Az orvosok bérének legalább 70 százalékát szeretnék az ápolók. A
fizetések felzárkóztatására egy évet adtak a kormánynak. Ha ez nem
történik meg, csupán a szabályok betartásával is összeomolhat az
egészségügy, ugyanis a megengedettnél jóval több túlórával és a
felszereltség hiányosságai ellenére tartják még életben a rendszert.
Úgy tűnik, nagy árat fizetnek az orvosok a több hónapos
küzdelemben kiharcolt béremelésért. A legújabb salátatörvény tervezete
szerint apró lépésekben ugyan, de visszavenné a kormány azt a pénzt,
amit fizetésemelésre szánnak.
Akinek nincs egészségbiztosítása, az az év elejétől
visszamenőleg köteles lesz egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni,
és megszűnik a gyógyszertári szolidaritási díj is - egyebek mellett ezt
tartalmazza az egyes adózási törvények módosításáról címet viselő
törvénytervezet, amely a kormány honlapján jelent meg.
Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter pénteken benyújtotta
az Országgyűlésnek az újabb egészségügyi salátatörvény javaslatát, amely
a dolgozók visszamenőleges, illetve beépülő béremeléséről is
rendelkezik.
Az orvosok bérének legalább 70 százalékát szeretnék az ápolók. A fizetések felzárkóztatására egy évet adtak a kormánynak. Ha ez nem történik meg, csupán a szabályok betartásával is összeomolhat az egészségügy, ugyanis a megengedettnél jóval több túlórával és a felszereltség hiányosságai ellenére tartják még életben a rendszert.
A Magyar Ápolási Egyesület meghirdette a „türelem évét", ennyi haladékot adott a kormánynak az ápolói bérek felzárkóztatására. Azt kérik, hogy a kormányzat a 2013. évi költségvetésbe tervezze be az orvosi bérek legalább 70 százalékához való közelítéshez szükséges összeget, amellyel május elsejéig emeljék meg a fizetéseket. Mint ismeretes, a rezidensszövetség akciójának köszönhetően – miután több ezren helyezték letétbe felmondólevelüket – az orvosoknak sikerült jelentős béremelést kiharcolniuk maguknak: az ígéretek szerint augusztusban az ügyeletek nélkül bruttó 350 ezer forintos összegig kereső orvosok egységesen bruttó 65 ezer forint emelést kapnak. Efölött 10 ezer forintos sávonként 5000 forinttal csökken a béremelés mértéke, és akik négyszázötvenezernél is többet keresnek, egységesen tízezer forintot kapnak. Így a kezdő orvosok fizetése bruttó 206 ezer forintra nő, ami már valóban érzékelhető változás. Ezzel szemben a szakdolgozók esetében a legnagyobb béremelés is csak bruttó 25 ezer 115 forint, amely 43–45 évnyi munkaviszony után járna.
– Az orvosi bérek így nagyon messze kerülnek a szakdolgozókétól, akik közül sokan mindössze 500 forintos emelésre számíthatnak. Ez annak tükrében, hogy 7 éve nem volt béremelés, és a vásárlóérték 50 százaléka elveszett, meglehetősen igazságtalan – fogalmazta meg véleményét Irinyi Tamás, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Csongrád Megyei Területi Szervezetének elnöke.
– A legtöbben a létminimum környékén keresnek, túlórákkal együtt havi 190 órát dolgoznak, és még így is másod-harmad állásokat kell vállalniuk, hogy meg tudjanak élni – mondta el Irinyi Tamás.
Az egyesület célja, hogy egy egyetemi végzettségű szakdolgozó az orvosi fizetés 80 százalékát kapja meg. – Az ő végzettségi szintjük ugyanaz, mint az orvosoké, és hogy ezt elérjék, nagyjából annyi időt töltöttek iskolapadban, mint egy szakorvos. Ők mégis 500–1500, míg a doktorok 60 ezer forintos emelésre számíthatnak – magyarázta az összehasonlítást Irinyi Tamás. Hozzátette: a középfokú végzettséggel rendelkezőknek is szükségük lenne az orvosbérek 70 százalékára. – Egy OKJ-s végzettségű szakdolgozó besorolási bére jelenleg bruttó 108 ezer forint. Ha alapellátásban vagy szakellátásban dolgozik, nem kap pótlékot sem, vagyis ennyi az összjövedelme, ami megalázóan alacsony. Az átlagkereset ma Magyarországon 140 ezer forint. Az ápolók körében ez mindössze 70 ezer.
A kamara megyei elnöke kiemelte: a minimális megbecsültség miatt ez a pálya ma már kicsit sem vonzó a fiatalok számára. – Régen 5–7 ezer ápolót képeztek az országban évente, jelenleg kétszázat. Főiskolai végzettségű szakember pedig alig 100 kerül ki évente az iskolapadból. Többen mennek külföldre vagy nyugdíjba, mint ahányan a helyükre jönnek, így 7-8 év alatt 20 ezerrel lettek kevesebben. De a frissen végzettek sem tudnak elhelyezkedni, létszámstop miatt ugyanis szinte egyetlen intézmény sem hirdet felvételt – sorolta a problémákat. Irinyi Tamás egyébként nem lát esélyt arra, hogy egy éven belül rendeződik a bérük. S hogy akkor mit tesznek?
– Elég, ha csak betartjuk a szabályokat, úgy is összeomlik az egészségügy – fogalmazott. – Ha a megszabott ideig tart majd egy vérvétel, a betegek felét haza kell küldeni a rendelésről. Ha nem túlórázunk, miután átléptük a keretet, nem lesz, aki dogozzon. Ha ragaszkodunk az ápoláshoz szükséges, előírás szerinti tárgyi eszközökhöz, szintén megáll az élet. Felelőtlenség arra apellálni a végtelenségig, hogy mi úgyis mindig ellátjuk majd a betegeket.