEH-ellenőrzési irányelv pedig továbbra is kiemelt célként nevesíti a 
témakör mélyreható vizsgálatát, ráadásul a következő időszakban nőhet a 
nemzetközi vonatkozású esetek száma is. KR</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Forrás: <a href="http://vg.hu/gazdasag/adozas/nezik-a-transzferarakat-314572" target="_blank">Világgazdaság Online</a></span></font><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=50]]></guid>
<title><![CDATA[Munkaügy: Figyelem! Májustól változik a Munka törvénykönyve]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=50]]></link>
<pubDate>Fri, 30 Apr 2010 09:31:51 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <font size="2"><span style="font-family: Arial;">Májustól módosulnak a gyermekgondozási ellátásokkal, a korlátozott 
cselekvőképességű munkavállalókkal, utazási költségtérítéssel kapcsolatos 
jogszabályok, továbbá a felmondási tilalmak is. Szakemberek kiemelik: a módosuló 
Mt. akár jogalkalmazási problémákat is okozhat.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"></font>
<div style="font-family: Arial;" class="article-column-box-white"><div style="padding: 0px; width: 533px;" id="tartalom"><font size="2"><strong>Májustól átalakulnak a gyermekgondozási ellátások, változnak 
a felmondási tilalmak</strong><br><br>Május 1-jétől átalakulnak a 
gyermekgondozási ellátások, melynek következtében a gyes két évre csökken, a 
gyed jogosultsághoz szükséges munkaviszony ideje pedig 180 napról 365-re 
emelkedik a 2010. április 30-a után született gyermekek esetében. Ez utóbbi a 
gyakorlatban azt jelenti, hogy a kismamának legalább 365 nap munkaviszonnyal 
kell rendelkeznie ahhoz, hogy kapjon terhességi-gyermekágyi segélyt (tgyás), 
majd gyedet. Ugyanakkor a munkajogi felmondási védelem továbbra is a gyermek 
hároméves koráig illeti meg a szülők közül azt, aki a fizetés nélküli 
szabadságot utoljára igénybe vette - áll a lapunknak eljuttatott 
közleményben.<br><br>"Május elsejétől bővül a felmondási védelem alatt állók 
köre, az örökbefogadási eljárásban részt vevő munkavállalókkal. A felmondási 
védelem az örökbefogadást megelőző úgynevezett gondozási időszak kezdetétől 
számított hat hónapig, illetve ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a 
gondozásból, a kötelező gondozás időtartama alatt védi azt a munkavállalót, aki 
a szülők döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállal."- 
foglalja össze Máriás Attila, a BDO Magyarország könyvvizsgáló, adó- és pénzügyi 
tanácsadó cég munkaügyi szaktanácsadója.<br><br><strong>Munkavállalás 
korlátozott cselekvőképesség mellett</strong><br><br>"A május elsejétől érvényes 
szabályok tételesen rendelkeznek a cselekvőképesség és a munkaviszonnyal 
összefüggő jognyilatkozatok érvényességének kérdéseiről is" - hívja fel a 
figyelmet a BDO munkaügyi szaktanácsadója. Máriás Attila kiemeli: amennyiben a 
bíróság a munkavállaló cselekvőképességét a munkaviszonyával összefüggésben 
korlátozta, a munkavállaló jognyilatkozatainak érvényességéhez a törvényes 
képviselő írásbeli hozzájárulása szükséges többek között olyan esetekben, ha a 
nyilatkozat a munkaviszony létesítésére vagy megszűntetésére, a munkaszerződés 
módosítására, vagy a munkáltatói utasítás megtagadására vonatkozik. 
<br><br><strong>Változnak az utazási költségtérítéssel kapcsolatos 
szabályok</strong><br><br>Az utazási költségtérítés mértékét illetően, a napi 
munkába járással és a hazautazással kapcsolatos költségeket kell 
megkülönböztetnünk. A munkáltató által fizetett napi munkába járással és 
hazautazással kapcsolatos költségtérítés, a bérlet vagy menetjegy árának 
legalább 86 százaléka, azzal, hogy a munkáltató által fizetett hazautazással 
kapcsolatos költségtérítés idén legfeljebb havi 30 ezer forint 
lehet.<br><br>"Fontos változás a korábbiakhoz képest, hogy a munkavállalónak a 
munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg 
nyilatkoznia kell a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, 
hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről 
történik-e" - húzza alá Máriás Attila. <br><br><strong>Jogalkalmazási problémák 
jöhetnek</strong><br><br>A BDO Magyarország közleménye felhívja a figyelmet 
arra, hogy az Alkotmánybíróság április 26-ai döntése nyomán, május elsején nem 
lép életbe az új Ptk. I. és II. könyve. A Munka törvénykönyvének az új Ptk.-hoz 
kapcsolódó szabályai viszont hatályba lépnek, ami a könyvvizsgáló cég szerint 
jogalkalmazási problémákhoz vezethet, arról nem is beszélve, hogy a 
jogbiztonságnak és a következetes jogalkalmazásnak alapfeltétele, hogy a 
különböző egymásra épülő szabályok koherensek legyenek.<br><br></font></div>
</div>

<div style="font-family: Arial;" id="source" name="source">
<div class="lsource"><font size="2"><i>Forrás: <a class="td" href="http://www.hrportal.hu/hr/figyelem-majustol-valtozik-a-munka-torvenykonyve-20100430.html" target="_blank">HR Portal</a> </i></font></div></div><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/trening/hirek&cikkid=51]]></guid>
<title><![CDATA[Tréning: Újrafogalmazott tréningek]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/trening/hirek&cikkid=51]]></link>
<pubDate>Fri, 30 Apr 2010 09:30:17 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <font size="2"><span style="font-family: Arial;"><span style="font-weight: bold;">Átalakulnak s lényegesen kreatívabbak lesznek a vezetői és a munkatársi 
tréningek a vállalatoknál &#8211; ezt állapította meg az angol Sale &amp; More 
tanácsadó iroda, s úgy tűnik, a változást a magyarországi szakemberek is 
tapasztalják.</span><br><br>Szakonyi András, az Iron Mountain közép-európai ügyvezetője 
például nemrég a British Airways központjában járt egy felső vezetőknek 
szervezett problémamegoldó valóságshow-n. &#8222;A Challenge 24 elnevezésű program 
első napján bemutattak nekünk egy üzleti problémát, amelyre konkrét megoldási 
javaslatot kellett készítenünk a második nap végére&#8221; &#8211; mondta lapunknak Szakonyi 
András. A szakember több vezetői képzésen is részt vett az elmúlt években, ám ez 
más volt, mint az eddigiek. &#8222;Azt gondolom, hogy a válság új igényeket támaszt a 
tréningekkel szemben, a vállalatok költségérzékenyek lettek, és alaposan 
megvizsgálják, hogy milyen tréningekbe fektetnek&#8221; &#8211; húzta alá Szakonyi András. 
Hozzátette: elvárás, hogy a képzések a csapatszemléletet helyezzék a 
középpontba. </span><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;"><br>A csapat és a karitatív szemlélet a kulcsszó a 
Fundamenta-Lakáskassza Zrt. egyik csapatépítő programjánál is. A karitatív 
tréning elnevezésű programot harmadik éve szervezi meg a vállalat. Lényege, hogy 
a cég munkatársai egy rászoruló kisközösséget &#8222;ajándékoznak&#8221; meg olyan 
eszközökkel, segítséggel, melyeket önerőből nem tudnának megvalósítani. A 
háromnapos eseményre a vállalaton belülről jelentkezhetnek munkatársak, s az 
ötleteik, segítő szándékaik alapján választ közülük a HR-, illetve a felső 
vezetői csapat 15-17 résztvevőt. Első alkalommal Hejőbábán egy szociális otthont 
újítottak fel, tavalyelőtt egy perbáli intézményt, amely fogyatékkal élő 
gyermekeknek ad otthont, míg tavaly egy Nógrád megyei átmeneti gyermekotthon 
örülhetett a fundamentás kollégák segítőkészségének. &#8222;A program lényege, hogy a 
kollégák saját maguk betonoznak, festenek, takarítanak, ha kell, mindenki teljes 
szívvel-lélekkel dolgozik azon, hogy a segítség a legteljesebb körű legyen&#8221; &#8211; 
fogalmazott lapunknak Kazár Natália, a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. személyügyi 
vezetője. VG<br><br>Forrás: <a href="http://vg.hu/vallalatok/karrierklub/ujrafogalmazott-treningek-313592" target="_blank">Világgazdaság Online</a><br></span></font><!-- Újrafogalmazott tréningek A karitatív csapatépítés, a problémamegoldó valóságshow a nyerő program  --> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=49]]></guid>
<title><![CDATA[Munkaügy: Részmunkaidőben dolgozhatnak az anyák]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=49]]></link>
<pubDate>Fri, 30 Apr 2010 09:27:10 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <font size="2"><span style="font-family: Arial; font-weight: bold;">A kormányszóvivő szerint a Bajnai-kormány foglalkoztatást bővítő intézkedései 
nyomán már részben megvalósult az a cél, hogy gyermeküket nevelő édesanyák 
részmunkaidőben dolgozhatnak; idén januártól ugyanis a közszférában - a szülő 
kérésére - kötelező részmunkaidőben foglalkoztatni a gyes-ről, gyed-ről 
visszatérőket.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"></font>
<div style="font-family: Arial;" class="article-column-box-white"><div style="padding: 0px; width: 533px;" id="tartalom"><font size="2">Szollár Domokos az MTI-nek arra reagált, hogy Soltész Miklós, az 
Országgyűlés szociális bizottságának kereszténydemokrata alelnöke egy csütörtöki 
budapesti konferencián azt mondta: segíteni kell az anyák részmunkaidős 
foglalkoztatását.<br><br>A kormányszóvivő úgy fogalmazott: jó ötlet, és 
nemzetgazdasági szempontból is fontos intézkedés az anyák részmunkaidős 
foglalkoztatása. Annyira jó ötlet, hogy részben már meg is valósította a 
Bajnai-kormány - jegyezte meg. Szollár emlékeztetett arra, hogy az erről szóló 
törvénymódosítást - a kormány előterjesztése nyomán - tavaly november 16-án 
fogadta el a Ház.<br><br>A szóvivő felidézte: a módosítás eredményeként a 
közszférában a munkáltató a munkavállaló kérésére köteles a kinevezést 
módosítani és heti húsz órának, illetve a korábbi kinevezés szerinti munkaidő 
felének megfelelő munkaidőt, illetve az ezzel arányos illetményt megállapítani. 
A részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó új szabályok a bírák kivételével - a 
rájuk vonatkozó kétharmados szabály módosítása az ellenzék támogatásának 
hiányában nem történt meg - minden, állami szervek által foglalkoztatottra, azaz 
a közalkalmazottak és köztisztviselők mellett az ügyészekre, a katonákra, 
illetve a rendőrökre, a tűzoltókra is kiterjed - mondta.<br><br>A kormányszóvivő 
kitért arra: az intézkedés egy nagyobb csomag része volt. Ennek a fő célja az 
volt, hogy segítse a gyermeküket nevelőket visszatérni a munka világába. A 
magyar gazdaság egyik legnagyobb gyengesége ugyanis, hogy igen alacsony a 
foglalkoztatottság, és több társadalmi csoport - köztük a gyermeküket nevelő 
nők, alacsony képzettségűek, idősebbek - szinte teljesen kiszorultak a munka 
világából - hangsúlyozta.<br><br>Szollár Domokos jelezte, a foglalkoztatás 
bővítését szolgálta a Bajnai-kormány családtámogatási rendszerének átalakítása 
is. Ennek érdekében csökken 2012-től két évre a gyes igénybevételének ideje és 
ehhez kapcsolódva indult el az utóbbi évek legnagyobb bölcsőde- és 
óvodafejlesztési programja, amelynek keretében 15 ezer új férőhely létesül, 
valamint jobb körülmények között vigyázhatnak a gyerekekre - közölte.<br><br></font></div>
</div>

<div style="font-family: Arial;" id="source" name="source">
<div class="lsource"><font size="2"><i>Forrás: <a class="td" href="http://www.hrportal.hu/c/reszmunkaidoben-dolgozhatnak-az-anyak-20100430.html" target="_blank">MTI, HR Portal</a></i></font></div></div><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=48]]></guid>
<title><![CDATA[Munkaügy: Új tb- és munkaügyi szabályok május 1-től]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=48]]></link>
<pubDate>Fri, 30 Apr 2010 09:15:49 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <p style="font-family: Arial; font-weight: bold;"><font size="2">Változnak a közösségi koordinációs szabályok az Európai Unió 
társadalombiztosításában. Az új szabályozás szerint a kiküldetésben lévő 
munkavállalók célországonként a kiküldetés kezdetétől számított 24 hónapon 
keresztül a kiküldő államban maradnak biztosítottak, amelyhez kizárólagosan a 
kiküldő ország illetékes hatóságának a hozzájárulása szükséges. A jelenlegi 
szabályok szerint a kiküldött legfeljebb 1 évig tartozhat a kiküldő ország 
társadalombiztosítási jogszabályainak hatálya alá, amely további 1 évre 
meghosszabbítható. A Deloitte összefoglalta a legfontosabb változásokat.</font></p><p style="font-family: Arial;"><font size="2">A vállalkozásoknak célszerű áttekinteniük a kiküldetési szabályzatokat és 
felülvizsgálniuk a külföldi foglalkoztatással kapcsolatban kialakított 
álláspontjaikat . A szóban forgó rendelet személyi hatálya kiterjed a tagállamok 
állampolgáraira, egy tagállamban lakóhellyel rendelkező hontalanokra és 
menekültekre &#8211; akik egy vagy több tagállam jogszabályainak hatálya alá 
tartoznak, vagy tartoztak-, valamint ezek családtagjaira és túlélő 
hozzátartozóira - hívja fel a figyelmet Gyuricsku Eszter, a Deloitte Zrt. 
adóosztályának igazgatója.<br><br><strong>A legfontosabb 
változások:</strong></font></p>
<ul style="font-family: Arial;"><li><font size="2">Jelenleg a több tagállamban munkát végző munkavállaló, aki a munkáját 
részben abban az országban végzi, amelyben a lakóhelye van, a lakóhelye szerinti 
ország járulékszabályainak hatálya alá tartozik. Az új rendelkezések szerint 
azonban a kiküldött csak abban az esetben maradhat a lakóhelye szerinti állam 
járulékszabályainak a hatálya alatt, ha tevékenységének lényeges részét 
(legalább 25%) ebben az államban folytatja munkaideje és/vagy díjazása 
alapján.</font></li></ul><ul style="font-family: Arial;"><li><font size="2">Május elsejéig a korábbi szabályok értelmében azok a 
magánszemélyek, akik szokásosan több tagállamban végeznek munkát és az egyik 
országban munkavállalók, a másik országban pedig önálló vállalkozók voltak, 
általában mindkét államban járulékot fizettek. Az új szabályozás a kettős 
járulékfizetést kizárja, a járulékfizetés abban az államban történik a Rendelet 
értelmében, amelyikben a magánszemély munkavállalóként végez tevékenységet. 
</font></li></ul><ul style="font-family: Arial;"><li><font size="2">Két évet meghaladó kiküldetési időtartam esetén a járulékfizetés 
továbbra is a kiküldő országban történik. A kivételes szabály alkalmazása 
továbbra is az érintett országok illetékes hatóságainak megállapodása alapján 
lehetséges.</font></li></ul><p style="font-family: Arial;"><font size="2"><strong>A fennálló biztosítás igazolása, hatóságok közötti 
egyeztetés<br></strong>Az egyes tagállamok társadalombiztosítási szabályainak 
hatálya alá tartozás elbírálásának folyamata előreláthatólag változatlan marad, 
valamint továbbra is marad az EU egészségbiztosítási kártya. 
