milton.hu főoldal
   
RSS-Rendezvények
ELÉRHETŐSÉG BELÉPÉS GY.I.K. REGISZTRÁCIÓ INFORMÁCIÓ
MunkaügyGazdasági szakterületBér- és tb. ügyvitelKöltségvetési intézmények, ÖnkormányzatokJogNexon szoftver képzésekTréningekOKJ-s képzésekNEXON Kredit
Főoldal :: Jog :: Hírek :: Az év vége felé derülhet ki a csődjogi módosítások esetleges sikere
Jogi április 11.Hír
Már a válás sem a régi
Nemcsak a volt feleség, hanem már a volt élettárs is követelhet tartásdíjat, az elvált apák is vihetik tengerpartra nyaralni a gyereküket, és egyébként is nehezebb lesz bosszúból kiszúrni velük. Március 15. óta már hatályos az új polgári törvénykönyv (Ptk.), a családjog új szabályairól a Budapest Környéki Törvényszék tanácselnök bíráját, dr. Fehérné dr. Gaál Tündét kérdeztük. Az INDEX cikke.

tovább >>

Jogi március 17.Hír
Erősíti a jogbiztonságot az új Ptk.
A magyar jogrendszert alkotó 541 törvényből 228-at érint a március 15-én hatályba lépett új Polgári törvénykönyv (Ptk.), valamint az annak kapcsán született hét jelentősebb törvénymódosítás. A rendelkezések több mint egyharmada teljesen új.
tovább >>

Jogi szeptember 02.Hír
Sándor István: Gondolatok a bizalmi vagyonkezelés szabályozásáról az új Ptk.-ban
Az új Ptk. a XLIII. fejezetében, a megbízási szerződés altípusaként szabályozza a bizalmi vagyonkezelési szerződést.
tovább >>

Jogi július 08.Hír
Sok jogszabály módosul az új Ptk. miatt
Sok jogszabály módosul a jövő év március 15-én hatályba lépő új Polgári törvénykönyv (Ptk.) miatt, változás lesz például, hogy ingyen lehet majd hozzájutni csoportosított céginformációhoz, a volt cégvezető pedig kötelezhető lesz arra, hogy a csődeljárás során ki nem elégített követeléseket maga fizesse meg.
tovább >>

Jogi május 29.Hír
Háztartáson belüli erőszak - Új tényállás a július 1-jén hatályba lépő új büntető törvénykönyvben
Hozzátartozó bántalmazása helyett háztartáson belüli erőszaknak nevezik majd a július 1-jén hatályba lépő büntető törvénykönyv (Btk.) új tényállását. Azt is büntetni fogják, ha az elkövető megalázza vagy súlyos nélkülözésnek teszi ki hozzátartozóját.
tovább >>

 
Az év vége felé derülhet ki a csődjogi módosítások esetleges sikere
2012-08-15 13:14:05 - Jogi
 

A csődtörvényt több ízben is módosították a tavalyi évben, a cél többek közt a felszámolási eljárások számának csökkentése és a korábbi változások kapcsán felmerült jogalkalmazási bizonytalanságok megszüntetése volt - mondta el az [origo]-nak adott kétrészes áttekintésében a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Juhász László utalt rá, hogy várhatóan az év vége felé, a statisztikai adatok elemzésével lehet megállapítani, hogy a változtatások mennyire váltották be a jogalkotói elképzeléseket.

A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője szerint érdemes a csődjogi változások jobb megértéséhez kicsit visszanyúlni az előzményekhez és áttekinteni a jogalkotó törekvéseit, egészen a rendszerváltástól. Húsz évvel ezelőtt, 1992. január 1-én lépett hatályba az 1991. évi XLIX. tv. (továbbiakban Cstv.), amely választ kívánt adni a rendszerváltást követő fizetésképtelenségi helyzetekre és megoldást kínált a több ezermilliárdos körbetartozások rendezésére.

A jogszabály három eljárást, a csőd-, a felszámolási- és a végelszámolási eljárást szabályozta, ezek közül a csődeljárás volt a legfontosabb, mert lehetőséget kínált a reorganizációra. Az elmúlt húsz évben számtalan módosítást megért jogszabály életében a 2009. évi változtatást kell kiemelni - húzta alá dr. Juhász László.

