A védett kor intézménye komoly vitákat váltott ki, de marad – számolt be a részletekről Czomba Sándor foglalkoztatási államtitkár.  A Matolcsy-tárca által készített, nagy politikai vihart kavart – még a Fidesz-KDNP tiltakozását is kiváltó – tervezet lényeges pontokon változott. Czomba Kálmán a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: "mindenki számára világos, olyan törvénykönyvre van szükség, mely válasz a jelenkor kihívásaira. Most 99 százalékban az van a törvényjavaslatban, amiről a kormányzat megállapodott a munkaadói és munkavállalói oldallal". A maradék egy százalékról azt mondta: a kollektív "lábban", vagyis a szakszervezeteket érintő szabályozásban vannak még véleménykülönbségek, de itt is van még lehetőség további javaslatokat, véleményeket megfogalmazni. Az államtitkár "hungarikumnak" nevezte, hogy a szakszervezeti képviselők túl "széles spektrumú" jogokkal élhetnek. Ezt indokolt szűkíteni szerinte.

Ami a védett kort illeti, a szociális konzultáció eredményére hivatkozva e mellett – Szijjártó Péter korábbi tájékoztatása szerint – Orbán Viktor miniszterelnök is síkra szállt, szemben a nemzetgazdasági tárca tervezetével. A kormány tehát szerdán azt a verziót hagyta jóvá, hogy várandósság, szülési szabadság, gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt a munkáltató nem szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyt. Nem lehet felmondani a lombikbébi programban (emberi reprodukciós eljárásban) részt vevőknek sem, az ő védettségük azonban a kiszivárgott elképzelések szerint csak a kezelés megkezdésétől hat hónapig tartana. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt 5 évvel pedig csak akkor lehet felmondani a határozatlan időre szóló munkaszerződéseket, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyosan megszegi, illetve ha olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Az új Munka törvénykönyvében a jelenlegi rendes felmondás csak felmondás lesz, míg a rendkívüli felmondást felváltja az azonnali hatályú felmondás fogalma. A mostani védettség finoman szólva is esetleges – hangoztatta a foglalkoztatási államtitkár.

"Közkívánatra: a szabadság kérdése is marad" – közölte Czomba Sándor. A törvénymódosítás elfogadása esetén a munkavállalónak 20 munkanap alapszabadság, és a 10 nap pótszabadság jár – mindez a most hatályos  törvénykönyvnek megfelelően emelkedik 25. életévtől 1 nappal, 28. életévtől 2 nappal, 31. életévtől 3 nappal stb. 45. életévtől 10 pótszabadság jár.

Változik viszont a szabadság kiadásának rendje: a hatályos törvény szerint a munkavállaló az éves szabadság negyedével rendelkezett. Az új koncepció szerint 7 munkanapot a munkáltatónak a dolgozó kérésének megfelelően kell kiadni. Azaz a munkavállalók az eddiginél több nappal rendelkezhetnek szabadon – hívta fel a figyelmet Czomba Kálmán. (Azt nemzetközi egyezmény határozza meg, hogy egy évben legalább 14 nap egybefüggő távollét biztosítása kötelező, azaz legalább 10 munkanap szabadságot egyben kell kiadni a dolgozónak.)

Egy másik, komoly vitákat kiváltó kérdés, a műszakpótlék ügye is rendeződött az államtitkár tájékoztatása szerint. Sőt, a hatályos Munka törvénykönyve-rendelkezésektől eltérően a jövőben a kollektív szerződésben nagyobb mozgásteret biztosítanak a munkáltatók és a munkavállalók számára. "Nem cél a munkavállalók jövedelmének a csökkentése" – állította a foglalkoztatási államtitkár. Az éjszakai műszakpótlékhoz – nyilván a komoly tiltakozások hatására – végül mégsem nyúltak hozzá. Az éjszakai munkavégzésért járó pótlék tehát 15 százalék marad, ellenben csak azoknak jár, akik nem kapnak műszakpótlékot. Az éjszakai pótlék továbbra is 22 órától reggel 6-ig jár. De a több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18 és reggel 6 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30 százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. Viszont így a délután 2 és 6 óra közötti munkavégzésért nem jár műszakpótlék. 

(A jelenlegi hatályos szabályozás szerint a délutáni műszakban 15 százalékos, az éjszakaiban pedig 30 százalékos műszakpótlék illeti meg a dolgozókat. A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a délutáni műszak után további 5, az éjszakai műszak után pedig plusz 10 százalék műszakpótlék illeti meg. Jelenleg akik 3 műszakban dolgoznak, azok a délutáni, illetve az éjszakai műszakpótlékra, valamint az éjszakai munkavégzésért járó pótlékra is jogosultak.)

A túlórára vonatkozó szabályozás nem változik, a napi munkaidőn felül végzett rendkívüli munkavégzése esetén a munkáltató döntése alapján 50 százalékos bérpótlék vagy szabadidő jár, pihenőnapon végzett munkavégzés után 100 százalékos pótlék vagy 50 százalék jár, ha szabadidőt is kiadott a munkáltató.

A kiszivárgott hírek szerint viszont a határozott idejű munkaszerződés is felmondható a felszámolási- vagy csődeljárás tartama alatt, vagy a munkavállaló képességére alapított okból, vagy ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a régi Mt.-től eltérően, nem a teljes elmaradt munkabért követelheti vissza a munkavállaló, maximum 12 havi távolléti díj mértékéig ítélhet kártérítést a bíróság.

A sajtótájékoztatón a Népszabadság kérdésére Czomba Sándor közölte: az új Munka törvényve sem teszi lehetővé, hogy a munkáltató adott esetben terhességi teszt elvégzésére kötelezhesse a munkavállalót. "Egyértelművé tesszük, hogy meddig terjedhet a munkáltató jogköre a munkavállaló magánéletét illetően. És a dolgozó magánélete nem ellenőrizhető" – hangoztatta  az államtitkár.

Forrás: Népszabadság Online