<br><br><strong>Főbb eltérések:</strong><br></font></p><ul style="font-family: Arial;"><li><font size="2">2010.04.30-ig kezdődő kiküldetés 
esetén (a kiküldetés kezdete és nem az igénylés időpontja számít), valamint az 
1408/71/EGK rendelet hatálya alá tartozók esetében a hatóság E101-es 
igazolást&nbsp;állít ki,</font></li></ul><ul style="font-family: Arial;"><li><font size="2">2010.05.01-től kezdődő kiküldetés esetén elvileg az A1 
&#8220;hordozható dokumentum&#8221;-ot kell(ene) kiállítani, azzal a feltételezéssel, hogy 
az addig rendelkezésre áll,</font></li></ul><ul style="font-family: Arial;"><li><font size="2">megszűnik az E-102 formanyomtatvány 
alkalmazása, amely korábban az 1 évet meghaladó kiküldetés hosszabbítására 
szolgált.</font></li></ul><p style="font-family: Arial;"><font size="2"><br>Az OEP&nbsp;honlapján felsorolt űrlapok esetében lehetőség van a 
kérelmek elektronikus benyújtására. A tagállamok intézményei közötti 
elektronikus adatcsere vonatkozásában 2 év az átmeneti időszak. Az intézmények 
közötti elektronikus adatcsere az EU Bizottság által fenntartott szerveren 
keresztül, egyelőre &#8220;papír formában&#8221; történik, a tagállamok közötti egyeztetések 
intenzitásának növekedése várható.<br><br><strong>Átmeneti 
rendelkezések<br><br></strong>Az a munkavállaló, aki 2010. május 1-jén érvényes 
E101-es igazolással rendelkezik, az igazolás lejártáig, vagy a lényeges 
körülményekben bekövetkező változás időpontjáig a már kiállított E101-es 
igazolás alapján tehet eleget a járulékfizetési kötelezettségének. A 883/2004/EK 
rendelet a 87. cikk szerinti feltételek esetén 10 év átmenetet biztosít.<br></font></p><p><font size="2"><span style="font-family: Arial;">Forrás: </span><a style="font-family: Arial;" href="http://adozona.hu/adovaltozasok_2010/20100427_tb_majus_EU_munkavallalo_munkaltato.aspx" target="_blank">Adózóna.hu</a></font><br></p> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=47]]></guid>
<title><![CDATA[Munkaügy: Gyes, gyed: május 1-jétől változás]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=47]]></link>
<pubDate>Fri, 30 Apr 2010 09:07:29 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <font size="2"><span style="font-family: Arial; font-weight: bold;">Mint ismeretes, május 1-jétől változnak a gyesre és a gyedre vonatkozó 
szabályok. Talán a legfontosabb módosítás, hogy a gyes a gyermek második 
életévének betöltéséig jár. Bár a Fidesz korábban többször jelezte, hogy 
visszaállítja a régi rendszert, kérdéses, hogy lesz-e módja ezt az első lépések 
között megtenni.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"></font>
<div style="font-family: Arial;" class="article-column-box-white"><div style="padding: 0px; width: 533px;" id="tartalom"><font size="2">Május 1-jétől több, az anyasághoz kapcsolódó pénzügyi ellátásra 
vonatkozó szabály változik. Ezek közül talán a legfontosabb, legradikálisabb 
változás, hogy az április 30-a után született gyermekek után a gyermekgondozási 
segély (gyes) a gyermek 2. életévének betöltéséig jár az eddigi három év 
helyett. Az ikergyermekekre és a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos 
gyermekekre vonatkozó szabályok nem változnak, vagyis az előbbiek esetében a 
tankötelessé válás évének végéig, legkésőbb a gyermek 10. életévének betöltéséig 
kaphatja a szülő ezt a támogatást, utóbbiak esetében pedig a gyermek 10. 
életévének betöltéséig - áll a Babafalva.hu hírportál TB-kisokos elnevezésű 
összefoglalójában.<br><br>A kormány annak idején ezt a lépést azzal indokolta, 
hogy szerinte Magyarországon kiemelkedően magas volt az a három év, amit 
gyeden/gyesen otthon töltöttek az anyukák, - mint mondták - ezen kellett 
változtatni. Európában sehol máshol nincs ilyen bőkezű szülési szabadság, 
gyermeknevelési szabadság, ez viszont rontja a magyar gazdaság versenyképességét 
- nyilatkozta korábban Szollár Domokos kormányszóvivő.<br><br>Szakértők 
véleménye szerint azonban a döntés nem feltétlenül éri el a célját, vagyis a 
munkába való visszatérés ösztönzését a megfelelő feltételek hiánya miatt. 
Kocsisné Péterfy Hajnal, a Babafalva.hu főszerkesztője szerint a kisgyermekes 
anyák munkába visszatérését támogatni kell, de a gyes lerövidítése inkább 
kényszerítő, mintsem ösztönző intézkedés. Lehetetlen helyzetbe hozza az anyákat, 
hiszen nincsen elegendő munkahely, sem pedig bölcsődei férőhely, így 
tulajdonképpen nincs is hova visszamenni dolgozni, illetve nincs hol elhelyezni 
a gyerekeket napközben. Az ideális az lenne, ha lenne a nőknek választási 
lehetőségük, és aki otthon maradna 3 évig a gyermekével, az maradhasson otthon, 
aki pedig visszamenne dolgozni, mehessen vissza - tette 
hozzá.<br><br><strong>Tgyás-módosulások</strong><br><br>További változás május 
elejétől, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre (tgyás) való jogosultsághoz a 
szülést megelőző két éven belül legalább 365 nap biztosítási idő szükséges, és a 
közép- vagy felsőfokú intézményben, nappali tagozaton folytatott tanulmányok 
idejéből csak 180 nap számítható be a biztosítási időbe. <br><br>Eddig az 
kaphatta a támogatást, aki legalább 180 napon át biztosított volt az említett 
időszakon keresztül és a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás 
megszűnését követő 42 napon belül szült, illetve a biztosítás megszűnését 
követően 42 napon túl táppénz, illetve baleseti táppénz folyósításának ideje 
alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szült vagy gondozási 
szándékkal fogadott örökbe csecsemőt.<br><br>Továbbra sem módosul, hogy a 
biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie, és bele kell számítani, ha a 
biztosítás megszűnését követően táppénzen, baleseti táppénzen, tgyáson vagy 
gyeden volt a szülő, ha közép- vagy felsőfokú intézményben, nappali tagozaton 
több mint egy évig tanult, vagy ha rehabilitációs járadékot 
kapott.<br><br><strong>Gyed: mi változik?</strong><br><br>Változnak a 
gyermekgondozási díjra (gyedre) vonatkozó szabályok is: az erre való 
jogosultsághoz a szülést megelőző két éven belül legalább 365 nap biztosítási 
idő szükséges (az eddigi 180 nap helyett), nem számít bele a biztosítás 
megszűnését követő tgyás, és a közép- vagy felsőfokú intézményben, nappali 
tagozaton folytatott tanulmányok idejéből csak 180 nap számítható be a 
biztosítási időbe.<br><br>A biztosítási időnek itt sem kell folyamatosnak 
lennie, és bele kell számítani, ha a gyedet igénylő szülő (örökbefogadó szülő, 
gyám) a biztosítás megszűnését követően táppénzen vagy baleseti táppénzen volt, 
ha közép- vagy felsőfokú intézményben, nappali tagozaton több mint egy évig 
tanult, illetve ha rehabilitációs járadékot kapott.<br><br>Egyéb változások az 
április 30-a után született gyermekekre vonatkozólag, hogy a gyed első napja a 
tgyás lejártát követő első nap. Időtartama pedig meg fog egyezni a szülést 
megelőző 2 évben biztosításban töltött napok számával, de legfeljebb a gyermek 
2. életévének betöltéséig jár. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyed 
időtartama minimum egy év lesz (hiszen egyáltalán nem jár, ha nincs meg a 365 
nap biztosításban töltött idő), maximum körülbelül másfél év (mivel csak a tgyás 
lejárta után igényelhető). Ezen az intervallumon pedig annyi napig jár, amennyi 
napig biztosított volt az illető a szülés előtt. Testvér születésekor, ha még 
gyeden van a szülő vagy 2 éven belül gyeden volt, akkor az új gyed időtartama 
nem lehet kevesebb a korábbi gyed időtartamánál, de nem hosszabbodik meg a 
tgyás, gyed, gyes időtartamával. Ha a gyermeket szülő nő meghal, akkor a gyed a 
tgyás idejére is jár az arra jogosult személynek.<br><br>Kocsisné Péterfy Hajnal 
lapunknak elmondta: a szakértőikhez érkező kérdésekből és az olvasóik 
visszajelzéseiből azt látja, hogy a jogszabályok illetve a változások gyakorlati 
alkalmazása gondot jelent a kismamák, szülők számára. Nemcsak azért, mert minden 
eset egyedi, hanem azért is, mert egy átlag várandós vagy kisgyermekes szülőnek 
nehezen érthető a jogszabályok nyelvezete, és sokszor nem tudják, hogy milyen 
illetékes hatósághoz kell fordulni az egyes ügyekben, milyen papírokat kell 
benyújtani, milyen kedvezmények vannak. <br><br><strong>Visszaáll-e a régi 
rendszer?</strong><br><br>Korábban a Fidesz az első fontos lépések között a gyes 
és a gyed rendszerének visszaállítását nevezte arra az esetre, ha ők 
alakíthatnak kormányt. Ezt előbb-utóbb meg is kell tenniük, ha nem akarják, hogy 
szavazóik csalódjanak bennük, hiszen az Ipsos közvélemény-kutatása szerint ezt 
tartják a második legfontosabb feladatnak a közbiztonság javítása után. Kérdés, 
milyen hamar lesz módja az új kormánynak ezzel érdemben foglalkozni, hiszen 
Orbán Viktor a választások után tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján jelezte: 
a legfontosabb feladat a gazdaság helyreállítása és a közbiztonság javítása, 
minden más csak ez után jöhet.<br><br>A Babafalva.hu főszerkesztője kérdésünkre 
válaszolva közölte, hogy egyelőre ő sem tudja, visszaállhat-e a régi rend a 
gyes, gyed rendszerét illetően, hiszen ő is csak arra tud támaszkodni, amit 
ezzel kapcsolatban nyilatkoztak. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a 
családtámogatási rendszer átalakítása egy komplex folyamat, ahol nem lehet 
elszigetelten kezelni a gyest, gyedet, hanem egyszerre kell foglalkozni a 
pénzbeli juttatások rendszerével, a családbarát, rugalmas munkaformákkal, a nők 
munkaerő-piaci reintegrációjával és a gyermekek napközbeni ellátásával.<br><br>A 
Fidesz-KDNP is éppen azt kifogásolta, hogy a kormány nem tett eleget a bölcsődei 
férőhelyek bővítésének, vagy legalábbis nem kellő mértékben. A bölcsődék 
kihasználtsága ugyanis 130 százalékos, miközben finanszírozásuk folyamatosan 
csökkent. Abban a pillanatban, hogyha május elsejétől megszűnik a 3 éves gyes, 
és gyed, csak a szocialisták számításai szerint legalább 10 ezer gyermeket 
akarnak majd beíratni bölcsödébe, ez a minimális szám, tehát ezt a túlzsúfolt 
bölcsődei létszámot tovább fogja nehezíteni ez a döntés és igazából erre 
nincsenek felkészülve - közölték korábban a szövetség 
képviselői.<br><br><strong>További tudnivalók a biztosítás alapú 
ellátásokról</strong><br><br>A biztosítás alapú ellátások - tgyás vagy gyás, 
gyed - célja, hogy pótolják a kiesett jövedelmet, amíg valaki a gyermekvállalás 
miatt nem tud dolgozni. Ebből következik, hogy az illető akkor jogosult rájuk, 
ha a gyermekvállalás előtt volt biztosítási jogviszonya, vagyis dolgozott. 
Biztosítottnak akkor számít a szülő a tb szemszögéből, ha valamilyen formában 
dolgozik, és fizeti (vagy a munkáltató fizeti utána) az egészségügyi járulékot. 
<br><br>A tgyás, gyed esetében az igénylés a munkáltatón keresztül történik, 
azaz neki kell elküldeni a kitöltött nyomtatványokat, és a megfelelő mellékletek 
csatolása után a munkáltató küldi tovább az igénylést, akkor is, ha a munkáltató 
nem rendelkezik kifizetőhellyel. Ha többedik gyermeknél már nem nagyon van 
kapcsolata a munkáltatóval, vagy lehetséges, hogy nem továbbítja időben a 
kérelmet, akkor meg lehet kérni, hogy küldje el a foglalkoztatói igazolást, 
amihez csatolni kell a szükséges mellékleteket, és így kell bevinni az OEP-hez 
vagy az illetékes MEP-hez a nyomtatványokat. A nyomtatványokat mind a MÁK-hoz, 
mind az OEP-hez postán is be lehet küldeni.<br><br><strong>Munkavégzés gyes 
mellett</strong><br><br>A gyest igénybe vevő szülő a gyermek egyéves koráig 
egyáltalán nem folytathat keresőtevékenységet, a gyermek egyéves kora után 
viszont egy korábbi változás értelmében időkorlátozás nélkül dolgozhat. Ezzel 
összefüggésben a gyermeket időkorlátozás nélkül el lehet helyezni napközbeni 
ellátást biztosító intézményben. A gyest igénybe vevő nagyszülő a gyermek három 
éves koráig egyáltalán nem dolgozhat, azt követően pedig napi négy órában, vagy 
- ha a munkavégzés otthonában történik - teljes munkaidőben.<br><br>Ez az 
ellátás az igény benyújtásának időpontjától jár. Visszamenőleg legfeljebb két 
hónapra lehet megállapítani. Ha a szülő nem jogosult egyáltalán biztosítás alapú 
ellátásra, azaz tgyásra, gyedre, akkor a gyes már a gyermek születésétől 
igényelhető. Ha jogosult tgyásra és gyedre, akkor azok lejártától kell a gyest 
igényelni, de a kérelmet célszerű már a gyed lejárta előtt egy-két hónappal 
beadni.<br><br>A témában további információkat olvashat a <a class="td" href="http://babafalva.hu/" target="_blank">Babafalva.hu</a> hírportál TB-kisokos című 
összeállításában.<br><br></font></div>
</div>

<div style="font-family: Arial;" id="source" name="source">
<div class="lsource"><font size="2"><i>Forrás: <a class="td" href="http://www.hrportal.hu/hr/gyes-gyed-majus-1-jetol-valtozas-20100429.html" target="_blank">HR Portal</a> </i></font></div></div><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=46]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Mekkora változtatások várhatók még idén az adózásban?]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=46]]></link>
<pubDate>Thu, 29 Apr 2010 11:20:12 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <div style="font-weight: bold; font-family: Arial;" id="cikk-fejlec" class="twitteres pl10"><div class="cikk-lead"><font size="2">A munkát terhelő járulékokat csökkentheti a legegyszerűbben 
és - mértéktől függően - a munkavállalók és a vállalatok számára is érezhetően 
az új kormány - véli a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos 
Egyesületének elnöke. Zara László szerint a jövedelem típusú adók év közbeni 
változtatása komoly bürokratikus terhekkel jár, adónem megszüntetés pedig 
pótköltségvetést feltételez. </font></div></div><!-- cikk oszlop 390 szeles wrap -->
<div class="main390 fl">
<div class="cikk390-content14px pl10">
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Az adózásban év közben bevezetett változtatások növelik az adminisztrációt, 
hiszen kétfelé kell bontani az évet és kétféle elszámolást kell készíteni - <a href="http://www.inforadio.hu/hir/gazdasag/hir-349076" target="_blank">mondta az 
InfoRádiónak </a>a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos 
Egyesületének elnöke. Ha azonban az új kormány mégis szeretne módosításokat 
bevezetni, akkor Zara László szerint azt a bért terhelő járulékoknál teheti meg 
a legegyszerűbben.</font></p><p style="font-family: Arial;"><font size="2">Hogy az átalakítás a munkavállalók és a vállalatok számára is érezhető-e, az 
annak mértékétől függ - fűzte hozzá az adószakértő.