2008-ig alig indult az országban csődeljárás (2008-ban 34 csődeljárás és 26.015 felszámolási eljárás zajlott), s így következett be a 2008. évi pénzügyi, gazdasági válság. Az akkori kormányzat rájött, hogy a csődeljárás szabályai nem adnak védelmet a cégeknek a hitelezőik ellen, s nem segítik a reorganizációs próbálkozásokat, ezért a 2009. évi LI.tv. (V. Cstv. Novella) a Cstv. csődeljárásra vonatkozó szabályait teljesen újraírták.

Azonnali, automatikus moratórium

A cél a csődeljárások megindításának segítése volt, ezért a csődeljárást kezdeményező cégek azonnali, automatikus moratóriumban részesültek, az egyezséghez szükséges hitelezői hozzájárulás mértékét jelentősen leszállították, valamint a szavazatok számítási módszerét megváltoztatták. A statisztikai adatok azt jelezték, hogy ugyan nőtt a csődeljárások száma (2009-ben 106, 2010-ben 192, 2011.-ben 150 ügy), a változás azonban nem volt átütő, ugyanakkor a felszámolási eljárások száma meredeken emelkedett (2009-ben 30.304, 2010-ben 32.251, 2011-ben 34.334).

A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője rámutatott: a statisztikai adatokból az is kiderült, hogy a felszámolási eljárások magas száma abból adódott, hogy a nem működő, vagyontalan cégek elleni kényszer-végelszámolási eljárás átfordult felszámolási eljárássá, s ennek következtében a felszámolások több, mint 90 százaléka úgynevezett egyszerűsített felszámolás volt, ami ezen cégek cégjegyzékből való kivezetését célozta. 2010-ben a folyamatban lévő harmincezer felszámolási ügyből nagyjából 1100 olyan felszámolási ügy folyt Magyarországon, ahol vagyon is rendelkezésre állt, s a hitelezők valamilyen kielégítést kaptak.

A csődeljárások esetében kisebb jogalkotási hibák is közrejátszottak a viszonylag alacsony adatban. Ezek közül a legsúlyosabb az volt, hogy a törvény nem tette kötelezővé a hitelezői igény bejelentését, s az ilyen hitelezők egy sikeres csődeljárást követően korlátozás nélkül érvényesíthették követelésüket.

A Cstv. 2011. évi módosításának céljai

A törvény 2011. évi módosításának célja - többek között - a felszámolási eljárások számának csökkentése és a 2009. évi módosítás kapcsán felmerült jogalkalmazási bizonytalanságok megszüntetése volt. 2011-ben két törvény, a 2011. évi CXV., és a 2011. évi CXCVII. törvények is módosították a csődtörvényt. A 2011. évi CXV. törvény bevezette a nemzetgazdaságilag kiemelt (a hatályos szabályozás elnevezése szerint stratégiailag kiemelt) gazdálkodó szervezetek csőd- és felszámolási eljárására vonatkozó speciális szabályokat. Ezeket a szabályokat a Malév jelenleg is folyó felszámolási eljárásában már alkalmazzák - ismertette dr. Juhász László.

Ebben a törvényben korrigálták a csődeljárási szabályok legnagyobb hibáját, a hitelezői igények bejelentésének elmulasztását szankcionálva. A törvény ugyanis kimondta, hogy a csődeljárásban az igény-bejelentési határidő elmulasztása esetén a hitelezői igény jogosultja az adós ellen követelését nem érvényesítheti, azonban a más által kezdeményezett felszámolási eljárásban a még el nem évült követelését bejelentheti. A felszámolási ügyek csökkentése érdekében a jogalkotó több megoldást is alkalmazott.

A kényszertörlési eljárás bevezetése

A felszámolási ügyek csökkentése körében a jogalkotás a párhuzamos bírósági ügyintézés megszüntetése érdekében a kényszer-végelszámolás jogintézményét kivezeti a Ctv. rendelkezései közül, helyette a kényszer-törlési eljárást vezette be. A kényszer-törlési eljárás lefolytatása a cégbíróság feladata, s csak akkor kezdeményezhető a felszámolási eljárás, ha a cégnek van annyi vagyona, ami a felszámolási eljárás költségeit fedezi vagy a cégnek valószínűsíthetően fedezetelvonó ügylet miatt nincs vagyona. Ezzel a megoldással az egyszerűsített felszámolási ügyek jelenlegi több tízezres száma várhatóan jelentősen csökkenni fog.