</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Zara László úgy véli, az adózás rendszerének megváltoztatását mindenképpen az 
év elejére célszerű időzíteni, hiszen például a választható családi adózás 
bevezetésének az ez évi nettó jövedelmekre már nem lenne hatása.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Ha mégis még év közben választhatóvá válik ez az adózási fajta, az esetleges, 
több gyereket nevelő áttérők csupán az év végi, 2010-ről szóló 
személyijövedelemadó-bevallásban igényelhetnék vissza a nekik járó összeget - 
magyarázta a szakértő.</font></p><p style="font-family: Arial;"><font size="2">Idén már biztosan nem lehet úgy egyszerűsíteni az adórendszert, hogy az 
szja-bevallás elférjen egy söralátéten - hangsúlyozta a Magyar Adótanácsadók és 
Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke.
</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Megjegyezte: a családi adózáshoz egyébként nem hogy kevesebb, de több adatot 
kell majd megadniuk az adózóknak, így ennek bevezetése éppen hogy az 
adminisztrációs terhek növekedését fogja eredményezni.</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Zara László szerint arra sem lehet számítani, hogy idén adónemeket törölnek 
majd el, hacsak a kormány nem tervez pótköltségvetést készíteni. A meglévő 
büdzsé bevételi oldalát ugyanis a meglévő adónemekre alapozva tervezték, azok 
eltörlése pedig kiesést jelentene. </font></p><!-- Mekkora változtatások várhatók még idén az adózásban?A munkát terhelő járulékokat csökkentheti a legegyszerűbben és - mértéktől függően - a munkavállalók és a vállalatok számára is érezhetően az új kormány - véli a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Zara László szerint a jövedelem típusú adók év közbeni változtatása komoly bürokratikus terhekkel jár, adónem megszüntetés pedig pótköltségvetést feltételez. Inforádió-->
<div class="szerzo"><font size="2"><span style="font-family: Arial;">Szerző: </span></font><b><font size="2"><span style="font-family: Arial;">Inforádió</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Forrás: <a href="http://vg.hu/gazdasag/adozas/mekkora-valtoztatasok-varhatok-meg-iden-az-adozasban-314283" target="_blank">Világgazdaság Online</a></span></font><br></b></div></div></div> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=45]]></guid>
<title><![CDATA[Munkaügy: A meleg ételre voksol a magyar]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=45]]></link>
<pubDate>Thu, 29 Apr 2010 11:12:16 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <font size="3"><span style="font-family: Arial;">Tavaly sokan kezdték el temetni a cafeteria-rendszert azután, hogy a vonatkozó 
jogszabály megszüntette majdnem minden juttatástípus adómentességét.<br>Ezzel 
szemben &#8211; a Nexon felmérése szerint &#8211; a vizsgált körben 2009-ről 2010-re mintegy 
14,5 százalékkal nőtt az átlagos cafeteriakeret.<br>A legnagyobb vesztesek az 54 
százalékos adóval terhelt elemek lettek (a hidegétel-, a kultúra- és az 
ajándékutalvány), a nyertesek pedig a melegétel-utalvány, az egészségpénztári 
befizetés, illetve az üdülési csekk. VG</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Forrás: <a href="http://vg.hu/gazdasag/adozas/a-meleg-etelre-voksol-a-magyar-314110" target="_blank">Világgazdaság Online</a></span></font><br> 
 ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=44]]></guid>
<title><![CDATA[Munkaügy: Cafeteria: Béren kívüli választások]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=44]]></link>
<pubDate>Wed, 28 Apr 2010 10:43:07 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ 
<div style="font-family: Arial; font-weight: bold;" id="cikk-fejlec" class="twitteres pl10"><div class="cikk-lead"><font size="2">Tavalyhoz képest 2010-ben közel 15 százalékkal nőtt a 
cafeteria keretében adott juttatások bruttó értéke, ugyanakkor a 
jogszabály-módosítások hatására átrendeződött az igénybe vett elemek egymáshoz 
viszonyított aránya. A többi közt ez derült ki a Nexon felméréséből.</font></div></div><!-- cikk oszlop 390 szeles wrap -->
<div class="main390 fl">
<div class="cikk390-content14px pl10">
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Tavaly sokan kezdték el temetni a cafeteria-rendszert azután, hogy a 
vonatkozó jogszabály megszüntette majdnem minden juttatás-típus adómentességét. 
Ám kiderült, hogy a munkáltatók számára továbbra is költségmegtakarítást 
jelentenek a béren kívüli juttatások a bérjellegűekhez képest. A Nexon által 
végzett felmérés is erről tanúskodik: a vizsgált körben 2009-ről 2010-re mintegy 
14,5 százalékkal nőtt az átlagos cafeteriakeret.</font></p><p style="font-family: Arial;"><font size="2">Ahogyan az várható volt, a cafeteriaelemek legnagyobb vesztesei az 54 százalékos 
adóval terhelt elemek lettek. A hideg étel, a kultúra-, illetve az 
ajándékutalvány esetén volt a legnagyobb csökkenés. Ezzel szemben a három 
leginkább választott juttatás a melegétel utalvány, az egészségpénztári 
befizetés, illetve az üdülési csekk lett. 
</font></p>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">Mint emlékezetes, az országgyűlés tavalyi döntése alapján 2010-től az 
adómentes természetbeni és pénzbeni juttatások köre &#8211; az otthoni internet 
előfizetés és a kockázati életbiztosítás kivételével - megszűnt. Ezzel 
párhuzamosan kétszintű adókulcsot vezettek be: a kedvezményes, 25 százalékos 
adóval terhelt csoportba tartozik többek között az üdülési csekk, a melegétel 
utalvány, illetve a helyi közlekedési bérlet, míg a hidegétkeztetési utalvány, 
az ajándékutalvány, valamint a kultúrautalvány után már 54 százalékos adót kell 
fizetni. &#8222;</font></p><!-- Cafeteria: Béren kívüli választásokTavalyhoz képest 2010-ben közel 15 százalékkal nőtt a cafeteria keretében adott juttatások bruttó értéke, ugyanakkor a jogszabály-módosítások hatására átrendeződött az igénybe vett elemek egymáshoz viszonyított aránya. A többi közt ez derült ki a Nexon felméréséből.Világgazdaság Online-->
<div style="font-family: Arial;" class="szerzo"><font size="2">Forrás: <a href="http://vg.hu/gazdasag/adozas/cafeteria-beren-kivuli-valasztasok-314046" target="_blank"><b>Világgazdaság Online</b></a></font></div><p> </p></div></div> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=43]]></guid>
<title><![CDATA[Munkaügy: Megszűnik a NYENYI lapos adatszolgáltatás]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=43]]></link>
<pubDate>Wed, 28 Apr 2010 10:35:33 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <font size="2"><span style="font-family: Arial; font-weight: bold;">A munkában töltött évek meghatározására a cégeknek minden évben kötelezően 
adatot kellett szolgáltatni a dolgozókról az előző év bér- és járulékfizetése 
alapján. Ezt idén utoljára április 30-ig kell megtenni. A Nyugdíjbiztosítási 
Egyéni Nyilvántartó Lapon történő adatszolgáltatást ugyanis január elsejével 
eltörölték.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">2005 óta évenként ígérgették, végül 2010. januárjától megszűnt a NYENYI lap és 
ez által kisebb lesz a foglalkoztatók adminisztrációs terhe. Ez azonban nem 
jelenti azt, hogy nem lesznek olyan kötelezettségek, amelyeket közvetlenül a 
nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek felé kell teljesíteni. A 2009-es évre 
vonatkozóan 2010. április 30-ig, illetőleg egyes nyilvántartásra kötelezettek 
esetén 2010. augusztus 31-ig terjedő határidővel teljesítendő NYENYI lapos 
adatszolgáltatás lesz az utolsó ilyen kötelezettség. </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">A 2009-es évi 
NYENYI adatszolgáltatási kötelezettség még fennáll, és a 2010. január 1-jétől 
hatályba lépő törvényi szabályozás értelmében, a jövőben is lesznek olyan 
adatszolgáltatások, amelyeket közvetlenül a nyugdíj-biztosító felé kell 
teljesíteni. </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Az adminisztrációs könnyítés többek között az 
adatszolgáltatás módjában nyilvánul meg. A NYENYI adatszolgáltatást az idén 
januártól majdnem minden esetben elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül 
kell teljesíteni. </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Az e-NYENYI elsődlegességét kimondó szabályt a 2009. 
december 31-ét követően teljesített adatszolgáltatásra kell alkalmazni. Egyéb 
megszorítás hiányában ugyanakkor ez az előírás az előírt határidőig nem 
teljesített adatszolgáltatásokra is vonatkoztatható. Gyakorlati kivitelezését a 
NYENYI Keretrendszer biztosítja, mely az 1988-2005 időszakra vonatkozó 
nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatások elektronikus úton történő teljesítését 
biztosító alkalmazás.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Az e-NYENYI rendszer a nyugdíjbiztosítási 
adatszolgáltatások elektronikus úton történő teljesítését teszi lehetővé. 
Lényeges elem, hogy a nyugdíjjogosultsághoz, illetőleg a nyugdíj megállapításhoz 
szükséges adatszolgáltatást a nyilvántartásra kötelezett megbízása alapján 
meghatalmazottja, illetve képviselője is teljesítheti. A nyilvántartásra 
kötelezettnek az adatszolgáltatás teljesítéséhez az Ügyfélkapu hozzáféréssel 
rendelkező meghatalmazott, illetve képviselő természetes személy azonosító 
adatait az ONYF által erre a célra rendszeresített és az ONYF honlapjáról 
letölthető nyomtatványon kell közölnie. A bejelentőlaphoz csatolni kell a 
meghatalmazás eredeti példányát is, valamint le kell tölteni a megfelelő évi 
foglalkoztatói programot. </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Az adatszolgáltatást tartalmazó állomány a 
Kormányzati Portál Általános dokumentumfeltöltő szolgáltatása segítségével 
tölthető majd fel, ahonnan azok beolvasásra kerülnek a nyugdíjbiztosítási ágazat 
nyilvántartási rendszerébe. Az e-NYENYI rendszer szolgáltatásainak használatához 
be kell jelentkezni az Ügyfélkapun.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">A NYENYI-lap megszűnésére, illetve a 
jogszabályváltozásokra tekintettel módosultak a járulékok bevallására szolgáló 
nyomtatványok is. A nyomtatványokon több foglalkoztatásra irányuló kód 
összevonásra került, és szigorodtak a kitöltő-ellenőrző programok ellenőrzési 
feltételei is.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Az elektronikus adatszolgáltatás alól kivételek lehetnek a 
kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozók, a 
biztosítási kötelezettség alá eső mezőgazdasági őstermelők, a kiegészítő 
tevékenységet folytató egyéni vállalkozók és az öt főnél kevesebb biztosítottról 
adatot szolgáltató foglalkoztatók. Ők választhatnak az elektronikus 
adatszolgáltatás és a NYENYI lapos nyomtatvány között. A többi biztosítottnak a 
NYENYI-t elektronikus úton kell benyújtani 2008, 2007. és 2006. évekre a 
megfelelő éves program, az azt megelőző - 2005-től 1988-ig terjedő - 
adatszolgáltatási időszakokra pedig a NYENYI Keretrendszer alkalmazásával. 
</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">A leendő nyugellátások megállapításához olyan szabályozás szükséges, 
hogy az előírt megoldások biztosítsák mindazokat az adatokat, amelyek 
hagyományosan a NYENYI-vel kerültek be az Országos Nyugdíj-biztosítási 
Főigazgatóság nyilvántartásba. Az új megoldásban a havi adó- és járulékbevallás 
adattartalma kiegészült mindazokkal az adatokkal, amelyek szükségesek ahhoz, 
hogy az APEH által teljesített adatszolgáltatás kiváltsa a NYENYI 
adatszolgáltatást, továbbá az egyéni vállalkozók járulékfizetésének 
ellenőrzéséhez szükséges adatokkal.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">A bevezetésben említettük, hogy a 
nyugdíjtörvény folyamatosan változik. 2008. december 31-e után a 
társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatár a 
következőképpen alakul annak, aki</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">1952. január 1-je előtt született, a 
betöltött 62. életév,</span><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. 
nap,</span><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">1953-ben született, a betöltött 63. életév,</span><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">1954-ban született, a 63. 
életév betöltését követő 183. nap,</span><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">1955-ben született, a betöltött 64. 
életév,</span><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. 
nap,</span><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Forrás: </span><a style="font-family: Arial;" href="http://www.hrportal.hu/hr/megszunik-a-nyenyi-lapos-adatszolgaltatas-20100427.html" target="_blank">HR Portál</a></font><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=42]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Fékezett adóforradalom?]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=42]]></link>
<pubDate>Wed, 28 Apr 2010 10:16:55 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <font size="2"><span style="font-family: Arial;">Adómódosítások, amelyekre itt és most szükség van &#8211; ilyen változásokat helyezett 
kilátásba Orbán Viktor leendő miniszterelnök 
a hét elején a közteherviselés terén 2010-re, leszögezve, hogy az idén még nem 
valósulhat meg az &#8222;ideális&#8221; adórendszer. Ám a még az idén hatályba lépő 
módosítási lehetőségek körét is több tényező szűkíti.<br><br style="font-family: Arial;"></span><span style="font-family: Arial;">Ezek egyike, hogy év 
közben nem ildomos túl sokat &#8222;matatni&#8221; az adószabályok háza táján. Maga Orbán 
Viktor is úgy fogalmazott hétfőn, hogy &#8222;már önmagában elég nagy baj az, ha egy 
adórendszerhez év közben hozzá kell nyúlni&#8221;. &#8222;Év közbeni hatálybalépéssel csak a 
havi bevallású adó- és járuléktípusokat illik módosítani&#8221; &#8211; vélekedett lapunk 
kérdésére Erdős Gabriella, a Price-waterhouseCoopers cégtársa is. Hozzátette: a 
cégvezetők részéről már eddig is komoly kifogás volt, hogy a magyar adószisztéma 
hosszú évek óta kiszámíthatatlan. A társasági adóról szóló törvény csak tavaly 
14-szer változott.</span><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Másfelől azonban kedvező irányú módosítások esetén 
valószínűleg senki nem róná fel az új kormánynak az átalakítás év közbeni 
voltát. &#8222;A nyár közepétől akár az éves adónemek esetében is lehet változásokat 
eszközölni&#8221; &#8211; mondta lapunk kérdésére Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst &amp; Young 
szakértője, arra utalva, hogy jogi, technikai akadálya még a személyi 
jövedelemadó (szja) és a társasági adó terén sincs az év közbeni módosításnak. 
Az más kérdés, hogy egy esetleges terhelésemelkedés komoly csalódás volna az 
adózók számára. Tény, hogy ez sem lenne példa nélküli, hiszen a 
Gyurcsány-kormány 2006-ban éppen a választások után fogott jelentős, már az év 
hátralevő részében hatályba lépő adóemelésekbe, többek között a különadók 
bevezetésébe. Igaz, van ellenkező előjelű példa is: tavaly mind az szja-sávhatár 
megemelésére, mind a tb-járulékteher csökkentésére szintén év közben került 
sor.<br><br style="font-family: Arial;"></span><span style="font-family: Arial;">A lapunknak megszólaló szakértők szívesen látnának egy az utóbbihoz 
hasonló módosítást az idén is. A munkáltatókat terhelő járulék további 
mérséklése, akár már július 1-jétől, egyfelől nem okoz adójogi dilemmákat, 
másfelől valóban képes élénkíteni a gazdaságot. Persze ha az így kieső 
bevételeket az új kormány az adórendszeren belül kívánja ellentételezni, az már 
okozhat gondokat. Bármilyen adónem év közbeni megemeléséről szóló törvény 
ugyanis minden bizonnyal hamar az Alkotmánybíróságon kötne ki, visszamenőleges 
hatályú módosításokról pedig az adózók számára hátrányos változások esetén szó 
sem lehet.<br><br style="font-family: Arial;"></span><span style="font-family: Arial;">Erdős Gabriella szerint valójában a tb-járulék csökkentése az 
egyedüli módosítás, amelyre reális esély van még az idén. Megítélése szerint 
ugyanis még a 2011-re kilátásba helyezett átalakítások is csak komoly sietséggel 
készülhetnek el, hiszen a normaszövegeknek nyár végére meg kellene születniük 
ahhoz, hogy január 1-jén hatályba léphessenek. A kapkodás pedig évek óta 
megmutatkozik a jogszabályi szövegek alacsony minőségében &#8211; teszi hozzá a 
szakember.<br><br style="font-family: Arial;"></span><span style="font-family: Arial;">Orbán Viktor egyébként a következő hetekre, hónapokra olyan 
változásokat helyezett kilátásba, amelyek szűkítik az adóelkerülés lehetőségét, 
és adócsökkentéssel is együtt járnak. E logikából leginkább nem a konkrét 
adókul</span><span style="font-family: Arial;">csok mérséklése, hanem az adminisztratív terhelés csökkentése, 
ugyanakkor bizonyos szabályok szigorítása következik. A Fidesz Nemzeti ügyek 
politikája című kvázi választási programja szerint a magyar vállalkozások 
&#8222;adminisztratív terhei európai összehasonlításban rendkívül magasak, egyes 
becslések szerint éves szinten elérik a GDP 5-6 százalékát, vagyis több mint 
ezer milliárd forintot&#8221;. A Matolcsy György 
által jegyzett elemzés &#8222;versenyképességet csorbító sarc&#8221;-ként emlegeti a helyi 
iparűzési adót is, amelynek megszüntetése azonban az önkormányzati rendszer 
átfogó reformjával &#8211; tehát nem az idén &#8211; válhat valóra. Az új kormány szeretné 
egyszerűbbé tenni az szja-bevallásokat is, ám az Orbán Viktor által célul 
kitűzött, &#8222;söralátétnyi&#8221; méretű bevallás nehezen képzelhető el az 
adókedvezmények szűkítése nélkül. Amire a fent már említett okokból szintén 
nemigen kerülhet sor az idén, jövőre tehát még minden bizonnyal marad a 10&#8211;15 
oldalas formátum.<br><br style="font-family: Arial;"></span><span style="font-family: Arial;">Az már egészen biztos, hogy 2011-től számíthatunk a családi 
adózás kiépítésére, és a folyamatos &#8222;szidalmak&#8221; ellenére minden bizonnyal megéri 
az év végét a január 1-jén bevezetett úgynevezett szuperbruttósítás is. Ennek év 
közbeni törlése ugyanis az egész szja-rendszert felborítaná, és jelentős 
bevételtől fosztaná meg az államkasszát. Lapunk számítása szerint ugyanakkor a 
szuperbruttó kivezetése jövőre jó lehetőséget ad az új kormánynak arra, hogy a 
&#8222;két legyet egy csapásra&#8221; elv alapján a sokat bírált, a minimálbér kvázi 
adómentességét biztosító adójóváírással is leszámoljon.<br><br style="font-family: Arial;"></span><span style="font-family: Arial;">E két módosítással 
2011-től a személyi jövedelemadó és a munkavállalót érintő járulékteher is 17-17 
százalék lenne, egészen évi 15 millió forintos bruttó keresetig. Ennél 
egyszerűbb adószabályokat nehéz elképzelni. Igaz, ez havi bruttó 220-230 ezer 
forintos jövedelemig a nettó bér csökkenéséhez &#8211; e felett pedig annak 
növekedéséhez &#8211; vezetne. A családi adózás ugyanakkor e dilemmát is orvosolhatná: 
ha ennek keretében az adóteher a háztartásban élők személye szerint oszlana meg, 
egy-két gyerek mellett még alacsonyabb jövedelem esetén sem lenne kisebb a nettó 
kereset. KR</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Forrás: </span><a style="font-family: Arial;" href="http://vg.hu/gazdasag/adozas/fekezett-adoforradalom-314102" target="_blank">Világgazdaság Online</a></font><br> 
 ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=41]]></guid>
<title><![CDATA[Munkaügy: Egyszerűsített foglalkoztatás munkavédelmi szabályai]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=41]]></link>
<pubDate>Wed, 28 Apr 2010 09:14:43 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <p style="font-family: Arial; font-weight: bold;" class="lead"><font size="2">Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló, április elseje óta 
hatályos törvény nemcsak munkaügyi, hanem munkavédelmi szempontból is jelentős 
változásokat hozott az alkalmi munkavállalók foglalkoztatásában.</font></p>
<font size="2"><strong style="font-family: Arial;">Egészségi alkalmasság</strong><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">A 
foglalkoztatás alapfeltétele, hogy a munkavállalót egészsége alkalmassá tegye a 
feladat ellátására; a munkavégzés ne veszélyeztesse testi épségét. Főállású 
munkavállalónál ez nem okoz gondot, hiszen belépés előtt előzetes munkaköri 
alkalmassági vizsgálaton esik át, egy-három évente pedig időszakos 
felülvizsgálatra küldik. Ennek a - besorolástól függően - öt-tizenötezer 
forintos költsége egy évre oszlik el, ezért nem nagy tétel. Alkalmi 
munkavállalónál viszont - főleg ha csak néhány napot kell dolgoznia - problémát 
jelent, hogy az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat kétnapi munkabérénél 
is többe kerül; ráadásul ezt minden munkakörben el kellene végeztetni. Ennek 
ellenére a munkaadónak valahogy meg kell győződnie arról, hogy az adott munkát a 
dolgozó biztonságosan el tudja végezni - ezt az egyszerűsített foglalkoztatásról 
szóló törvény 6. § külön előírja. </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">A "meggyőződés" módjáról a törvényben 
nem esik szó, ezért nehéz kérdés a munkáltató számára, hogy mi alapján döntheti 
el, veszélyezteti-e a dolgozó testi épségét a tűző napon végzett napszámos 
munka, vagy esetleg van-e olyan betegsége (magas vérnyomás, epilepszia) ami 
miatt bizonyos feladatok elvégzésére alkalmatlan. Mivel a munkáltatónak 
jellemzően nincs olyan a szakképzettsége, amely alapján "meggyőződés" szintjén 
véleményt alkothatna az illető egészségügyi állapotáról, a "meggyőződés" csak 
orvosi vizsgálattal történhet.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">A törvény </span><a style="font-family: Arial;" href="http://www.parlament.hu/irom38/11083/11083.pdf" target="_blank">indoklása</a><span style="font-family: Arial;"> azonban "a munkaköri alkalmassági vizsgálatra 
vonatkozó rendelkezések alkalmazását kizárja", tehát a tervezet alkotója szerint 
nem kell előzetes alkalmassági vizsgálat. Akkor vajon mi kell? 
</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Szerencsére van megoldás, mert a 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben 
szerepel egy némileg más jellegű alkalmassági vizsgálat az úgynevezett 
foglalkoztathatósági szakvélemény. E szerint a foglalkoztathatóság 
szakvéleményezése alkalmi munkavállalók esetében annak megállapítása, hogy az 
alkalmi munkavállaló mely foglalkoztatási korlátozás mellett folytathat 
tevékenységet. Ennek a foglalkoztathatósági szakvéleménynek szabott ára van, ami 
jóval kedvezőbb, mint a munkaköri alkalmassági vizsgálat díja. A "284/1997. 
(XII. 23.) Kormányrendelet a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes 
egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról" 2. számú melléklet 15. pontja 
szerint (szintén új módosítás) a foglalkoztathatóság szakvéleményezése háromezer 
forint/fő/eset. (A foglalkoztathatósági szakvéleményre vonatkozó dokumentumokat 
</span><a style="font-family: Arial;" href="http://www.vallalkozoinegyed.hu/partner/egeszsegugyi_szakvelemeny_a_foglalkoztathatosagrol.doc" target="_blank">ide kattintva</a><span style="font-family: Arial;"> töltheti le.) </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Természetesen egynapos 
munkánál a munkáltató ezt sem szívesen fizeti ki, mert szinte megegyezik a 
munkavállaló aznapi bérével, ezért inkább nem is foglalkoztatja az illetőt. 
Ilyen esetben az a megoldás, hogy a munkáltató helyett a munkavállaló - saját 
költségén - végezteti el a "foglalkoztathatósági szakvéleményezést". Ezután már 
a szakvéleményt bemutatva jelenik meg a munkáltatónál, aki így meggyőződhet az 
illető alkalmasságáról. A szakvéleményt az alkalmi munkavállaló minden egyes 
munkahelyen bemutathatja. </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet előző 
változatában az alkalmi munkavállaló foglalkoztathatóságának vizsgálatát évente 
meg kellett ismételni. Ez már kikerült a rendeletből, új érvényességi határidőt 
azonban nem határoztak meg. </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><strong style="font-family: Arial;">Munka és tűzvédelmi 
oktatás</strong><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Mindegy, hogy mennyi időre történik a foglalkoztatás, a 
munka és tűvédelmi oktatást meg kell tartani. Ez elsőre riasztóan hangzik, 
hiszen a legtöbb munkáltató arra gondol, hogy ki kell hívni egy munka- és 
tűzvédelmi szakembert, és egy-két fő foglalkoztatása esetén több napi munkabért 
kell oktatásra költeni. Szerencsére ennél sokkal jobb a helyzet, az oktatás 
ugyanis nem szaktevékenység, így bárki megtarthatja, aki el tudja mondani, 
milyen veszélyforrásokra figyeljenek a dolgozók. Mivel jellemzően egyszerű 
tevékenységre foglalkoztatnak alkalmi munkavállalókat, oktatásukat a munkaadó is 
könnyen elvégezheti, de nagyon fontos, hogy ezt dokumentálja is az oktatási 
naplóban. </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><strong style="font-family: Arial;">Egyéni védőeszközök</strong><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Ismét problémás 
kérdés, mert - ha arra szükség van - kötelező védőeszközt biztosítani a 
munkavállalónak, mindegy hány napot dolgozik benne. Ez főleg az építőiparban 
jelent problémát. Ha például az anyagmozgatást végző segédmunkásoknak is 
kötelező az acélbetétes védőbakancs, akkor a bakancs ára két-háromnapi 
munkabérükkel egyezik meg. Ráadásul a méret miatt sem lehet cserélgetni egymás 
közt, és persze higiéniai problémát is felvet, ha minden nap más dolgozik egy 
cipőben. Ha nagy a fluktuáció, akkor az egyetlen járható út a védőeszköz 
fertőtlenítése. </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><strong style="font-family: Arial;">Munkavédelmi dokumentációk</strong><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Az 
egyszerűsített foglalkoztatás szervezett munkavégzésnek minősül (kivéve a 
háztartási munka) így a munkavédelmi törvény minden előírása ugyanúgy vonatkozik 
erre a foglalkoztatási formára, mint a "hagyományos" munkavégzésre. A 
továbbiakban két esetet különböztessünk meg.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">1. Ha a munkaadónak van legalább egy főállású alkalmazottja, és alkalmanként 
foglalkoztat dolgozókat az alábbi jogviszonyok egyikében is (ld.: 2009. évi 
CLII. törvény 2 §) </span><br style="font-family: Arial;"></font><ul><li><font size="2"><span style="font-family: Arial;">mezőgazdasági idénymunka </span></font></li><li><font size="2"><span style="font-family: Arial;">növénytermesztési 
idénymunka </span></font></li><li><font size="2"><span style="font-family: Arial;">idegenforgalmi idénymunka </span></font></li><li><font size="2"><span style="font-family: Arial;">alkalmi munka </span></font></li></ul><font size="2"><span style="font-family: Arial;">Ebben az 
esetben nincs jelentősége az egyszerűsített foglalkoztatásnak, hiszen a főállású 
alkalmazottak miatt amúgy is "szervezett munkavégzés" folyik, ezért egyebek közt 
kockázatértékelésre, egyéni védőeszköz juttatás szabályozására is szükség van a 
főállású dolgozók miatt. A kockázatértékelést esetleg ki lehet egészíttetni az 
alkalmi munkavállalók által végzett tevékenységgel.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">2. Ha munkaadónak 
egyáltalán nincsenek munkavállalói, például egyéni vállalkozóként, vagy társas 
vállalkozás személyesen közreműködő tagjaként egyedül dolgozik, az nem számít 
szervezett munkavégzésnek. Neki gyakorlatilag nincs munkavédelmi kötelezettsége. 
Akkor azonban, amikor egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmaz 
munkavállalókat, rá is érvényes lesz a munkavédelmi törvény. Ekkor ugyanúgy meg 
kell felelnie minden feltételnek, mintha főállásban foglalkoztatna. 
</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Gyakorlati tanácsom a dokumentációkkal kapcsolatban, hogy ha a 
munkaadónak nincsenek főállású munkavállalói, és csak ritkán, rövid időre 
foglalkoztat egyszerűsített foglalkoztatás keretében, akkor megkockázathatja, 
hogy nem készítteti el ezeket. Ha azonban gyakran, hosszabb időre foglalkoztat, 
pláne több dolgozót (például panziót üzemeltet az egész szezonban a Balatonnál), 
akkor érdemes ezeket is rendbe tenni. </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"></font><em><font style="font-weight: bold;" size="2"><span style="font-family: Arial;">Kling Péter </span><br style="font-family: Arial;"></font><font size="2"><span style="font-family: Arial;">munkavédelmi 
szakmérnök </span><br style="font-family: Arial;"><a style="font-family: Arial;" href="http://munkavedelem.biz/" target="_blank">www.munkavedelem.biz</a></font><font style="font-weight: bold;" size="2"><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Forrás: </span><a style="font-family: Arial;" href="http://www.vallalkozoinegyed.hu/20100427/egyszerusitett-foglalkoztatas-munkavedelmi-szabalyok" target="_blank">www.vallalkozoinegyed.hu</a></font><br></em> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/jog/hirek&cikkid=40]]></guid>
<title><![CDATA[Jogi: Börtön helyett munkát program - Pintérék átdolgozzák a Btk-t?]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/jog/hirek&cikkid=40]]></link>
<pubDate>Wed, 28 Apr 2010 08:52:57 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <font size="2"><span style="font-family: Arial;" class="lead"><span style="font-weight: bold;">A Fidesz-KDNP kormány bűnözéshez és bűnüldözéshez való 
viszonyáról eddig nem sok konkrétum hangzott el, de a háttérben már gőzerővel 
készülnek a kormányzásra a pártban. A stop.hu információi szerint a büntető törvénykönyv 
módosítását Navracsics Tibor és Pintér Sándor jegyzik.</span><br><br></span><span style="font-family: Arial;" id="text">Az Orbán-kormány belügyi tárcájának legesélyesebb várományosaként 
emlegetett Pintér Sándor javaslatára a Fidesz jogászpolitikusai a büntető 
törvénykönyv átszabásán dolgoznak. Forrásunk szerint az első Orbán-kormányban 
belügyminiszter Pintér Sándor többekkel a pártban felvette a kapcsolatot, Balsai 
Istvánt, Navracsics Tibort és Répássy Róbertet kérte fel a 
jogszabály-módosítására. <br><br>A leendő Fidesz-KDNP kormány kiemelten kezeli a 
bűnüldözéssel kapcsolatos teendőket. Orbán Viktor hétfői nemzetközi 
sajtótájékoztatóján egyfelől a feloszlatott Magyar Gárdának, illetve 
utódszervezetének üzent: "Akkor tudom felszámolni a félkatonai, törvénytelen 
szervezeteket, ha megerősítem a rendőrséget", több rendőrt továbbá keményebb 
büntetéseket ígért, külön megemlítve a kisebb súlyú bűncselekmények elkövetőinek 
megregulázását.<br><br>A jelenlegi szabályozásról Balsai István a STOPnak azt 
mondta, hogy a "jogszabály-módosításokkal Navracsics és Répássy kollégák 
foglalkoznak", de azt határozottan cáfolta, hogy neki szerepe lenne a Btk. 