Összeghatár bevezetése a felszámolási eljárások kezdeményezésénél

A Cstv. 2011. évi módosításáig ad absurdum akár egy forint nem vitatott követelés miatt el lehetett rendelni nagy vagyonnal rendelkező cég felszámolását, mivel a törvény nem közgazdasági, hanem pénzforgalmi szempontból szabályozta a fizetésképtelenséget - hangsúlyozta a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője.

2012. március 1. után a szerződésen alapuló követelés nem teljesítése, illetve a jogerős bírósági határozaton vagy fizetési meghagyáson alapuló kérelem esetében akkor nyújtható be az adós felszámolása iránti kérelem, ha a követelés összege (kamatok és járulékok nélkül számítva) meghaladja a 200 000 forintot. Ennél kisebb összegre alapozott kérelem esetében a bírói tanácskozás álláspontja szerint a Cstv. 6.§ (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 130. (1) § b.) pontja alapján (a követelés érvényesítése más hatóság - a közjegyző, illetve végrehajtó - hatáskörébe tartozik) kell a követelést elutasítani.

A felek rendelkezési jogának az erősítése

A felek rendelkezési jogát két módosítással is erősítette a jogalkotó. A felek az eljárás szünetelését eddig csak az elsőfokú eljárásban a fizetésképtelenségről szóló határozat meghozataláig kérhették, az új szabályok szerint a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedéséig benyújthatják a kérelmet. Ez azt jelenti, hogy fellebbezés esetén a másodfokú határozat meghozataláig kérhető az eljárás szünetelésének a megállapítása - magyarázta a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője.

A hitelező a 2012. március 1-je után indult ügyekben az eljárás közzétételéig elállhat a kérelmétől. Korábban erre az elsőfokú határozat meghozataláig, fellebbezés esetén a másodfokú határozat meghozataláig volt lehetősége. Az újítás azt jelenti, hogy még a másodfokú, felszámolást elrendelő (azaz jogerős) határozat meghozatala után is el lehet állni a kérelemtől közzétételig. Miután a felszámolási eljárás megindítása sok esetben az adós fizetésre kényszerítése érdekében történik, a feleknek több idejük marad az egyezkedésre, s a felszámolás elkerülésére.

A csődtörvényt módosító rendelkezéseket - kis kivételtől eltekintve - a 2012. március 1-je után indult csőd- és felszámolási eljárásokban kell alkalmazni. A módosítások egységes értelmezése érdekében a Kúria tanácskozást szervezett a csőd- és felszámolási ügyeket intéző bírák részére, a tanácskozáson elfogadott álláspont a Kúria honlapján (www.lb.hu) megtalálható, mondta dr. Juhász László, aki szerint az év végén, a statisztikai adatok elemzésével lehet megállapítani, hogy a változtatások mennyire váltották be a jogalkotói elképzeléseket.

Forrás: Origo

 
Kapcsolódó rendezvények:
Dátum
Cím
Előadók
Információ
Jelen kategóriában nincs rendezvényünk!
Címkék:
Csődtörvény (8), Jog (79)
 
Loading
Bejelentkezés
E-mail cím:
Jelszó:
 
Elfelejtettem a jelszavamat
Regisztráció
Rendezvénynaptár

 
             
       

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

       

Get Adobe Flash player

     
         
     
 
Találkozzunk a Facebookon!