átírásában. Balsai István mindezt azzal magyarázta, hogy nem tud arról, hogy 
bármilyen kormányzati szerepre kérné fel a leendő miniszterelnök. Mint mondta, 
ahová kerülhetne, vagyis a szakterülete már foglalt, azokra a pozíciókra már 
megvannak Orbán Viktor jelöltjei.<br><br>A Fidesz két említett prominensét, 
Répássy Róbert frakcióigazgatót és Navracsics Tibor frakcióvezetőt nem sikerült 
elérnünk, de a párthoz közeli forrásaink szerint két ponton mindenképpen 
hozzányúlnak a Btk-hoz. Egyrészt szigorítanák a közpénzek elköltésének 
szabályait, ami adózó állampolgárként feltétlenül üdvözlendő, továbbá a kormány 
számára önmértékletességet ígérő módosítás és spórolás is egyben.<br><br>A másik 
módosítás célja, hogy a szabálysértési bírságot be nem fizető polgárok a jövőben 
már ne néhány napos elzárással váltsák meg büntetésüket, mint jelenleg sok 
esetben, hanem kötelező közmunkával. Egyelőre még az adott bíró hatáskörébe 
utalt kérdés, hogy fogdára vagy közmunkára ítéli-e a szabálysértő adóst, vagy 
sem. Az elgondolás szerint az új megoldás mindenképpen költséghatékonyabb, mint 
a mostani gyakorlat, hisz az elzárás idején voltaképpen az állam tartja el a 
tartozó szabálysértőt, így viszont ledolgozza a szabálysértési bírság 
összegét.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial; font-style: italic;" class="info">Szerző:</span><span style="font-family: Arial; font-style: italic;"> </span></font> <span class="time"><font size="2"><span style="font-family: Arial; font-style: italic;">Bencsik Gyula</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial; font-weight: bold;">Forrás: </span><a style="font-family: Arial; font-weight: bold;" href="http://www.stop.hu/valasztas2010/article.php?id=654348" target="_blank">www.stop.hu</a></font><br></span> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=39]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Adórendőrséget állíthat fel az új kormány]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=39]]></link>
<pubDate>Tue, 27 Apr 2010 16:14:29 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <font size="2"><span style="font-family: Arial;">Az új kormány az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), valamint a vám- és 
pénzügyőrség összevonásával három egységből álló szervezetet hozna létre, 
amelynek harmadik egysége az adórendőrség lenne - írja a Magyar Nemzet keddi 
számában.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">A lap információi szerint az új hatóság munkát adna az APEH 15 ezer, valamint a 
vám- és pénzügyőrség hétezer alkalmazottjának is. Az adórendőrséget a 
rendvédelmi szerveknél dolgozókból töltenék fel. Az elképzelés legfontosabb 
eleme a közterhekkel kapcsolatos bűncselekményekben nyomozó adórendőrség lenne.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">A Magyar Nemzet emlékeztet arra, hogy az Orbán-kormány idején már működött ilyen 
intézmény APEH Bűnügyi Igazgatóság néven. Annak idején az igazgatóság évente 
kétezer vádemelési indítványt nyújtott be az ügyészségnek.
</span></font>
<p style="font-family: Arial;"><font size="2">A szervezet akkor alkotmányellenesen működött, írja a Magyar Nemzet, mert az 
adórendőrség felállításáról szóló törvényt kétharmados többséggel kellett volna 
megalkotni. A lap megjegyzi: "ez - a választások eredményét ismerve - most nem 
lehet probléma".<br></font></p><!-- Adórendőrséget állíthat fel az új kormányAz új kormány az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), valamint a vám- és pénzügyőrség összevonásával három egységből álló szervezetet hozna létre, amelynek harmadik egysége az adórendőrség lenne - írja a Magyar Nemzet keddi számában. Magyar Nemzet - MTI Eco-->
<div class="szerzo"><font size="2"><span style="font-family: Arial;">Szerző: </span></font><b><font size="2"><span style="font-family: Arial;">Magyar Nemzet - MTI Eco</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Forrás: </span><a style="font-family: Arial;" href="http://vg.hu/gazdasag/adozas/adorendorseget-allithat-fel-az-uj-kormany-313980" target="_blank">Világgazdaság Online</a></font><br></b></div><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/koltsegvetes/hirek&cikkid=38]]></guid>
<title><![CDATA[Költségvetés: Megújul az e-közigazgatás]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/koltsegvetes/hirek&cikkid=38]]></link>
<pubDate>Tue, 27 Apr 2010 08:28:22 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <font size="2"><span style="font-family: Arial;">Magyarországon mintegy 250-féle önkormányzati hatósági ügyintézés válik lehetővé 
a lakosság és a vállalkozások számára az interneten is a jövő év második 
felétől. Addigra jönnek létre azok az informatikai szolgáltató központok, 
amelyek kiépítésére régiónként másfél milliárd forintos európai uniós támogatást 
biztosít az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT).<br><br style="font-family: Arial;"></span><span style="font-family: Arial;">Az online, egyablakos 
önkormányzati közigazgatási szolgáltatások kiépítéséhez szükséges, úgynevezett 
ASP-központok pályázata iránt nagy volt az érdeklődés: a hét régióból 
tizenhárman jelentkeztek a kiírásra. Közülük választották ki azt a hét &#8211; az 
ilyen szolgáltatások működtetésében már jelentős tapasztalatokkal rendelkező &#8211; 
települési önkormányzatot, amely gazdája lehet a regionális központoknak. 
<br><br style="font-family: Arial;"></span><span style="font-family: Arial;">&#8222;Versenyelőnyt jelent az ASP-központ az adott település számára, ráadásul 
erősíti a regionális összetartozást is, mert nemcsak maguknak fejlesztenek a 
nyertesek, hanem a régiójuknak is&#8221; &#8211; összegezte az ÚMFT kiemelt projektjének 
hatásait Mosonyi Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) illetékes 
irányító hatóságának vezetője. A pályázat eredményeként a hét regionális 
ASP-központnak Debrecen, Érd, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár és 
Szombathely önkormányzata adhat otthont.<br><br style="font-family: Arial;"></span><span style="font-family: Arial;">&#8222;Érd számára a sikeres 
e-önkormányzati pályázat nemcsak egy 1625 millió forintos beruházás 
megvalósítását teszi lehetővé, hanem egyben városunk régióban betöltött szerepét 
is erősíti, és lehetővé teszi, hogy a tudásalapú helyi gazdaság és a szolgáltató 
önkormányzat fejlesztésében is az élen járjunk&#8221; &#8211; állapította meg Simó Károly, 
Érd pályázati referense. Felidézte, hogy már korábban is volt egy jelentős 
e-önkormányzati projektjük: ennek keretében dolgozták ki azt a helyi információs 
társadalom stratégiát, amelyben célul tűzték ki az ASP-központ létrehozását. Ez 
a 2007-es projekt egyúttal jó ajánlólevél is volt az ÚMFT-pályázaton Érd 
esetében.<br><br style="font-family: Arial;"></span><span style="font-family: Arial;">A régióból Budaörs és Szentendre volt a Pest megyei város 
vetélytársa, ám az előző projekt eredményei, a környékbeli településekkel és 
több fővárosi kerülettel ápolt jó kapcsolatuk a javukra billentette a mérleg 
nyelvét. Érden most a közbeszerzési felhívás közzétételére készülnek, ez a 
feltétele a támogatási szerződés megkötésének. A tervek szerint 2011 második fél 
évétől kezdenék el az önkormányzatok csatlakoztatását az ASP-központhoz. &#8222;Az 
érdeklődő településeknek fontos információ, hogy 2013 első fél évének végéig 
lehet támogatással csatlakozni, utána már csak piaci alapon van erre lehetőség&#8221; 
&#8211; állapította meg Érd illetékes szakembere. A kérdésre, hogy mekkora 
kockázattal, illetve haszonnal járhat a központ működtetése, elmondta: évi 
200-220 millió forintos bevétellel számolnak, de a központi régió 
kiegyensúlyozott környezete révén is a működtetés és a fenntartás gazdaságossági 
kockázata viszonylag alacsony.<br><br style="font-family: Arial;"></span><span style="font-family: Arial;">&#8222;Az e-önkormányzati szolgáltatások fejlesztése 
és széles körű elterjesztése hazai és európai uniós jogszabályok által is előírt 
kötelezettség, ráadásul elengedhetetlen feltétele a közigazgatás hatékonyabbá 
tételének&#8221; &#8211; írja közleményében az NFÜ. Egyúttal azt is megállapítja, hogy az 
elektronizálás révén jelentős megtakarítások érhetők el, ezért az 
e-közigazgatásra áldozott források megtérülnek a települési költségvetésekben. A 
regionális ASP-központok kiépítése a tervek szerint 2011 második felében 
fejeződik be. Az önkormányzatok ezt követően &#8211; a település méretétől függően 
15&#8211;85 millió forintos uniós pályázati támogatással &#8211; csatlakozhatnak a 
rendszerhez.</span><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Észak-Alföld legnagyobb településeként Debrecenben nagy 
dolognak, de evidensnek is tartják, hogy nyertek az ASP-központ pályázaton. Mint 
Fauszt Zoltán aljegyző beszámolt róla, a pályázatban elvárt kilenc szolgáltatási 
rendszer közül hattal eleve rendelkeznek. A régióból hárman &#8211; Debrecen mellett 
Hajdúszoboszló és Nyíregyháza is &#8211; pályáztak az ASP-központra. &#8222;Ha a kiírás 
megengedte volna, bizonyára konzorciumot hozunk létre, hiszen Hajdúszoboszló már 
több ASP-szolgáltatással is rendelkezik&#8221; &#8211; tette hozzá. Eddig 80 település írta 
alá a szándéknyilatkozatot, hogy csatlakozik a rendszerhez. Ha közülük 60-70 ezt 
ténylegesen is megteszi, akkor 2013&#8211;14-ben 100, a rendszer és a csatlakozás 
teljessé válásával pedig 300-400 millió forint bevételre számít az önkormányzat 
évente.</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial; font-weight: bold;">ASP-központok kiépítése</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">(előirányzott menetrend)</span><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">1. A beruházásra a közbeszerzési felhívás 
közzététele</span><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">2. Támogatási szerződés megkötése</span><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">3. A közbeszerzés 
lebonyolítása</span><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">4. Az ügyintézési modell kialakítása</span><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">5. Fizikai kiépítés és 
alkalmazásfejlesztés</span><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">6. Települési csatlakozás EU-támogatással: 2011. II. fél 
év&#8211;2013. II. fél év</span><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">7. Az alkalmazások testreszabása és a szükséges képzések 
lebonyolítása</span><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">8. Közbeszerzési felhívás a központ működtetésére </span><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;"><br>Forrás: 
VG-gyűjtés </span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Szerző: </span></font><b><font size="2"><span style="font-family: Arial;">Kocsi Margit</span><br style="font-family: Arial;"><br style="font-family: Arial;"><span style="font-family: Arial;">Forrás: <a href="http://vg.hu/gazdasag/onkormanyzatok/megujul-az-e-kozigazgatas-313933" target="_blank">Világgazdaság Online</a></span></font><br></b> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/szocialis/hirek&cikkid=37]]></guid>
<title><![CDATA[Szociális: Mi változik az új Ptk.-val?]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/szocialis/hirek&cikkid=37]]></link>
<pubDate>Thu, 22 Apr 2010 11:06:11 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <b><span style="font-weight: bold;"></span></b><!--[if gte mso 9]><xml>
 <w:WordDocument>
  <w:View>Normal</w:View>
  <w:Zoom>0</w:Zoom>
  <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
  <w:PunctuationKerning/>
  <w:ValidateAgainstSchemas/>
  <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
  <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
  <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
  <w:Compatibility>
   <w:BreakWrappedTables/>
   <w:SnapToGridInCell/>
   <w:WrapTextWithPunct/>
   <w:UseAsianBreakRules/>
   <w:DontGrowAutofit/>
  </w:Compatibility>
  <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel>
 </w:WordDocument>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
 <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156">
 </w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
 /* Style Definitions */
 table.MsoNormalTable
	{mso-style-name:"Normál táblázat";
	mso-tstyle-rowband-size:0;
	mso-tstyle-colband-size:0;
	mso-style-noshow:yes;
	mso-style-parent:"";
	mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
	mso-para-margin:0cm;
	mso-para-margin-bottom:.0001pt;
	mso-pagination:widow-orphan;
	font-size:10.0pt;
	font-family:"Times New Roman";
	mso-ansi-language:#0400;
	mso-fareast-language:#0400;
	mso-bidi-language:#0400;}
</style>
<![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
 <w:WordDocument>
  <w:View>Normal</w:View>
  <w:Zoom>0</w:Zoom>
  <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
  <w:PunctuationKerning/>
  <w:ValidateAgainstSchemas/>
  <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
  <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
  <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
  <w:Compatibility>
   <w:BreakWrappedTables/>
   <w:SnapToGridInCell/>
   <w:WrapTextWithPunct/>
   <w:UseAsianBreakRules/>
   <w:DontGrowAutofit/>
  </w:Compatibility>
  <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel>
 </w:WordDocument>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
 <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156">
 </w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
 /* Style Definitions */
 table.MsoNormalTable
	{mso-style-name:"Normál táblázat";
	mso-tstyle-rowband-size:0;
	mso-tstyle-colband-size:0;
	mso-style-noshow:yes;
	mso-style-parent:"";
	mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
	mso-para-margin:0cm;
	mso-para-margin-bottom:.0001pt;
	mso-pagination:widow-orphan;
	font-size:10.0pt;
	font-family:"Times New Roman";
	mso-ansi-language:#0400;
	mso-fareast-language:#0400;
	mso-bidi-language:#0400;}
</style>
<![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
 <w:WordDocument>
  <w:View>Normal</w:View>
  <w:Zoom>0</w:Zoom>
  <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
  <w:PunctuationKerning/>
  <w:ValidateAgainstSchemas/>
  <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
  <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
  <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
  <w:Compatibility>
   <w:BreakWrappedTables/>
   <w:SnapToGridInCell/>
   <w:WrapTextWithPunct/>
   <w:UseAsianBreakRules/>
   <w:DontGrowAutofit/>
  </w:Compatibility>
  <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel>
 </w:WordDocument>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
 <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156">
 </w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
 /* Style Definitions */
 table.MsoNormalTable
	{mso-style-name:"Normál táblázat";
	mso-tstyle-rowband-size:0;
	mso-tstyle-colband-size:0;
	mso-style-noshow:yes;
	mso-style-parent:"";
	mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
	mso-para-margin:0cm;
	mso-para-margin-bottom:.0001pt;
	mso-pagination:widow-orphan;
	font-size:10.0pt;
	font-family:"Times New Roman";
	mso-ansi-language:#0400;
	mso-fareast-language:#0400;
	mso-bidi-language:#0400;}
</style>
<![endif]--><meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=utf-8"><meta name="ProgId" content="Word.Document"><meta name="Generator" content="Microsoft Word 11"><meta name="Originator" content="Microsoft Word 11"><link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5CLaci%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml>
 <w:WordDocument>
  <w:View>Normal</w:View>
  <w:Zoom>0</w:Zoom>
  <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
  <w:PunctuationKerning/>
  <w:ValidateAgainstSchemas/>
  <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
  <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
  <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
  <w:Compatibility>
   <w:BreakWrappedTables/>
   <w:SnapToGridInCell/>
   <w:WrapTextWithPunct/>
   <w:UseAsianBreakRules/>
   <w:DontGrowAutofit/>
  </w:Compatibility>
  <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel>
 </w:WordDocument>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
 <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156">
 </w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><style>
<!--
 /* Style Definitions */
 p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal
	{mso-style-parent:"";
	margin:0cm;
	margin-bottom:.0001pt;
	mso-pagination:widow-orphan;
	font-size:10.0pt;
	font-family:"Times New Roman";
	mso-fareast-font-family:"Times New Roman";}
@page Section1
	{size:612.0pt 792.0pt;
	margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt;
	mso-header-margin:35.4pt;
	mso-footer-margin:35.4pt;
	mso-paper-source:0;}
div.Section1
	{page:Section1;}
-->
</style><!--[if gte mso 10]>
<style>
 /* Style Definitions */
 table.MsoNormalTable
	{mso-style-name:"Normál táblázat";
	mso-tstyle-rowband-size:0;
	mso-tstyle-colband-size:0;
	mso-style-noshow:yes;
	mso-style-parent:"";
	mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
	mso-para-margin:0cm;
	mso-para-margin-bottom:.0001pt;
	mso-pagination:widow-orphan;
	font-size:10.0pt;
	font-family:"Times New Roman";
	mso-ansi-language:#0400;
	mso-fareast-language:#0400;
	mso-bidi-language:#0400;}
</style>
<![endif]-->

<p class="MsoNormal"><span style="font-family: Arial;"><span style="font-weight: bold;">Májusban változnak a
gondnokság, az alapítvány, és a személyhez fűződő jogok megsértése esetén
követelhető kompenzáció szabályai</span> - közölte a szaktárca kedden, miután az
államfő aláírta a Polgári törvénykönyv életbeléptetéséről szóló törvényt
(Ptké.)</span><span style="font-family: Arial;"> <o:p></o:p></span></p>

<p class="MsoNormal" style="text-align: center;" align="center"><span style="font-family: Arial;"><o:p>&nbsp;</o:p></span></p>

<p class="MsoNormal"><span style="font-family: Arial;">"Sólyom László
köztársasági elnök aláírta a korábban az Országgyűlésnek megfontolásra
visszaküldött és változatlan tartalommal elfogadott Ptké-t. A jogi
hagyományoknak megfelelően <b>a Ptké. az új polgári törvénykönyv
hatálybalépéséről és végrehajtásáról rendelkező önálló törvény"</b> -
tartalmazza az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium MTI-hez eljuttatott
közleménye.<br>
&nbsp;&nbsp;&nbsp; <br>
A Ptké. úgy szabályozza a kódex hatálybalépését, hogy annak mintegy <b>1200
paragrafusából száz május 1-jén, a többi pedig 2011. január 1-jén lép életbe.</b>
A májustól alkalmazható szabályok a személyiségi jogokra, az alapítványokra és
a gondnokságra vonatkoznak.<br>
&nbsp;&nbsp;&nbsp; <br>
<b>Az új Ptk. a nem vagyoni kártérítés helyett bevezeti a sérelemdíjat, mint a
személyhez fűződő jogok megsértésének közvetett kompenzációját, illetve
pénzbeli elégtételt jelentő magánjogi büntetését.</b><br>
&nbsp;&nbsp;&nbsp; <br>
<a href="javascript:void(0);/*1267521883640*/"></a>A hatályos jog lényegében
anyagi hátrány bizonyítását követelte meg a sértettől a nem vagyoni kártérítés
feltételeként, ami számos esetben megoldhatatlan bizonyítási problémákhoz
vezetett. Figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a személy társadalmi
komfortérzete, életminősége, vagy külső megítélése olyan módon is hátrányt
szenvedhet, hogy e változást az illető kizárólag mentális, lelki behatásként,
belső traumaként éli meg, anélkül, hogy az bármilyen költséggel vagy pótlandó
kárral járna.<br>
&nbsp;&nbsp;&nbsp; <br>
<b>A sérelemdíj megfizetésére való kötelezésnek viszont nem feltétele annak
bizonyítása, hogy a jogsértés valamilyen hátrányt okozott. </b>A bíróság a
sérelemdíj mértékét az eset körülményeire &#8211; így különösen a jogsértés súlyára,
a felróhatóság mértékére és a jogsértésnek a sértettre gyakorolt hatására &#8211;
tekintettel állapítja meg.<br>
&nbsp;&nbsp;&nbsp; <br>
A szaktárca közlemény szerint <b>az alapítványokra vonatkozó</b> <b>új
szabályozás megkönnyíti az alapítványok létrehozását, és csökkenti a
visszaélések lehetőségét.</b> Az új Ptk. értelmében a jövőben az alapítványok
létrehozásának nem előfeltétele, hogy az alapítvány célja "közérdekűnek és
tartósnak" minősüljön, tehát köz- és magáncélra egyaránt történhet.<br>
&nbsp;&nbsp;&nbsp; <o:p></o:p></span></p>

<p class="MsoNormal"><span style="font-family: Arial;">Ha az alapító okirat az
alapítványt üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására is feljogosítja,
akkor az ilyen alapítványnak az alapításkor legalább a kft-k számára előírt
tőkeminimummal rendelkeznie kell. Jogutód nélküli megszűnésére a vállalkozások
felszámolására vagy végelszámolására vonatkozó szabályok vonatkoznak.<br>
&nbsp;&nbsp;&nbsp; <br>
Az üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytató alapítványoknál
egyszerűsített követelésrendezési eljárásra kerülhet sor.<br>
&nbsp;&nbsp;&nbsp; <br>
<b>A gondnokság területén az új szabályozás a korábbihoz képest kevésbé
korlátozó jogintézmények - az előzetes jognyilatkozat és a támogatott
döntéshozatal - alkalmazására ad lehetőséget.</b> Az új Ptk. alapján <b>megszűnik
a nagykorú személy cselekvőképtelenné nyilvánításának lehetősége.</b> A bíróság
ehelyett a szakértői vélemények alapján <b>meghatározott ügycsoportokra
vonatkozóan korlátozhatja a személy cselekvőképességét.</b><br>
&nbsp;&nbsp;&nbsp; <br>
Ha a gondnokolt kommunikációra képtelen, akkor a bíróság feljogosítja a
gondnokot az önálló eljárásra, a gondnok és a gondnokolt közötti <b>véleményeltérés
esetén pedig a gyámhatóság dönt. </b>Főszabály a gondnok és a gondnokolt
együttdöntése. A rutin ügyekben és az azonnali intézkedést követelő esetekben a
gondnok eljárhat önállóan, de kellő ellenőrzés mellett.<br>
&nbsp;&nbsp;&nbsp; <br>
<b>A jövőben végleges, élethosszig tartó korlátozó döntés nem születhet.</b> A
gyámhatóság kezdeményezésére, legkésőbb öt év elteltével, felül kell vizsgálni
a korábbi bírósági határozat indokoltságát.<br>
&nbsp;&nbsp;&nbsp; <br>
A májusban hatályba lépő jogterületekre vonatkozó fontosabb kérdések és a rájuk
adott válaszok hozzáférhetőek a tárca honlapján <o:p></o:p></span></p>

<p class="MsoNormal"><span style="font-family: Arial;"><o:p>&nbsp;</o:p></span></p>

<p class="MsoNormal"><span style="font-family: Arial;">(http://irm.gov.hu/miniszterium/cikk/UJ_Polgari_Torvenykony_0.htm)
- tudatta az igazságügyi minisztérium.<o:p></o:p></span></p>

<p class="MsoNormal"><span style="font-family: Arial;"><o:p>&nbsp;</o:p></span></p>

<span style="font-size: 12pt;"><font size="2"><span style="font-family: Arial;"></span></font><o:p></o:p></span>

 ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=36]]></guid>
<title><![CDATA[Munkaügy: KÉRDÉS-VÁLASZ - A munkajogász válaszol: jár-e cafeteria a táppénz ideje alatt?]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=36]]></link>
<pubDate>Wed, 21 Apr 2010 13:49:04 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ Gyes után köteles vagyok elfogadni a korábbitól eltérő új munkakört? Mi módon 
változtatható meg a munkarend? Külföldi munkáltató megszűnése esetén milyen 
jogai vannak a munkavállalónak? Táppénz alatt jogosult vagyok a cafeteriára? 
Olvasóik kérdéseire az&nbsp;<a href="http://adozona.hu" target="_blank">Adózóna</a> munkajogásza, Horváth Linda válaszol.<br><br><p><strong>1. Most járt le az ikergyermekeimmel a gyes-em. Mennék vissza 
dolgozni, de a munkahelyemen az mondták nem tudnak munkát adni. Irodába 
dolgoztam 1988 óta, 2000-be eljöttem az első gyerekkel gyes-re, majd jöttek az 
ikrek. A munkahelyem azóta egyre jobban megy tönkre. Ez időszak alatt a létszám 
500 főről kb 100-ra csökkent, így az adminisztratív dolgozók&nbsp; létszáma is. 
Sajnos a régi irodámba nem tudnak foglalkoztatni, kérdésem, ha visszamegyek és 
nem fogadom el azt a másik munkakört, amit felajánlanak, elérthetem-e , hogy a 
cég mondjon fel nekem?</strong><br><br>Igen, valószínű, hogy amennyiben nem 
fogadja el a munkáltató által felajánlott új munkakört, és a munkáltató a régi 
munkakörében nem tudja tovább foglalkoztatni, úgy a munkáltatója rendes 
felmondással meg fogja szüntetni a munkaviszonyát. Meg kell jegyezni azonban, 
hogy Ön a&nbsp;gyes folyósításának megszűnését, illetve gyermekei 3 éves korának 
betöltését követő 30 napig még a felmondási védelem alatta áll az Munka 
törvénykönyvének (Mt.)&nbsp;értelmében. Amennyiben mégis úgy dönt, hogy elfogadja az 
új munkakört, úgy közös megegyezéssel a szerződés módosítására kerül sor. 
Azonban, ha Ön a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát 
végezni &#8211; tehát azért mert a régi munkaköre már megszűnt vagy más tölti be, 
akkor erre az időszakra az állásidőre járó díjazás, azaz a személyi alapbére 
illeti meg.</p>
<p><strong>2. Jogos-volt-e az a utasítás szóban, miszerint február és július 
hónapok között 4 napos munkarendet vezetett be az ügyvezető? A bért heti 32 
órában állapította meg, de erről az intézkedéséről - írásban senkit nem 
tájékoztatott. A hivatkozási alapja a gazdasági válság hatása a 
cégre?</strong><br><br>Ha a munkarendet a munkaszerződésbe belefoglalták, akkor 
csak a munkaszerződés módosításával változtatható meg. Máskülönben a munkáltató 
írásban köteles tájékozatni a munkavállalót az irányadó munkarendről a 
munkaszerződés megkötésével egyidejűleg. A munkáltató a munkavállaló felé 
terjedő ezen tájékoztatási kötelezettsége folyamatos a munkajogviszony 
fennállása alatt, ezért a változás hatálybalépése után 30 napon belül 
kötelessége írásban közölni a munkavállalóval. Az irányadó munkaidő-beosztást 
pedig 7 nappal korábban és egy hétre előre köteles a munkáltató írásban megadni. 
Ha a munkáltató gazdaságilag indokolt esetben a munkaszerződésben előírtnál 
átmenetileg rövidebb ideig foglalkoztatja a munkavállalóit, a kiesett időre a 
személyi alapbére megilleti, ez az ún. állásidő. A munkáltató tehát átmenetileg 
jogosult rövidebb munkaidőben foglalkoztatni a munkavállalókat, de nem jogosult 
egyoldalúan a munkabér arányos csökkentésére.</p>
<p><strong>3.Jelenlegi munkahelyemen a munkáltatóm külföldi, s a céget 
megszünteti. Nyolc éves munkaviszonyom van. Már elkezdődtek a leépítések 
természetes fizetni nem akarnak hivatkoznak a gazdasági váltságra. Mi az, ami 
meg illet, és azt hogy szerezhetem meg, ha nem akarnak 
fizetni?<br></strong><br><span style="text-decoration: underline;">Mi az, ami 
megillet?</span><br>Két eset fordulhat elő: az első, hogy a cég jogutód nélkül 
megszűnik. Ilyenkor az éves szabadság időarányosan igénybe nem vett részének 
pénzbeli megváltása és a végkielégítés az Mt. alapján jár. 8 éves munkaviszony 
után a végkielégítés mértéke kéthavi átlagkereset. A gyakorlatban azonban 
valószínűbb, hogy a munkáltató rendes felmondással fog élni a mun-káltató 
működésével összefüggésben lévő okra hivatkozva. A munkáltató döntését köteles 
valós és okszerű indokokkal alátámasztani. A törvényi felmondási idő 30 nap, 
ehhez adódik hozzá a 8 éves munkaviszonya miatti plusz 20 nap. A felmondási idő 
felére a munkáltató köteles Önt felmenteni a munkavégzés alól. A felmentés 
idejére átlagkeresete a felmondási idő ledolgozott részére munkabére illeti meg. 
Ezen kívül végkielégítés is jár, melynek mér-téke szintén a 8 éves munkaviszony 
miatt kéthavi átlagkeresete. Az első esethez hasonlóan az éves szabadság 
időarányosan igénybe nem vett részének pénzbeli megváltására is jogo-sult. Fenti 
mértékek a törvényben előírtak, a munkaszerződés vagy a kollektív szerződés &#8211;ha 
van ilyen &#8211; ezektől eltérhet.</p>
<p><span style="text-decoration: underline;">Hogyan szerezhetem meg?</span> 
<br>Egyénileg bírósági úton keresettel érvényesítheti. Számolni kell azonban 
azzal, hogy ha a munkáltató fizetésképtelen helyzetben van, akkor még a 
munkaügyi per alatt felszámolási eljárás indulhat a munkáltató ellen. Ha a cég 
felszámolás alá kerül, akkora munkavállaló a munkaviszonyból származó igényeit a 
felszámolási eljárásban, a felszámolás költségei között, a kielégítési 
sorrendben az első helyen érvényesítheti. Az ilyen követelések kielégítése a 
Bérgarancia Alapból történik. Felső határa 2010-ben bruttó 994.500 forint.</p>
<p><strong>5. Táppénzen vagyok és azt mondták, hogy ez idő alatt nem vagyok 
jogosult cafeteriára. Ez igaz?</strong></p>
<p>Erre a kérdésre elég nehéz választ adni háttérinformációk hiányában. A 
cafetéria egy béren kívüli juttatási rendszer, tehát a munkáltató döntési 
jogkörébe tartozik a cégen belüli bevezetése és a szabályok kialakítása. Az Ön 
esetébe a betegszabadság időtartamára a távolléti díj 70 százaléka jár. 