Címkék
Munkaügy (415), Gazdaság (362), Jog (186), Költségvetési intézmények (169), Munka Törvénykönyve (147), Nyugdíj (128), Munkabér (128), Egészségügy (118), Kormány (100), Adó 2013 (96), Polgári Törvénykönyv (69), Önkormányzatok (68), Cafeteria (68), kkv (68), Bérszámfejtés (68), Adó 2012 (65), Adó (54), Kórházak (54), Költségvetés (52), Szja (51), Társadalombiztosítás (51), NAV (50), Adótörvények (49), Munkavállaló (47), Munkáltató (47), NEXON (46), Szabadság (38), nexONBÉR (37), Bérkompenzáció (37), Közalkalmazottak (36), Járulék (36), HR (36), Adatvédelem (34), Távolléti díj (33), Csődtörvény (31), Munkaidő (31), Áfa (30), NGM (30), Közbeszerzés (28), Tréning (28), Köztisztviselők (27), Munkahelyvédelmi akcióterv (23), Oktatás (23), Öngondoskodás (22), Társasági adó (21), Munkaszerződés (21), Szociális hozzájárulási adó (20), Kommunikáció (19), SZÉP kártya (19), kata (18), Szakképzési hozzájárulás (18), Kjt (17), Erzsébet utalvány (17), Hulladékgazdálkodás (16), Cégeljárás (16), Bér- és tb. ügyvitel (16), Egészségbiztosítás (15), eva (15), kiva (15), Családjog (15), Felnőttképzés (15), Környezetvédelem (14), Szakképzés (14), Dr. Dudás Katalin (14), Kisvállalkozói adó (14), Munkaügyi ellenőrzés (13), Munkajog (13), Táppénz (13), Motiváció (12), gyed (12), OKJ (11), Gyógyszertámogatás (11), Közszolgálati tisztviselői törvény (11), Végrehajtás (11), Tranzakciós adó (11), Időgazdálkodás (10), Öröklési jog (10), thgys (10), Szociális ellátás (9), Közfoglalkoztatás (9), Kttv (9), Stressz (9), Online marketing (9), Adó 2014 (9), Kiválasztás (9), Btk. (9), OEP (8), Dologi jog (8), Ügyelet (8), Illeték (7), Kbt. (7), Asszertív kommunikáció (7), Számlázás (7), Rehabilitáció (7), Marketing (6), Kereskedelem (6), Szerződési jog (6), Termékdíj (6), Teljesítményértékelés (6), Felsőoktatás (6), Konfliktuskezelés (6), Kötelmi jog (6), Art (6), Zöld Növekedés (6), gyes (5), Számvitel (5), Könyvelés (5), Emmi (5), Kártérítési jog (5), Bíróság (5), Munkavédelem (5), Gyámügy (5), eho (5), Adókedvezmény (4), Dr. Tánczos Rita (4), Beszámoló elkészítése (4), Szabálysértési törvény (4), Dr. Bogdán Zsuzsanna (4), Tanulmányi szerződés (4), Pályázatok (4), IMF (4), Betegségbiztosítás (4), Kiküldetés (4), Gyed extra (4), Biztosítási adó (4), Járások (4), Iratkezelés (4), Szocho (3), Toborzás (3), Elektronikus számlázás (3), Államháztartási törvény (3), Illetmény (3), Dr. Henczi Lajos (3), Rezsi (3), Családtámogatás (3), Munkaviszony (3), Ügyvédek (3), Gyermekvédelem (3), Iratminták (3), Dr. Horváth István (3), K+F (3), Építőipar (3), Távközlési adó (2), Kártérítési felelősség (2), Közösségi média (2), Országos Bérügyviteli Bajnokság (2), Gyógyászati segédeszköz (2), Közjegyzők (2), Cégautó (2), Energia (2), BGF (2), gyet (2), nexONHRM (2), ADR (2), Önkormányzati törvény (2), Házipénztár (2), Képviselők (2), Közműadó (2), Követeléskezelés (2), Villámolvasás (2), Egészség (2), Kormánytisztviselők (2), Coaching (2), államigazgatás (1), Gépjárműadó (1), Élelmiszerbiztonság (1), Transzferár (1), Tárgyi eszköz (1), Beszerzés (1), Bevallás (1), Lakhatási támogatás (1), Befektetés (1), év végi zárás (1), Katasztrófavédelem (1), munkaidő-keret (1), Császti Ferenc (1), látvány-csapatsport támogatás (1), Szakszervezet (1), Önfejlesztés (1), Új Széchenyi Terv (1), Szerzői jogdíj (1), Intrastat (1), Kúria (1), Dr. Andrási Jánosné (1), Soltész Lászlóné (1), Adóbevallás (1), Adóvizsgálat (1), Proaktivitás (1), Digitális aláírás (1), Helyi iparűzési adó (1), Üzletfejlesztés (1), Gyógyszerészek (1), Katasztrófavédelmi hozzájárulás (1), ekho (1)
Szakmai partnerünk