Betegszabadság az Mt. fogalomhasználata alapján: a munkavállalót a betegsége 
miatti keresőképtelenség idejére megillető 15 munkanap naptári évenként, amit a 
kezelőorvos igazol. Ez azt jelenti, hogy a távollét időszakában az érvényes 
személyi alapbére és a rendszeres bérpótlékainak és a rendkívüli munkavégzés 
miatti kiegészítő pótlék együttes összegének időarányos része jár, tehát az Mt. 
nem teszi kötelezővé a szociális juttatásokat. Bár kifejezett jogszabályi 
előírás nincs, a gyakorlat azt mutatja, hogy erre a 15 napos &#8222; táppénzre&#8221; a 
cafetéria közvetlenül a munkába járáshoz nem köthető elemei - mint például az 
internethasználati díj jár. Kollektív szerződés illetve a munkaszerződés vagy 
egyéb belső szabályzat a juttatási rendszert másképp is szabályozhatja.</p><p>Forrás: <a href="http://adozona.hu/munkajog/20100118_gyes_cafeteria_munkaszerzodes.aspx" target="_blank">Adózóna.hu</a><br></p><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=35]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Jogértelmezési polémia az adójóváírásnál]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=35]]></link>
<pubDate>Wed, 21 Apr 2010 12:21:53 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <span style="font-weight: bold;">Az adójóváírás bevallása kapcsán ismét jogértelmezési polémia alakult ki, pedig 
szó sincs konspirációról, az adhatóság nem "gyárt" plusz költségvetési 
bevételeket az adójóváírás csűrés-csavarásából - mondta az <a href="http://adozona.hu" target="_blank">Adózónának</a> Ruszin 
Zsolt a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke.</span><br style="font-weight: bold;"><br><p>Az APEH, szerinte, úgy gondolja, hogy az adójóváírás egyfajta adókedvezmény, 
ami felett döntési jogot lehet gyakorolni. Az elképzelés - hangsúlyozta -&nbsp;sajnos 
hibás, bár a dolog megítélése nem éppen egyszerű. Az adójóváírást minden esetben 
a munkavállalók kedvezményének fogja fel a társadalom és annak adóelőleg 
megállapításánál való "kérése" szintén ezt a képzetet erősíti, hiszen miért kell 
kérni azt ami jár?</p>
<p>Valamilyen oknál fogva a gyakorlatban az alakult ki, hogy az adójóváírás a 
bevallásban nem egy kötelezően számítandó rovat, hanem egy olyan adat, amivel 
lehet "játszani". A törvény szerint erre nincs mód! Teljesen azonos a nyugdíjra, 
mint adóterhet nem viselő járandóságra jutó adó levonása, beszámítása, a 
szoftver egyértelműen kalkulál, levonja a számított adóból a nyugdíjra jutó 
adót. A számításba bele se lehet avatkozni! Vajon miért lehet mégis 
beleavatkozni az adójóváírás számításába?</p>
<p>A dolgot - tolmácsolta Ruszin - az adóhivatal azzal magyarázza, hogy a 
NYESZ-R, vagyis lényegében az önkéntes nyugdíjpénztári rendszerbe befizetők az 
adójóváírást lecsökkentenék és helyette a NYESZ-R számlájukra fizetnének be. Ez 
a kör természetesen fel fog háborodni azon, hogyha az önadózást az APEH 
szűkebben értelmezi és nem engedi az adójóváírással való babrálást. A 
NYESZ-Resek számára az APEH általi átutalás csupán kényelmi kérdés, de úgy 
tűnik, hogy ez a kényelmi elem az egész ügy lényege.</p>
<p>Az elmúlt években tapasztalt kritikák miatt&nbsp; az APEH már nem tekinti 
hibátlannak és feldolgozhatónak a bevallást, mindaddig, amíg nem az optimális 
adójóváírási összeg kerül a bevallás 30. sorának b oszlopába - fogalmazta meg az 
adóhivatal álláspontját az alelnök. Ezzel a módszerrel szerinte az APEH szűrni 
kívánja a hibázókat. Az adóhivatal a kitöltési rutin során egyértelművé teszi, 
hogy a behívásra sor fog kerülni, vagyis az adózó nem járhat pórul, legfeljebb 
"kiélvezheti" a hivatal hibajavítási eljárását. A módszer azonban 
többlet-adminisztrációval és így költséggel jár, így szerencsésebb lenne, ha a 
NYESZ-R igénybevővőinek a kárára az APEH kikapcsolná az adójóváírás 
igénybevételéről való döntési lehetőséget.</p>Forrás: <a href="http://adozona.hu/blog/20100416_ado_adojovairas_bevallas.aspx" target="_blank">Adózóna.hu</a><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=34]]></guid>
<title><![CDATA[Gazdasági: Több tízezret spórolhatunk a májusi adóbevallással]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/gazdasag/hirek&cikkid=34]]></link>
<pubDate>Wed, 21 Apr 2010 12:10:43 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <p style="font-weight: bold;">Azzal, hogy megismertük az adójóváírásra vonatkozó legfontosabb szabályt az 
adóelőlegnél, mindjárt havi 15 100 forinttal több lehetett a nettó fizetésünk. 
További 10 ezreket jelenthet pluszban a pénztárcánknak a májusi adóbevalláskor. </p><p><br></p><p>Év végén, az adóbevallásban már nem kell nyilatkozatban kérni az 
adójóváírást, akkor már automatikusan jár a törvény szerint számított összeg. 
Ezért mindenkit azzal nyugtattak meg most márciusban, hogy aki nem kéri 
évközben, vagy csak részben kéri az adójóváírás adóelőlegnél történő 
figyelembevételét, annak az adóhatóság jövőre egy összegben visszautalja az 
adójóváírást. Viszont megérett a helyzet arra, hogy ismét okosabbak legyünk az 
adójóváírás számításával kapcsolatosan. <br><br><strong>Mi az 
alapprobléma?</strong><br><br>Az évközben az adóelőlegnél figyelembe vett 
adójóváírás az esetek 90 százalékában nem egyezik meg az évvégi adóbevallásban 
érvényesíthető adójóváírással. Minden munkavállaló évvégén kap a munkáltatójától 
egy jövedelemigazolást. Ezt hívják M30-as igazolásnak.&nbsp;Ezen a munkáltató többek 
között feltünteti az adójóváírásra jogosító hónapok számát, és az év közben 
figyelembe vett adójóváírás összegét. Aki elfogadja az APEH &#8222;segítségét&#8221; és a 
0953-as személyi jövedelemadó nyomtatványkitöltő programjával készíti el az 
adóbevallását, az a következő problémával találkozik az adójóváírás sor (0953-B 
lap 30.) kitöltésénél. <br><br>A jövedelem adatok megadása után az adózó az 
M30-as igazolásról beírja a jogosultsági hónapok számát. Ezt követően a c) 
oszlopban megjelenik egy keretben pirossal egy összeg. Valójában ez az 
adójóváírás törvény szerint járó pontos összege. Aki elhiszi az APEH-nak, hogy 
nyomtatványkitöltő mindössze az elszámolható legnagyobb összeget számítja ki, de 
az adózó nyugodtan ennél kevesebbet is beírhat, az ebben az évben immár 
másodszor jár pórul az adójóváírás miatt. <br>Ha beírjuk a 30. sorba az M30-as 
lapon lévő összeget, akkor két dolog történhet. Ha nagyobb összeget írunk be, 
mint ami a keretben van, akkor az ellenőrző program hibát jelez. Ha viszont 
kevesebbet, akkor azt a nyomtatványkitöltő nem tekinti hibának. Magyarul, aki 
nem ismeri az adójóváírás év végi elszámolásának módját, az pórul 
járhat.<br><br>Az APEH kitöltési útmutatójába idén&nbsp;még bekerült egy mondat: 
&#8222;Fontos! Önnek lehetősége van a fentiek szerint kiszámított adójóváírás 
összegénél alacsonyabb összeget figyelembe venni, a bevallása 
kitöltésekor.Tájékoztatjuk, hogy ebben az esetben az adóhatóság egyeztetést 
kezdeményez Önnel az adójóváírás összegének tényleges nagyságáról.&#8221;</p>
<p>Az adózókban&nbsp;fontos lenne&nbsp;tudatosítani, hogy az adójóváírás nem 
adókedvezmény. A 0953-as bevallásban valójában háromszor kell adót 
számítani:<br></p><ul><li>először kiszámítja a program a számított adót: 27. 
sor.</li><li>a számított adót csökkenti az adójóváírás és például a nyugdíj adója. 
Így kapjuk az összevont adóalap adóját: 34. sor.</li><li>ezt követően számolhatjuk 
el az adókedvezményeket legfeljebb a 34. összegéig. Így kapjuk az összevont 
adóalapot terhelő, kedvezményekkel csökkentett adót: 36. sor </li></ul><p>Az 
adókedvezményeknél valóban van döntési lehetősége az adózónak, hogy igénybe 
veszi vagy nem az adókedvezményt. De ahogy a nyugdíj adójánál sincs mérlegelési 
lehetősége, úgy az adójóváírás összegénél sincs. Ezek mindegyike egy úgynevezett 
számított mező. A kitöltési útmutató mondata, miszerint &#8222;Önnek lehetősége van a 
fentiek szerint kiszámított adójóváírás összegénél alacsonyabb összeget 
figyelembe venni, a bevallása kitöltésekor&#8221; egyszerűen nem igaz! <br><br>A 
kitöltési útmutató idevonatkozó második mondata: &#8222;Tájékoztatjuk, hogy ebben az 
esetben az adóhatóság egyeztetést kezdeményez Önnel az adójóváírás összegének 
tényleges nagyságáról.&#8221; sajnos, szintén nem igaz, mert a bevallás benyújtása 
után az adózónak már nincs lehetősége önellenőrzéssel kijavítani az adójóváírás 
összegét. Javítani ugyanis csak hibát lehet, de az adóhatóság nem tekinti 
hibának, ha az adózó saját maga kárára tévedve tér el a törvényi rendelkezéstől. 
Az a rész pedig, hogy az adóhatóság egyeztetni akar a törvénybe rögzített 
&#8222;adójóváírás összegének tényleges nagyságáról.&#8221; szerepzavarra utal, ugyanis a 
törvénytől való eltérésről, módosításról csak a parlamentnek van joga dönteni. 
Az adóhatóságnak csak arra van lehetősége, hogy végrehajtsa a jogszabályokat. 
<br><br><strong>Önellenőrzés és az utólagos adómegállapítás</strong> <br><br>Az 
önellenőrzést akkor nyújthatja be az adózó, ha saját maga jött rá hibájára még 
az adóhatósági ellenőrzés előtt. Ha a hibára az adóhatóság jön rá, akkor az 
adóhiány megállapítása mellett, adóbírságot és késedelmi kamatot is kell 
fizetnünk. Az adózás rendjéről szóló törvény egyértelműen fogalmaz: &#8222;Nincs helye 
önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel 
jogszerűen élt, és ezt önellenőrzéssel változtatná meg&#8221;. Amikor a kitöltési 
útmutatóban az adóhatóság pont azt írja le, hogy lehetőség van a kiszámított 
adójóváírásnál kevesebbet igénybe venni, ezzel kizárja az önellenőrzést. 
<br><br>De akkor miért kell zaklatni a magánszemélyt azzal, hogy még be is hívja 
az adóhatóság. És itt a kör bezárul. Ugyanis az adózás rendjéről szóló törvény 
egy másik rendelkezése szerint, ha az adóhatóság a bevallásban számítási hibát 
vagy elírást talál, akkor azt hivatalból ki&nbsp;kellene javítania. Azzal, hogy nem 
tekinti hibának azt, ha az adózó saját kárára téved, mentesíti magát attól, hogy 
visszautalja az adózónak járó adójóváírást. De most még bevallás előtt vagyunk. 
<br><br><strong>Van megoldás</strong><br><br>A legegyszerűbb az lenne, ha a 
0953-as nyomtatványkitöltő az adójóváírás összegét kiszámítaná ugyanúgy, mint a 
munkáltatók által használt M29-es nyomtatvány kitöltő programnál. Az M29-es 
nyomtatványkitöltővel a munkáltatók készítik el a személyi jövedelemadó 
bevallást. Míg a magasabb adózási ismeretekkel rendelkező bérszámfejtőkkel, 
könyvelőkkel nem meri eljátszani az APEH, hogy a törvényi előírásnál kevesebb 
adójóváírás is igénybe vehető, addig az APEH által adózási kérdésekben 
tudatlannak tekintett magánszeméllyel megteszi.Tehát több adót számíthat ki a 
0953-as nyomtatványkitöltő, mint az M29-es nyomtatványkitöltő, pedig ugyanazon 
alapadatokból, ugyanolyan törvényi szabályozás alapján számolnak.<br><br>Év 
végén az adójóváírás egy számított összeg. Nem az M30-as igazoláson lévő 
adójóváírás összeget kell beírni, hanem a 0953-as nyomtatványkitöltő 30. sor c) 
oszlopába piros számjegyekkel írt értéket írjuk át a b) oszlopba, mert ez a 
törvény szerint járó pontos összeg.<br><br>2010-ben, aki nem kéri az adójóváírás 
évközi figyelembe vételét és elhiszi, hogy az APEH majd egyben visszautalja 
(2011-ben), annak az 2010-es M30-as igazolólapján&nbsp;valószínűsíthetően&nbsp;12 
jogosultsági hónap és nulla forint adójóváírás szerepel majd. Ha a dolgozó 
beírja majd a 1053-as bevallás 30.sorába a 12 jogosultsági hónapot és a b) 
oszlopba a nulla forintot, az pontosan 181 200 forinttal több adót fog fizetni 
2010-re, mint amennyi a törvény szerint és az &#8222;elmúlt 20 év legnagyobb 
adócsökkentése&#8221; után járna neki! Az adójóváírás 2009-re járó legnagyobb összege 
136 ezer forint. Hogyan magyarázható meg, hogy ezt a hibát az APEH már 2006-ban 
elismerte, mégse tett semmit?<br><br><strong>Angyal József okleveles 
adószakértő</strong></p><p><strong>Forrás: <a href="http://adozona.hu/blog/20100412_sporol_adobevallas_adoeloleg_adojovairas.aspx" target="_blank">Adózóna.hu</a><br></strong></p> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=33]]></guid>
<title><![CDATA[Munkaügy: Hogyan juthat hozzá a költségtérítéséhez?]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=33]]></link>
<pubDate>Wed, 21 Apr 2010 11:36:09 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <div class="cikkcontent"><p>Miként lehet kiadni 12 órás munkarendben a szabadságot? Mit tehet az a 
munkavállaló, akit nem tájékoztatott cége a szerződésmódosításról? Mit tehet 
rendkívüli felmondás esetén az állapotos kismama? Milyen módon veheti igénybe a 
munkábajáráshoz rendelt költségtérítést az, akinek a munkaadója nem akar 
fizetni? Olvasóik kérdéseire Horváth Linda, az <a href="http://adozona.hu" target="_blank">Adózóna</a> munkajogásza válaszol.</p><p><br> </p><p><strong>Helyesen járnak-e el a&nbsp;12&nbsp;órás munkarendben foglalkoztatott 
munkavállalók esetében, ha az életkoruk alapján irányadó éves alap 
szabadságnapokat átszámolják 12 órás munkarendre és az így kapott csökkentett 
számú szabadságnapokat napi 12 órával kalkulálva számolják el részükre? Például 
30nap éves szabadság esetén 20 nap szabadságot számolunk el 12 órára számolva 
(azaz a dolgozó ugyanannyi órát kap meg díjazásban éves szinten, mint a 8 órában 
foglalkoztatottak). Vagy helytelen ez az elszámolás és esetükben is napi 8 
órával számolva a&nbsp;Munka Törvénykönyve&nbsp;szerinti szabadságnapokat kell éves 
szinten kiadni függetlenül a 12 órás munkarendtől?</strong></p>
<p>A Munka Törvénykönyve alapján, az éves szabadságot napokban kell számítani, 
így a fenti &#8222;átszámítás&#8221; nem alkalmazható. A heti kettőnél több pihenőnapot 
biztosító munkarendben dolgozó munkavállalóknak is úgy kell számítani a 
szabadságát, hogy azonos naptári időszakra mentesüljenek a munkavégzés alól, 
mint az ötnapos munkahéttel dolgozók.</p><p><br></p>
<p><strong>A&nbsp;férjem egy vállalkozónál dolgozik 2003 óta 8 órában, s&nbsp;minimálbéren 
bejelentett dolgozó volt végig. Tudomásunk szerint. A napokban kereseti 
igazolást kért a munkáltatójától és akkor derült ki, hogy 2009. január 1-től a 
munkaszerződését 4 órásra módosították. Erről mi semmit nem tudtunk az alábbiak 
miatt. A munkáltató nem bérpapír szerint fizette ki, hanem amikor dolgozott 
(mezőgazdasági munkás, traktoros) akkor kapott fizetést, amikor nem dolgozott 
akkor nem kapott. Természetesen nem volt sem szabadság, sem egyéb járandóság.&nbsp; 
2008-ig néhanapján kapott kézhez egy-egy bérpapírt, de azóta azt sem. Az 
adóbevallását is elkészítették minden évben, amiből kiderült, hogy minimálbéren 
volt bejelentve előző évben.A 2009-es bevallást még nem kapta meg. Gondolom 
minden papírt aláírattak vele, a szabadságtól, a bérpapírig, szerződésig, 
csakhogy ők védve legyenek. Télen egyébként sem volt munka soha - természetesen 
pénz sem - így még csak nem is tudhatott a szerződés módosításáról. Akkor 
ugyanis szólnia kellett volna a munkáltatónak, hogy menjen és írjon alá. 
Valószínűleg utólag kicsalták tőle valahogy az aláírást.&nbsp; Az ősszel táppénzes 
állományba került, a papírjait a TB felé 2010. január 4-én postázták el, 
természetesen a munkáltató által fizetendő első 15 napot sem fizették ki 
számára. Februárban kiírták dolgozni, de márciustól újra betegállományba került. 
Persze most sem fizetett még semmit, de az idei táppénzét a tavalyi 4 órás 
minimálbér után fogja kapni. Hozzá kell tennem,hogy nem egyszerű megfázásról van 
szó, hanem nagyon komoly betegségről. Ha nem kérünk kereseti igazolást, még most 
sem derül ki, majd csak a táppénz megérkezésekor, hogy már egy éve 4 órás. Az 
sem mellékes, hogy a férjem már 56 éves, és 40 éves munkaviszony után pár ezer 
forint táppénzből éljen meg.&nbsp; Kérdésem, hogy mit lehet tenni a vállalkozóval 
szemben? Neki mindent szabad? A Munkaügyi Bíróság&nbsp; segítségünkre lehet-e ilyen 
ügyben?<br></strong><br>A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződést csak 
közös megegyezéssel írásban módosíthatja. Ha férjének nem állt szándékában 
aláírni a módosítást és jogellenes fenyegetéssel rávették, vagy megkötésekor 
lényeges tényben vagy körülményben tévedett és tévedését a munkáltató okozta 
vagy azt felismerhette, e szerződésmódosítás a Munkaügyi Bíróság előtt 
megtámadható. Ezt azonban a megtévesztettnek kell bizonyítania. A megtámadás 
határideje harminc nap, amely a tévedés vagy a megtévesztés felismerésétől, 
illetve jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. 
Ha elmulasztják a 30 napot, akkor hat hónapon belül megtámadás joga még 
gyakorolható. A megtámadást először írásban kell a másik féllel közölni. A 
munkavállaló&nbsp; munkaügyi jogvita keretében pert indíthat, melyben követelheti az 
esedékes, de ki nem fizetett munkabérét és egyéb törvény szerint járó ki nem 
fizetett juttatásait, járandóságait, így pl. a betegszabadság idejére járó pénzt 
is.</p><p><br>&nbsp;<br><strong>Gyermekemet egyedül nevelő anyuka vagyok, részmunkaidőben 
dolgozom egy munkaerő kölcsönző cégnek, melynek tulajdonosa külföldi 
állampolgár. Úgy tűnik, anyagi gondokkal küzd a cég, márciusi fizetésemet nem 
kaptam meg es 4 havi juttatásaim is elmaradtak. Határozatlan idejű 
munkaszerződéssel rendelkezem, amelyben szerepel ugyan, hogy jogosult vagyok 
juttatásokra, de nem részletezi, azt írja azt a melléklet tartalmazza amit mai 
napig nem kaptam meg, felmondást sem kaptam. Kérdésem, hogy mikor érdemes 
munkajogi perbe bocsátkozni, mennyi az esélye hogy fizet a munkáltató, ha 
eltűnik és hogyan lehet kikényszeríteni, hogy fizessen. Mennyi időn belül tűznek 
ki tárgyalást és a költsége ingyenes-e és képviselhetem-e saját magamat is a 
perben?</strong></p>
<p>A munkabér kifizetésére a kölcsönbeadó köteles, mivel a munkaszerződés közte 
és a munkavállaló között jön létre. Megjegyzem, hogy a kölcsönvevő a 
munkavállaló átengedéséért ún. kölcsönzési díjat fizet a kölcsönbeadónak, így a 
kölcsönvevőt nem terheli bérfizetési kötelezettség a munkavállaló felé.</p>
<p>Ettől eltérően a kölcsönvevő fizeti a munkavállaló egyéb juttatásait, ha a 
kölcsönvevő és a kölcsönbeadó erről így állapodtak meg. Azonban Önt, mint 
munkavállalót erről tájékoztatni kell. A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy ha a 
munkaszerződés nem tartalmaz tájékoztatást - legkésőbb a munkaszerződés 
megkötésétől számított két héten belül, illetve az egyéb juttattások (például: 
műszakpótlék, rendkívüli munkavégzésért járó díj, ügyelet, készenlét díja) 
legkésőbb az e szabályok szerinti jogosultság megállapításának kezdetétől 
számított két héten belül köteles a munkavállalót írásban tájékoztatni többek 
között a munkabér egyéb elemeiről, ideértve az egyéb juttatások biztosításának 
feltételeiről, és a bérfizetés napjáról.</p>
<p>A főszabálytól eltérően azonban a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő egy polgári 
jogi jogviszony keretében megállapodhatnak arról, hogy a természetbeni 
munkabért, illetve a közvetlenül adott szociális juttatásokat a munkavállaló 
közvetlenül a kölcsönvevőtől kapja meg, ez azonban nem érinti a munkaszerződés 
alapján a bérbeadót terhelő kötelezettségeit a munkavállalóval szemben.</p>
<p>Ha a munkavállalót munkaviszonyával összefüggésben kár éri, akkor a 
kölcsönbeadót kell munkáltatónak tekinteni.</p>
<p>Ha a munkaügyi per által érintett munkaviszonyból származó átlagkereset nem 
haladja meg a külön jogszabályban meghatározott mértéket (a bruttó átlagkereset 
két évvel korábbi értékének kétszeresét, a közel 400 ezer forintot), a perben 
félként résztvevő munkavállaló munkavállalói költségkedvezményre jogosult. A 
keresetlevél alapján a munkaügyi bíróságnak a tárgyalást legkésőbb a 
keresetlevélnek a bírósághoz történő megérkezésétől számított 15 napon belül 
kell kitűzni.</p>
<p>Az elmaradt munkabér és juttatások iránt már a munkaviszony fennállása alatt 
is pert indíthat. A munkáltató &#8222;eltűnni&#8221; csak felszámolás eljárás lefolytatását 
követően tud. Ha felszámolási eljárás megindítására sor kerülne, akkor a 
munkavállalók bérköveteléseit a felszámoló automatikusan megigényli a 
Bérgarancia alaptól és azok a törvényi plafonösszeg erejéig onnan nyernek 
kielégítést.</p><p><br></p>
<p><strong>Egy biztonsági cégnél dolgozom 9-17-ig szóló munkaidő beosztással. A 
cégnél kollektívszerződés nincs, a kérdésem az, hogy a 14 óra utáni 3 órára 
jár-e délutános pótlék?</strong></p>
<p>A délutáni műszakpótlék csak a többműszakos munkaidőbeosztásban és a 
megszakítás nélküli munkarendeben dolgozó munkavállalónak jár 14 és 22 óra 
közötti munkavégzés tekintetében, így az Önnek- feltételezve, hogy az általános 
munkarendben, azaz nem váltott műszakokban, dolgozik - nem jár.</p><p><br></p>
<p><strong>Rendkívüli felmondással elbocsátottak a munkahelyemről és közben 
kiderült, hogy terhes vagyok. Tudok-e tenni valamit, hiszen bizonyítható, hogy 
már az elbocsátásomkor terhes voltam. Továbbá a felmondás tartalmaz valótlan 
dolgot is és amíg nem írtam alá, még telefonálni sem engedtek. A 30 nap sajnos 
eltelt, mert az állapotom miatt nem tudtam intézkedni.</strong></p>
<p>A munkáltató általi rendkívüli felmondással a törvény értelmében csak két 
igen kivételes esetben lehet élni. Az első, ha a munkaviszonyból származó 
lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős 
mértékben megszegi, ilyen lehet például, ha a munkavállaló lopott a 
munkáltatótól, munkavégzés közben részeg volt, vagy többször igazolatlanul nem 
jelent meg a munkahelyén. A második esetben a munkavállalónak olyan magatartást 
kell tanúsítani, amely nem a munkaviszonnyal kapcsolatos, de a munkaviszony 
fenntartását lehetetlenné teszi. Például bűn-cselekmény alapos gyanúja miatt 
büntetőeljárás folyik a munkavállalóval szemben.</p>
<p>A rendkívüli felmondás indokának valósnak, világosnak és okszerűnek kell 
lennie, melyet minden esetben a munkáltatónak kell bizonyítani. További törvényi 
előírás, hogy a munkáltatói rendkívüli felmondás közlése előtt lehetőséget kell 
adni a munkavállalónak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a vele 
szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes 
körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el. További 
követelmény, hogy a rendkívüli felmondást írásba kell foglalni, amelyben a 
munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a jogorvoslat módjáról és idejéről, és 
hogy milyen szervhez fordulhat.</p>
<p>Amennyiben a&nbsp; rendkívüli felmondási oka&nbsp; jogszerű, és Önt a rendkívüli 
felmondásban megfelelően&nbsp; kioktatták a jogorvoslati lehetőségről, illetve 
lehetőséget adtak az Ön ellen felhozott kifogások elleni védekezésre, úgy a 
felmondás nem jogellenes. Ebben az esetnem nem releváns a terhesség, mert 
terhességre a felmondási védelem szabályai csak a munkáltató általi rendes 
felmondás esetén alkalmazhatóak.</p>
<p>Azonban elmondása alapján - a rendkívüli felmondás indokolásának ismerete 
nélkül - feltételezhető, hogy nem volt lehetősége a kifogások elleni 
védekezésre, valamint, hogy az indokolásban foglaltak nem felelnek meg a 
valóságnak. Mindezek a munkáltató rosszhiszeműségét és rendeltetésellenes 
joggyakorlásának kérdését is felvetik.&nbsp; Meg kell vizsgálni továbbá, hogy 
megfelelő jogorvoslati tájékoztatást kapott-e.&nbsp; Az Ön által adott információk 
alapján arra lehet következtetni, hogy a munkáltatója a felmondási védelmet 
akarta kijátszani és egyszerűbbnek látta rendkívülivel meg-szünteti a 
munkaviszonyát.</p>
<p>Mit tehetünk?</p>
<p>Ha a jogorvoslatról való tájékoztatás elmulasztotta a munkáltató, akkor Önnel 
szemben nem alkalmazható a 30 napos keresetindításra nyitva álló határidők 
elmulasztásának jogkövetkezménye, hanem az általános elévülési időn belül &#8211; azaz 
az esedékességtől számított 3 éven belül - fordulhat bírósághoz. Ha megkapta a 
jogorvoslati tájékoztatást, akkor is marad még egy lehetőség, hiszen, ha a 
munkavállaló a keresetlevél beadására megállapított határidőt hibáján kívül 
elmulasztja, igazolással élhet. Igazolás indoka lehet esetleg az, hogy a 
terhessége miatt nem tudott időben intézkedni.</p>
<p>A munkaügyi per során - melyben meghatározott feltételek mellett 
költségkedvezmény illeti meg- a bíróság nagy valószínűséggel meg fogja 
állapítani a munkaviszony jogellenes megszüntetését. Így Önt kérelmére eredeti 
munkakörébe helyezi vissza a bíróság, és ismét felmondási védelem alat fog állni 
terhességére tekintettel. A per során érvényesítheti a per jogerős befejezéséig 
a törvény szerint járó elmaradt munkabérét és egyéb járandóságait, illetve a 
felmerült kárát.</p><p><br></p>
<p><strong>Egy olvasónak nem akarják fizetni a munkába járás költségeit, az 
</strong><a href="http://adozona.hu/beren_kivuli_juttatasok/20100330_cafeteria.aspx" target="_blank"><strong>erre vonatkozó választ a cafeteria szakértőtől 
megkapta</strong></a><strong>, de további kérdés merült fel, melyre most a 
munkajogász válaszol: </strong></p>
<p><strong>Olvastam írásukat a munkába járás költségeinek megtérítésével 
kapcsolatban, a különféle változatokat. DE! A tömegközlekedési eszközöket nagyon 
ritkán tudom igénybe venni, mivel kamionsofőrként dolgozom és a legkülönbözőbb 
településekről, a legváltozatosabb időpontban, de főleg éjjel tudok havonta 
egyszer-kétszer hazamenni. Saját gépkocsim nincs, a feleségemnek sincsen, 
gyakran családtagok autójával tudom csak megoldani a hazautazást. Legutóbb 
4-szeri országúti stoppolással jutottam haza, mely bizonytalan és veszélyes is. 
Milyen módon vehetnék igénybe a munkábajáráshoz költségtérítést? Hányszor és 
milyen összegben? Kell-e igazolás és milyen? Hol lehet ennek 
utánajárni?</strong></p>
<p>Ahogy már Ön is utánaérdeklődött, Ön jogosult a munkába járás költségeinek 
megtérítésére a kormányrendelet értelmében. Meg szeretném jegyezni, hogy 2010. 
május 1-től új rendelet született, ami a jogosultak körét kiterjeszti illetve a 
bizonytalanságok elkerülése végett fogalommeghatározásokkal él. <br><br>A 
személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) szerinti adómentes munkába 
járást segítő autó-költségtérítésre az jogosult, akinek olyan a munkarendje, 
hogy csak hosszú várakozással lehetne igénybe venni a közösségi közlekedést. 
Hosszúnak várakozásnak pedig az számít - az új kormányrendelet szerint, amely a 
munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményire tekintettel aránytalanul 
hosszú, és meghaladja az út megtételéhez szükséges időt. A munkába járás: a 
közigazgatási határon kívülről a napi munkába járás és hétvégi hazautazás (az új 
korm.r. szerint hetente egyszer), ha a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a 
munkavégzés helye között ingázik. Meg szeretném jegyezni, hogy a munkavállalónak 
nyilatkoznia kell a munkáltató felé, hogy jogosult a támogatásra, melyen meg 
kell jelölni az állandó lakóhelyét és a munkába járás módját.<br><br>Szja 
rendelkezései kimondják, hogy a fenti adómentesség költségtérítés címén 
(ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkábajárás költségtérítését 
is) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely 
között és/vagy&nbsp; hétvégi hazautazásra a munkahely és a lakóhely között 
közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 
forint értékben kap a magánszemély.</p>
<p>A fenti rendelkezés tehát nem zárja ki, hogy akár más családtag autóját vegye 
igénybe az utazáshoz, de az üzemanyagot el kell számolni. Erről bővebben a <a href="http://www.apeh.hu/" target="_blank">www.apeh.hu</a> honlapon tájékozódhat: APEH közlemény 
az üzemanyag-elszámolásról (jobb oldali linksor). A táblázat alapján 
kiszámíthatja, hogy milyen típusú gépjárműre, meghatározott km és 
benzin-árfolyam alapján az amortizációs költség levonása mellett milyen mértékű 
támogatásra jogosult.</p>
<p>A munkavállaló a munkaviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében 
Munkaügyi Bírósághoz fordulhat.</p></div>Forrás: <a href="http://adozona.hu/munkajog/20100420_felmondas_szabadsag_szerzodes.aspx" target="_blank">Adózóna.hu</a><br> ]]>
</description>
</item>
<item>
<guid><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=32]]></guid>
<title><![CDATA[Munkaügy: Cafeteria elem lehet a lakhatási támogatás]]></title>
<link><![CDATA[http://www.milton.hu/munkaugy/hirek&cikkid=32]]></link>
<pubDate>Wed, 21 Apr 2010 11:11:27 +0200</pubDate>
<description>
<![CDATA[ <span style="font-weight: bold;">Új elemmel bővülhet az adómentes béren kívüli juttatások listája, ha a Fideszen 
belül rábólintanak arra a tervezetre, miszerint a lakhatási támogatást is a 
cafeteriaelemek közé emelik - írja az Origo.</span><br><br>
<div class="article-column-box-white"><div style="padding: 0px; width: 533px;" id="tartalom">A Fidesz abból indul ki, hogy a munkaerő-piaci gondok egy részét az 
"előnytelen szerkezetű" lakáspiac okozza, azaz nincs elég bérlakás. Részben 
ennek az eredménye, hogy a magyar munkavállalók nem elég mobilak, azaz nem 
szívesen költöznek egyik városból a másikba egy munkalehetőség miatt. Hiszen 
saját lakást jóval nehezebb otthagyni, mint egy bérleményt.<br><br>A párt 
szerint a bérlakások számának növelése zökkenthetné ki a jelenlegi 
patthelyzetből a magyar munkaerőpiacot. Az új építésű bérlakások bérleti díjának 
megfizetéséhez adómentes béren kívüli juttatást lehetne kapcsolni - mondta a 
lapnak Bencsik János, a Fidesz lakásügyi szakpolitikusa. <br><br>Bencsik szerint 
fel kellene támasztani a "vállalati lakás" intézményét, sőt maga az 
adókedvezményes konstrukció is ezt támogatná. Ennek lényege, hogy a munkaadó 
va